Az év vadvirága

hovirag

Hóvirág (Galanthus nivalis). Népi nevei: árvavirág, fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, hófehérke. Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Érdekes, hogy bár több mint 70 fajtája ismert, mégis mindegyik fehér színű. 2005-től védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft, virágját, hagymáját sem szabad gyűjteni. Ha piacok környékén mégis kínálják, tudnunk kell, hogy az eladók tilosban járnak. Hazánkban nagy népszerűségnek örvend, amit részben elterjedtsége, gyakran nagy területeken virágszőnyeget alkotó megjelenése, részben „tavaszhírnöki szerepe” miatt érdemelt ki. Régebben izomgyengeség ellen, újabban az Alzheimer-kór korai fázisainak tüneti kezelésére is használják.

golyahir

Mocsári gólyahír (Caltha palustris). A boglárkafélék családjába sorolt gólyahír, nemzetségének egyetlen, Magyarországon őshonos faja. Nem védett. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Számos alfaja, illetve változata ismert, ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól. A bokros megjelenésű, vízfolyások, tavak, mocsarak nyirkos környékét kedvelő aranysárga virág, márciustól május végéig, de sokszor meleg őszi hónapokban is virít. Többféle gyógyhatása is ismert, főként krónikus bőrbetegségek, elégtelen veseműködés, aranyér és magas vérnyomás ellen használják.

turbanliliom

Turbánliliom (Lilium martagon). A török fejkendőre való hasonlatossága miatt nevezik turbánliliomnak, és régebben csalmaliliomnak, török turbántnak és török csalmának is hívták. Magyarországon leginkább a Dunántúlon és középhegységek erdeiben található meg; védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft. Főleg csapadékosabb években igen gyakori érdekessége, hogy speciális alakú virágait kizárólag szenderek (lepkék rendjéhez tartozó rovar) képesek beporozni. Mitológiai története: Juno istennő érintése nyomán a turbánliliomból született Mars, a hadak istene. Gyógyhatásáról nem tudunk, de régen „ínségnövényként” tartották számon, azaz nagy éhinség idején megették a gumóját.

Szavazás itt: http://evvadviraga.nhmus.hu/aktualis_szavazas

Maradó vándormadarak

Míg egy évtizede ezeknek a Magyarországon költő madárfajoknak mintegy 10 százaléka rekedhetett nálunk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park megfigyelései szerint tavaly és az idén már a Velencei-tó környéki fészkelők legalább ötöde itt maradt. A változás nem csupán Magyarországon figyelhető meg: az egész Földön időbeli eltolódás figyelhető meg az állatok, kivált a madarak természetes életciklusát illetően: a költöző madarak évtizedenként átlagosan 2,3 nappal korábban érkeznek meg fészekrakó helyükre és kezdik meg költési időszakukat. http://www.origo.hu/tudomany/fold/20030121atalakulo.html

01

Melegebbek a telek, sőt időnként az lehet az érzésünk, hogy az évszakok között nincs is határ, így a vándormadarak inkább maradnak, mivel könnyedén átvészelhetik a telet. Különösen úgy, hogy elegendő élelem is rendelkezésükre áll. Az alacsony vízállású, nem egyszer erősen algás élővizekből, valamint a nem kellően tárolt szemétből bőven jut élelem, nem kell fárasztó és veszélyekkel terhelt „utazásra” indulni. Igaz, elkeserítő látvány gémeket, gólyákat, kócsagokat a szemétben turkálva látni, de hát a madarak csak alkalmazkodnak a megváltozott környezethez és a számukra legjobban megfelelő megoldást keresik. Mit lehet ez ellen tenni? Egyáltalán kell-e ez ellen valamit tenni? Az időjáráson nem változtathatunk, de a madáreleségül szolgáló hulladékélelmiszer képződésén igen. Mindenekelőtt a nyitott szeméttelepeket, kukákat, tárolókat kellene befedni, és az élővizek algásodását megakadályozni. S, ha már maradnak, a hulladékok helyett (amelyek között veszélyes anyagok is találhatók) lássuk el őket inkább magvakkal és faggyúval. Talán jobban odafigyelünk ezekre a madarakra is, ha kicsit utánuk nézünk a lexikonokban. (Például a wikipedián).

1) Kócsag. Nagy kiterjedésű, sűrű nádas mocsarak, tavak környékének lakója, de gyakran mezőgazdasági földeken is megfigyelhetjük. Tápláléka főleg halakból áll, de ebihalakat, gőtéket, rovarokat, hüllőket is fogyaszt. Vonuló, de enyhébb teleken át is telelnek. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft. Népi elnevezései: lovas kócsag, fehér gém, török kócsag, lábas kócsag, páva kócsag, fehér fosgém, kolcsag, kótyag.

02

2) Bölömbika. Nagyobb termetű gázlómadár. Békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat, ősszel és télen kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, általában március elején érkezik, és október közepén távozik. Meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett viszont egyes példányai – gyakran kisebb csoportokban – áttelelnek. Népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém. A fotón jellegzetes gubbasztó tartásban áll egy tó szélén.

03

3) Szürke gém. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém. A szürke gém részben vonuló madár. Magyarországon február és október között figyelhetjük meg; igaz, az állomány egy része itt tölti a telet, legfeljebb csak valamilyen rendkívül erős fagy készteti őket a tél előli menekülésre. Az enyhébb idő és a táplálékbőség (halak a tóban, hulladék) viszont itt marasztalja őket, időnként még a város központjába is bemerészkednek. Az alábbi, januárban készült felvételen a budapesti Feneketlen-tónál nézelődik egyikük.

x

4) Fehér gólya. Népi elnevezései gilice, cakó, koszta, gagó, eszterág. Megfigyelték, hogy a gólyák egy része még a télen zordabb éghajlatú országokban is szívesen maradnak, ha táplálkozásukat biztosítottnak látják. A viselkedés megváltozása mögött egy egyszerű, de logikus „számítás” áll: a maradással, vagy az út megszakításával energiát tudnak megspórolni, könnyebben átvészelik a telet, így aztán életben maradásukra is több esély marad.

05

Fekete rigó. A szélességi körtől függően a közönséges feketerigó bizonyos területeken, így hazánkban is, áttelel, míg más élőhelyeiről telente melegebb tájakra vonul. Az erdőkben élő fekete rigók költöző madarak, míg a városi rokonaikban már nem él a költözési ösztön. Mindenevő, főleg rovarokat, gilisztákat, bogyókat és gyümölcsöket fogyaszt. Nagyon jól alkalmazkodnak az ember jelenlétéhez.

06

Tengelic a győztes

tengelic1A Magyar Madártani Egyesület 1979-ben indította az Év madara programját, amelynek célja olyan fajok vagy madárcsoportok bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe lehet. A verseny minden évben irányított abban az értelemben, hogy a szervezők megneveznek három madarat, a közönségnek csak ezekre lehet szavazni. Az MME szavazásán most a tengelic nyert (43,5%), megelőzve az erdei fülesbaglyot (35,5%), és a házi verebet (21,0%). Mit érdemes tudni a győztesről? A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj. A Kárpát-medencében rendszeres fészkel, főként parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered. (wikipedia) A tengelic nem csak szép, de jó énekes is. https://www.youtube.com/watch?v=iwIm2porJE0 A tengelicen kívül ismerkedjünk meg az Év madara, illetve az Évköltöző madara versenyek korábbi  nyerteseivel is.

 tengelic6

Haris (2016), a legszebb „rejtőzködő tyúk”

tengelic3

Búbos banka (2015), a veteményesek, szántók őre, a férgek, rovarok és rovarlárvák nagy pusztítója. Ez a gyönyörű színes madár nyert a Zöld színe által indított költöző madarak versenyében is.

tengelic4

Túzok (2014), hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma.

tengelic5

Tűzérzékelő madárház

madarhaz

Egy okos találmány segítségével ma már ezek az etetők nem csak a madarak téli élelmezését szolgálják, hanem tűzjelzésre is felhasználhatók. Amire, az utóbbi élvekben egyre nagyobb méreteket öltött erdőtüzek miatt nagy szükség is van. A napelemmel működő madáretetők belsejében füstjelző van, ami egy 3G-s SIM-kártya segítségével azonnal üzenetet küld a tűzoltóknak. A beépített GPS vevőnek köszönhetően a tűz pontos helyét is jelzi az etető, ezzel is meggyorsítva az oltást. A projekt fő célja, hogy fenntartható és innovatív módon védjék a környezetet, a madáretetők 100%-ban újrahasznosított fából készültek.

madarhaz2

Sajnos egyelőre csak a prototípusok készültek el, és azokat is csak Észak-Spanyolország erdeibe telepítették. Bár a kísérlet helyszínének megválasztása indokolt, mivel itt nagyon gyakoriak a tűzesetek, évente átlagosan 50 erdőtűz van (2015-ben például a terület csaknem 40%-a leégett). Nálunk sem sokkal jobb a helyzet. Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett, állítja a Nébih, és nincs okunk ebben kételkedni.

madarhaz3

Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A hevesebb erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket. A keletkező erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladja meg az 50 hektárt. Az 1 hektárnál kisebb tüzek aránya átlagosan 30%. A legtöbb gondot az „átlagos méretű” tüzek okozzák, amelyek az éves tűzesetszám 60-65%-át teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel.

Forrás: http://highlights.stscope.com/a-vilagelso-tuzerzekelo-madarhaz/

Misztikus erdők

erdo_1Különös látványt nyújt a lengyelországi Nyugat-Pomerániában az az erdő, amelynek 400 fája egyazon irányba görbül. A faállományt 1930 körül ültették az akkori Németországban. A fák egy éles 90-fokos fordulat után hagyják el a földet, mielőtt kecses ívben visszafordulnának függőleges helyzetükbe. Senki sem tudja, miért hajlanak így, de vannak, akik a havazást, és vannak, akik szándékos beavatkozást okolják e furcsa jelenségért.  A fák növekedési irányát, hajlatát ugyanis mesterségesen is lehet befolyásolni.  Erre magam is gyanakodtam, amikor Heves megyében Zöld Henrik kolléga megmutatta ezt az „ikerfát”.

erdo_2

Nem valószínű, hogy manipulálták volna viszont azt a belgiumi erdőt, amelynek talaját sűrű, kékeslila színű virágszőnyeg borítja.  A neten éles vita bontakozott ki arról, hogy a növény harangvirág, jácint vagy kékcsengő (bluebell), de a lényeg nem ez, hanem az, hogy az erdő misztériumát, titokzatosságát, gyönyörűségét még a fotókon is nagyszerűen lehet élvezni.

erdo_3

 

Robotméhek a láthatáron

A méhek tömeges pusztulását a ’90-es években dokumentálták először, az utóbbi években pedig már nem csak a téli de a nyári időszakban is drámaian növekszik az elhullott állatok száma. Ezt több tényező okozza együtt és külön-külön. A pusztulás egyik oka, mely egész kaptárokat tehet tönkre, a varróatka. Ez a parazita „vérszívóként” gyengíti az állatokat a kaptáron belül, sok esetben a lárvákat támadva meg. Ennél a problémánál súlyosabb, hogy a mezőgazdaság nagyon sok növényvédő és rovarirtó szert használ, amelyek idegméregként hatnak a méhekre. Részben gyengül az immunrendszerük, és betegségben pusztulnak el, vagy egyszerűen nem találnak haza. Az ipari mezőgazdasági tevékenység más módon is okozója a méhek gyors pusztulásának. A nagy földterületeket elfoglaló monokultúrás termesztési mód ugyanis, úgy hat a méhekre, mint az egyoldalú táplálkozás az emberre.

Mehecske_01

Sokak szerint már az is megoldás lehet, ha növeljük a méhek számára hasznos növények számát. Egy ilyen kezdeményezése volt a Cheerios márkának, amikor eltüntette jelképét, Buzz-t a méhecskét a mézesmüzlis dobozairól, és akciót hirdetett: „Hozd vissza a méheket” szlogennel. Mehecske_02A kampány arra szólított fel minden kanadai állampolgárt, hogy ültessenek vadvirágokat. Így nő méhek számára oly kedves és hasznos virágos területek aránya. A cég CSR tevékenységének részeként ehhez ingyen osztott virágmagcsomagokat. Eddig már több mint 30 millió virágmagot osztottak ki.

Mehecske_03

Más próbálkozások is vannak, hogy éhen ne haljon az emberiség. Például érdekes megoldást jelenthet a problémára, hogy az ember átveszi a méhek feladatát. Már most vannak helyek a világban, ahol nem a méhek végzik a beporzást, hanem az emberek. És számos kísérleti projektben azt tesztelik, hogy robotokkal váltsák ki a drága és kevésbé hatékony emberi beporzást. Lehet, hogy jön a robotméhek sci-fi világa?

Guberáló gólyák

golya_1

A szeméttelepek, halastavak valóságos élelmiszer raktárak, így aztán nem csodálkozhatunk azon, ha a gólyák egy része lerövidíti vonulási útvonalát, ha ilyen kerül az útjába – állítja egy friss tanulmány.

Az állatok „kukázó” magatartása persze már régóta ismert tény, gondoljunk csak a kiválóan alkalmazkodó madarakra: galambokra, varjakra, szarkákra; az egyébként óvatos rókákra, sőt medvékre, de a költöző madarak megváltozott viselkedésére csak nemrég derült fény. Egyre inkább úgy tűnik, az állatok alkalmazkodnak a környezethez, urbanizálódnak. A jelenséget részben az élőhelyek csökkenésével, az élelemforrások beszűkülésével, részben a város kínálta előnyökkel, a szemétben is előforduló élelemmel és a télen is melegebb városi mikroklímával magyarázzák.

A gólyáknál azonban másról van szó. Megfigyelték, hogy a gólyák egy része még a télen zordabb éghajlatú országokban (pl. Üzbegisztán) is szívesen maradnak, ha táplálkozásukat biztosítottnak látják. A viselkedés megváltozása mögött egy egyszerű, de logikus „számítás” áll: a maradással, vagy az út megszakításával energiát tudnak megspórolni, könnyebben átvészelik a telet, így aztán életben maradásukra is több esély marad. A rövidtávú előnyök mellett azonban hosszú távon rizikóval kell számolni. A hulladékok között ugyanis sok veszélyes, fertőző anyag is lehet, amely betegséget, elhullást okozhat.

golya_2

„A szemétben turkáló állatok ráadásul különböző kórokozókat szedhetnek össze például a rothadó ételmaradékokból, amelyeket szőrükre, lábukra tapadva a városba vihetnek, vagy terjeszthetnek a városon belül. Az egyes fajok egymástól kapott fertőzésének is nagyobb a kockázata, mivel a szemétkupacok nagy sűrűségben vonzzák az állatokat, ezáltal a zoonózisok (az állatról emberre terjedő betegségek) terjesztésének lehetősége is megnő.

Mit lehet ez ellen tenni? A megoldás csak a hulladék gondosabb kezelése, megfelelő tárolása, az utánpótlás, benne elsősorban a fedetlen szeméttelepek felszámolása.  Az „élelemkínálat” megszüntetése rendkívül fontos az állomány épsége, megmaradása érdekében is, nehogy éppen a kukázás miatt veszítsék el azt a képességüket, hogy a természetben szerezzenek maguknak táplálékot.

Az év versenyének győztesei

Különös versengés kezdődik minden évben néhány lelkes természetvédő, szakmai szervezet jóvoltából. Mi emberek szavazással eldönthetjük, melyik legyen az év fája, madara, hala, gombája? Most, hogy néhány verseny véget ért, külön-külön is bemutatjuk a győzteseket.

Az év rovara győztese a mezei tücsöktucsok

A versengésre a Magyar Rovartani Társaság három rovart nevezett: a harcias és mókásan repülő nagy szarvasbogarat, a gyönyörűen zenélő mezei tücsköt és a szépséges kisasszony szitakötőt. A szavazás eredménye: első a mezei tücsök (45%), második a nagy szarvasbogár (35,2%) és harmadik a kisasszony szitakötő (19,8 %). Mit érdemes tudni a győztesről? A mezei tücsök egy apró, zömök, mindössze 20-26 milliméter nagyságú, ám ehhez képest meglehetősen nagyhangú rovar. Ciripelését nem a szájszervével (amely  csak ásásra és táplálkozásra alkalmas), hanem a szárnyain levő fésűs barázdák összedörzsölésével adja. Főként este, éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Zenéjüket májustól augusztus elejéig hallhatjuk.

Az év hala verseny győztese a compó

compo

A Magyar Haltani Társaság a márnát, a selymes durbincsot és a compót nevezte be a 2016-os versenybe. Közülük a compó került ki győztesen, mégpedig óriási fölénnyel (58%). Érthető, mert a compó minden vonatkozásban szerethető hal.

A compó zömök, mérsékelten magas és oldalról enyhén lapított testét apró pikkelyek fedik. Feje aránylag nagy, orra hosszú, szeme viszont kicsi. Csúcsba nyíló száj, húsos ajak és a szájszegletben található két bajusz jellemzi. Színezete változatos, az irizáló zöldtől az óaranyon át a majdnem feketéig változó, úszói nagyok, lekerekítettek. Testét síkos nyálkaréteg borítja, ami a népi hiedelem szerint gyógyító hatású. A sérült halak sebei állítólag gyorsabban gyógyulnak, ha hozzádörgölődznek, emiatt ragadt rá a “haldoktor” elnevezés. Húsa kissé szálkás, de kitűnő ízű.

Az év madara verseny győztesen a haris

haris_5

Magyar Madártani Egyesület kiírásában három „láthatatlan tyúk”, a fürj, a haris és az ugartyúk közül lehetett választani. Közülük tette első helyre a harist a szavazók 37 százaléka, mindössze egy csőrhosszal megelőzve a fürjet (31%) és az ugartyúkot (32%). Ha már így döntöttek, ismerkedjünk meg mi is ezzel a recsegő hangú, fürge, rejtőzködő madárral.

A haris testhossza 27–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46–53 centiméter és testtömege 135–200 gramm. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakóbarna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a vetőmagokat és a gabonát. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon fokozottan veszélyeztetett, eszmei értéke 500 000 Ft.

Kíváncsian várjuk még az év emlőse versenyt is, de ezt még meg sem hirdették, tehát szavazni sem tudunk rájuk. (A gombák versenyében a lilatönkű pereszke, az év fája versenyben pedig a mezei szil lett a győztes, róluk majd legközelebb.)

Sztárok és a környezetvédelem

A sztárok között vannak, akik komolyan veszik, sőt küldetésüknek tartják a környezetvédelmet, és persze olyanok is, akik csak felhasználják saját érvényesülésükhöz. Innen távolról a leghitelesebbnek, a leginkább elkötelezettnek Robert Redford látszik, aki nem csak beszél róla, de saját környezetében tesz is érte. Santa monicai házának energiaszükségletét napelemekkel biztosítja, WC-je esővíz öblítésű, bambusz padlóit kenderből készült szőnyegek borítják, a légkondicionálásba bevonja a hűvös tengeri szelet. A háromemeletes házban egyetlen műanyag tárgy sem található. Emellett természetesen mindenkor megszólal, amikor a környezetvédelem ügye felszínre kerül.

kornyezet_1

Angelina Jolie és Brad Pitt kétmillió dollárt (417 millió forintot) adományozott egy namíbiai rezervátumnak a vadállomány, valamint a környezet megőrzésére. Halle Berry személyes példamutatással: környezettudatos vásárlásaival, újrahasznosított bevásárlószatyraival és otthoni szelektív hulladékgyűjtésével; Cameron Diaz pedig filmsorozatával (Cameron Diaz Saves the World), és egy környezetvédelmi könyvvel (Aiolus News) támogatja a zöld mozgalmat. Könyvében 700 gyakorlati tanáccsal látja el az olvasókat az utazásoktól a szépségápolási termékeken át a sportolásig, az étrendig, csupa olyasmivel, amely sokat segíthet a felhasználóknak és a Földnek egyaránt.

kornyezet_3

Leonardo DiCaprio írt és rendezett egy öko dokumentumfilmet (The 11th Hour), otthonában napelemekkel biztosítja a környezetbarát energiát, hibrid autóval jár, és állítja, bár van saját repülőgépe, mégis inkább hagyományos járatokkal utazik. Nos, ez nem egészen igaz, környezetvédők többször is leleplezték, amint saját repülőgépét használja. Amúgy legtöbbször a saját repülőgép okozza a sztárok vesztét. Legutóbb Madonna bukott le ezen, mivel autó helyett repülőgéppel tette meg a Birmingham – London közötti, mindössze 120 mérföldes, utat, ami egyébként csak 45 perccel rövidítette le a menetidőt. Aztán van olyan eset is, amikor már a látszatra sem adnak. Például Kim Kardashian, aki csak azért szelfizett a Föld Napján (!) egy erdő poszter előtt, hogy bemutathassa új fürdőruháját.

kornyezet_2

A sztárok bizony saját céljaikra is felhasználják a környezetvédelmet, de emiatt mégse vessünk rájuk követ. Lehet, hogy nem a legelegánsabb, de ma már bevett szokás celebeket alkalmazni egy-egy társadalmilag fontos program népszerűsítésében. Ennek az az ideológiája, hogy a hírességekkel olyan közönséget is el lehet érni, akiket más módon nem. Ebből a megfontolásból nálunk is volt egy suta kísérlet a Greepeace Hungary részéről, amikor egy jegesmedvének öltözött alak és Bódy Szilvi playmate kézzel tolja saját luxusautóját egy Shell kút előtt, így tiltakozván az olajvállalat északi sarki környezetszennyezése ellen. Azt nem tudjuk, milyen sikerrel jártak, de gyanítjuk, hogy az akció nyomán túl sok támogatóval nem gyarapodott az északi sarkot védő magyarok száma.

Mégis, a kérdés ma már nem az, hogy „használhatjuk-e” a hírességeket a környezetvédelem népszerűsítésére, hanem, hogyan tudjuk ezt minél hatékonyabban, vonzóbb módon megtenni.

A tél kerti virágai – szavazzon a legszebbre!

Az alábbiakban bemutatunk néhány télen is virágzó növényt. Aki játszani akar velünk, a Facebook oldalunkon tud szavazni a képekre! A szavazók között 6 db karácsonyi termoszt sorsolunk ki.

  1. Közönséges csarab (Calluna vulgaris)

Télálló törpecserje, gyógynövény, Norvégia nemzeti virága. Virágbimbói már késő ősszel is megjelennek, enyhe teleken pedig akár halottak napja körül is virágoznak.

teli_virag_csarab

  1. Havasi erika (Erica carnea)

Hosszan virágzik, általában az újév elején, januártól kezdve, egészen áprilisig. Alpesi hangának is hívják.

teli_virag_havasi

  1. Rózsás bangita (Viburnum farreri)

Virágai fehérek, rózsaszín színezettel, illatosak, január végétől kora tavaszig nyílnak.

teli_virag_rozsas

  1. Kikeleti bangita (Viburnum x bodnantense)

Enyhe teleken januártól márciusig virágzik. Illatos, fürtökben álló virága bimbóban sötét rózsaszín, kinyílva világos rózsaszínű.

teli_virag_kikeleti_bangita

  1. Téli jázmin (Jasminum nudiflorum)

Kínából származó, igénytelen kúszónövény. Csillag alakú élénk, üde sárga virágai sokszor már decemberben is nyílnak.

teli_virag_jazmin

  1. Ezüst akácia (Acacia dealbata)

Az Ausztráliából származó, örökzöld fa, Magyarországon mimóza néven ismert. Gazdagon termő virágai aprók, illatosak, élénksárga színűek. Januártól márciusig virágzik.

teli_virag_ezust

  1.  Fekete hunyor (Helleborus niger)

Neve megtévesztő, nem a virága, hanem a szára fekete színű. Van, ahol már decemberben virágzik, talán emiatt hívják karácsonyi rózsának is. Fejét magasan tartja, így jól látszanak aranysárga porzói.

teli_virag_fekete_hunyor

  1. Téltemető (Eranthis hyemalis)

Időjárástól függően már február végén is virágzik, emiatt télikének is nevezik. Magassága 10-15 cm. Virágai élénksárgák, 2-3 cm-esek, amelyek borús időben, és alkonyatkor becsukódnak. Védett növény.

teli_virag_teltemeto