A föld mélye hatalmas palagáz mezőket rejt, amelyek kitermelése eddig nem volt gazdaságos. Egy texasi mérnök technológiájának köszönhetően azonban már elfogadható áron is hozzá lehet férni. Különösen ott, ahol kedvezőbbek a talajviszonyok. De mennyi ez az elfogadható ár? A korábbi kitermelésnél olcsóbb, de a „hagyományos” gáznál még mindig két-háromszor drágább. Különösen akkor, ha a tengerentúlról, tankerekben, cseppfolyós halmazállapotban kell szállítani.
A cseppfolyósított gáz árát a szállításon, cseppfolyósításon és visszagázosítás költségein túl még a gáz fűtőértéke, szennyezőanyag-tartalma is befolyásolja. Ehhez még hozzátehetjük a cégek által áthárított externális költségeket (természeti környezet károsodása, a környéken lakók egészségi helyzetének romlása, lakóházaik elértéktelenedése stb.), persze ezeket más energiaforrások során sem nagyon számolják fel. A lengyel és ukrán mezők feltárásával biztosan elfogadhatóbb lesz az ár is, de erre még várnunk kell.
De mi is ez a palagáz, amiről oly sokat írnak a lapok? A talaj alatti geológiai pala-alakzatok apró üregeiben megrekedt gázt nevezik így, amelyet a pala nagy keménységű, nem vízáteresztő, zárt pórusú csapdáiból rétegrepesztéssel, (fracking) tudnak kiszabadítani. A művelethez nagy mennyiségű, homokot, vizet és vegyi adalékokat (rákkeltő hatású benzolt és formaldehidet) kell bepumpálni a földbe, majd visszaszivattyúzni. Ez az, ami a környezetvédőknek nem tetszik, mert a vegyszerek a föld alatt természetesen előforduló veszélyes anyagokkal keveredve elszennyezik a talaj alatti vizeket.
A Trial Exhibits, Inc. animációja eredetiben itt tekinthető meg. A magyar fordítást a Fracktivisták: Erdély a palagáz-kitermelés ellen önkéntesei készítették
Akinek nincs ideje a 7 perces videót megnézni, itt egy ábra is a kitermelés menetéről:
Forrás: mtvsz.hu
A vízszennyezésen kívül számlájára írható környezeti kockázat még a földrengés, a fáklyázásból és a vegyi anyag szivárgásából adódó légszennyezés, valamint a szállítás miatt bekövetkező tengeri katasztrófák. Ez utóbbiakkal kapcsolatos hír, hogy vízre bocsátották a világ eddigi legnagyobb, 488 méter hosszú tankerét (Prelude), amely cseppfolyós gáz szállítására is alkalmas. Szakértők állítják, hogy a tankerek biztonságosak, de, hát tudjuk, a Titanicról is ezt mondták. A tartályok belső falai minőségi acélból készülnek, hőszigetelő anyag burkolja őket, kívül pedig beton- vagy acélhéj védi a környezetet. A tankhajók hűtésre is képesek. Talán ezeknek a szuperbiztonsági megoldásoknak is köszönhető, hogy ez idáig komoly baleset nem történt a tengereken.
Forrás: AFP/Getty Images
A földrengésre viszont bizonyítékot találtak Ohióban. 2014. március 4. és 14. között 77 a Richter-skála szerinti 1-3-as erősségű földrengést észleltek. „Ez volt az egyik legnagyobb erejű földmozgás, amelyet a gáz- és olajkitermelés új módszerével összefüggésbe hoztak az Egyesült Államokban. Az állami hatóságok két nappal a rengések után bezáratták az üzemet. (…) A kitermelést végző társaságnak nem volt szerencséje, mert rejtett törésvonal húzódott meg a forrás alatt”.- írja a pestisracok.hu
A Természetvédők Szövetsége idézi az EU Flash Eurobarometer 2012 végi reprezentatív felmérését, amely szerint (Magyarországról 1003 főt kérdeztek meg) a hazai lakosság 16%-át nagyon aggasztaná, 36%-át eléggé aggasztaná, ha a közelében palagáz projektet indítanának. A következő 30 évre vonatkozóan pedig a magyarok 74%-a a megújuló energiaforrásokat tette meg prioritásnak, 21%-uk az energiahatékonyságot, 12%-uk a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat és 12% az atomenergiát, és csak 6%-uk a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokat (palagáz, stb).
A kutatás eredményeivel kapcsolatban két ellenérvet is fel lehet hozni. Az egyik (és ezt a saját tapasztalataim is megerősítik), az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs a palagázról, tehát olyasmiről alkotnak véleményt, amiről nem is tudnak, vagy nem tudnak eleget. Igaza volt Bourdieunak, a neves francia szociológusnak, amikor azt mondta: „a közvélemény-kutatásnak az az egyik legalattomosabb veszélye, hogy kényszerhelyzetbe hozza az embereket: azok olyan kérdésekre kénytelenek válaszolni, amelyeket még soha nem tettek fel maguknak; vagy egészen másra válaszolnak, mint amit kérdeztek tőlük.”
Francia tüntetők a palagáz ellen
De van itt még más is. Egy másik kutatásból éppen az derül ki, hogy a megújuló energiaforrások népszerűsége pusztán elvi szintű, mivel „a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni az energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő – még ha az megújuló is.”
Márpedig a megújuló energia ára, nemhogy csökkenne, ellenkezőleg, nő. Az energiahivatal adatai szerint a nap- és szélerőművekben termelt áram kötelező átvételi ára 2008-ban 26 forint 46 fillér volt kilowattóránként, 2015. január 1-étől viszont már 34,39 forint lesz. Összehasonlításképpen: az atomerőművünkben 2014-ben 12,7 forintért állítottak elő áramot.
Összességében tehát azt rakhatjuk össze a különböző híradásokból, hogy a palagáznak vitathatatlan előnyei, de komoly hátrányai is vannak. Megoldás lehet az áremelkedés megfékezésére, növelheti az ellátás biztonságát, csökkentheti a kiszolgáltatottságot, hosszú távra képes megoldani energiaszükségletünket. Hátránya viszont, hogy nagy a vízigénye, földrengést, éghajlatváltozást, talaj- és víz- és levegőszennyezést okozhat, és nem zárhatjuk ki a tengeri szállítás következtében előálló baleseteket sem. Az egyértelmű állásfoglaláshoz azonban kevés a laikus tudása, ehhez hiteles szakemberek, elfogulatlan elemzése szükséges.
