Elemek

Egy belga cég, az UMICORE valósította meg a világon elsőként az újratölthető, hosszú-életű Li-ion és a NiMH[1] elemek újrahasznosítását. Az eljárás, amely a környezetre gyakorolt hatást minimalizálva teszi lehetővé fém kinyerését a használt elemekből, elnyerte a European Business Awards for the Environment 2012 (EBAE), a 2012-es Európai Üzleti Díjak A Környezetvédelemért [2] döntőjének első díját, a környezetkímélő eljárások, folyamatok kategóriában.

Kobalt, nikkel, réz és egyéb ún. ritka és értékes fémek visszanyerése igen bonyolult eljárás. A folyamatban számos olyan anyag kerül a környezetbe, szabadul fel, amely – ha igen kis mértékben is – de környezetkárosító hatású.

Az UMICORE cég[3] eljárása több szempontból is újat hozott. Újrahasznosíthatóvá teszi a Lithium-ion, Lithium-polymer és NiMH (nickel metal hydride) újratölthető elemeket és akkumulátorokat, értékes és ritka fémeket nyer vissza. Ráadásul az újrahasznosítási folyamatot ún. zárt körben (closed loop recycling) valósítja meg. A zárt körben megvalósuló folyamatok nagyon magas pontszámot kapnak a környezetkímélő újrahasznosítási eljárások ranglistáján. Az új eljárás eredményeként kinyert kobalt és nikkel, a folyamathoz kapcsolódó gyártó lépésekben, új elemekbe kerül. A folyamat teljes kört ír le.

A belga eljárás nem bontja részekre az elemet, nem szedi szét őket, így szerkezetük nem sérül, nem kerül por, szennyeződés vagy egyéb organikus részecske a légkörbe. Ugyanilyen jelentőségű az a tény, hogy mivel nem alkalmaznak mechanikus beavatkozást, az újrahasznosítási eljárás után, a folyamat legvégén az elemek maradéka hulladék-lerakatba vagy feltöltőmedencékbe kerül – így a maradék-elem mérhetően kisebb kockázattal járó veszélyesnek minősülő hulladékanyag a korábbi eljárásokhoz képest.

Az elemek újrahasznosítása nem újdonság, de mindeddig korlátozott volt és kizárólag csak alapelemeket, ólom-sav elemeket, akkumulátorokat és a NiCd elemek újrahasznosítását engedélyezték a hatóságok. Az újgenerációs elemeknek és akkumulátoroknak, mint például a Li-ion és a NiMH elemeknek nem volt saját újrahasznosítási technológiája. Pedig az elsősorban hordozható elektronikus eszközökben és hibrid járművekben használatos NiHM elemek igen elterjedtek. Az újrahasznosítás mindeddig az alumíniumra és a műanyagra korlátozódott. A legértékesebb alkotóelemeik, mint amilyenek a nemesfémek, a kobalt és a nikkel – egyszerűen kárba vesztek.

Az UMICORE lehetővé teszi, hogy a mára megnövekedett mennyiségű ilyen típusú elemekből visszanyerjék az értékes fémeket és környezetkímélő módon tegyék mindezt.[4]

A legjózanabb értékelés szerint is ez az eljárás lehetőséget teremt arra, hogy Európában és világszerte teljesen megváltozzon az elemek újrahasznosításának helyzete. Egyszóval, bátran töltsék újra elemeiket!

 ——————————————————————————————————————-

[1] Lithium-ion, Lithium-polymer és NiMH (nickel metal hydride) újratölthető elemek és akkumulátorok.

[2] http://ec.europa.eu/environment/awards/whats_new.html

1. menedzsment kategória: és az EBAE díjat nyerte …

Május 24-én, az EU céges, pontosabban üzleti vállalkozások kategóriában hirdetett nyerteseket a környezetvédelmi pályázatán, a European Business Awards for the Environment pályázaton. Korábbi blog-bejegyzésben beszámoltam a díj történetéről, amely 1990-ben került első alkalommal kiosztására, azóta pedig kétévente ítélik oda.[1] Idén kilenc tagállamból választottak 14 finalistát és közülük szavazták meg az 5 kategória nyertesét. 2012 Európai Üzleti Díj a Környezetvédelemért kiválóságai az angliai Marks and Spencer (menedzsment/vállalatirányítás díj), az angliai Aquamarine Power (termék kategória/technológia díj), a belgiumi UMICORE (eljárás, alkalmazott folyamatok díj), a német INESUS GmbH (fenntartható fejlődés témájában folytatott nemzetközi együttműködés díj) és a szlovákiai Slovenské elektrárne (üzlet és biodiverzitás díj).

Az idei díjazott országok köre igen meghatározó és egyben sokatmondó: az angolok három jelöltet juttattak a 9 tagállamos döntőbe és kettő nyert is, a németeknek két finalistája volt, egyikük befutott. Két hely maradt mindössze a másik 7 tagállamnak, végül egy-egy belga és szlovák cég nyert.

A nyertesek és pályázataik megérdemlik, hogy több figyelmet szenteljek nekik, mint egyszerű felsorolást. Kezdem az angolokkal!

„.. mert B Terv nincs!”

Az angliai Marks and Spencer Magyarországon is ismert, elsők között teremtette meg a divatosabb, szélesebb irodai munkaruha, kosztüm-választékot, egyelőre Budapesten és 3 vidéki nagyvárosban. A magyar és a közép-kelet európai piacon közép-magasan pozícionált ruhakereskedés, ruházati lánc saját márkájával az M&S-sel, és márkáján belül bővülő, a legkülönbözőbb divatokat és korosztályokat megcélzó brand-ekkel (így pl. a Per Una-val) lett népszerű. Angliai hálózata (600 üzletből álló lánca és nyugat-európai üzletei) viszont kereskedőházzá, kvázi bevásárló-központtá növekedtek, így a bútortól és lakás-, konyha-felszerelésektől kezdve a fogyasztásra kész élelmiszereken át, a minőségi friss élelmiszerek széles választékát kínálják. Világszerte 40 országban vannak jelen. Örök újítók, mert létezik ilyen üzleti kategória! 1930-ban nyitja első nagyáruházát (London, Marble Arch) és márkázott kávézókat is bevezet a piacra. 1934-től kutató-laboratóriumot működtetnek, hogy a cég munkáját és textil alapanyagai fejlesztését támogassák. 1948-tól már önkiszolgáló részleggel várja a vásárlókat – elsőként és óriási sikerrel.

A Marks and Spencer menedzsment kategóriában nyert. A M&S ‘Plan A’ (az ún. Á Terv) programja nem kevesebbet vállal, mint hogy az egész vállalati struktúrán keresztül érvényesíti a fenntartható fejlődés stratégiáját. 2007-ben indították és 180 konkrét elkötelezettséget vállaltak: a zöld-beszerzés területén, a fair-trade irányában, a hulladékgazdálkodásuk alakításában, a biodiverzitás megőrzése érdekében, a CSR területén, és számokhoz kötötték a széndioxid kibocsátás csökkentését és energia-felhasználásuk hatékonyságának növelését.

A program profitorientált. A ’Plan A’ az Á Terv 2010/2011-es üzleti eredménye nettó 7 millió angol font. A terv része, hogy közvetlenül megszólítják több mint 21 millió állandó vásárlójukat is, akik heti rendszerességgel vásárolnak náluk. 2020-ra minden egyes termékük megfelel, minimum egy ún. Á Terv kategóriának, azaz fair trade termék, vagy organikus termék vagy ún. free-range termék lesz. Európa szerte teret nyernek a fair trade, méltányos kereskedelem szabályait követő vállalkozások, amelyek minimanizálják a környezetre esetleg kifejtett negatív hatásukat és elvetik, tiltják a kizsákmányoló munka minden formáját. Az organikus termékek, illetve a szabad tartású vagy kifutótartású (free-range) tenyésztésekből származó hústermékek pedig már Magyarországon is külön jelzést kapnak.

Mindez már közvetlenül befolyásolja nemcsak a vásárlók választási szokásait, hanem az M&S termékeket gyártók, a legkülönbözőbb beszállítók és a beszállítók nyersanyag-előállítóinak üzleti stratégiáját is. A hatás, ha csak a jelenlegi termékszámokat vesszük figyelembe, ami meghaladja a 2,7 milliárd darabszámot – is kiemelkedően jelentős.

Az Á Terv egyik szlogenje mindent elárul: „.. mert B Terv nincs!” Azaz, nincs választási lehetőség, ezt a tervet végig kell csinálni, meghatározott időn belül a felelős környezeti magatartást kell gyakorolni és gyakoroltatni, cégen belül és cégen kívül, minden kapcsolati és függő rendszerben, céges és egyéni, személyes vonatkozásban egyaránt.[2]

 


[1] http://azoldszine.stscope.com/2012/05/17/europai-uzleti-dijak-a-kornyezetvedelemert/

[2] Megjegyzés: következő blog-bejegyzésemben az Aquamarine Power skóciai céget, a termék kategória nyertesét mutatom be, majd sorban mind az 5 kategória nyertesét.