Decemberben csaknem 200 ország vezetői gyűlnek majd össze Párizsban azért, hogy az ENSZ által moderált klímatárgyalások keretében 2021-től egy olyan szabályrendszert fogadjanak el, amely kötelező a világ összes országa számára. A majdani párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani. A Kiotói Jegyzőkönyvről tudni kell, hogy a fejlett ipari országok közül sem mindenki fogadta el, így a Föld országainak jelentős hányadára nem vonatkozik.
Al Gore, az Amerikai Egyesült Államok Nobel-békedíjas egykori alelnöke vállalta, hogy 1 milliárd ember aláírását gyűjti össze, hogy ezzel is ösztönözze a világ vezetőit legégetőbb globális problémánk megoldására. Magyarországon Áder János köztársasági elnök állt a kezdeményezés élére, de számos neves közéleti személyiség (színészek, sportolók, tudósok) is felemelte már hangját.
Mi is arra kérünk mindenkit, aki elkötelezett a környezet megóvásában és a fenntarthatóság kérdésében, hogy látogasson el az Élő bolygónk honlapra és csatlakozzon Al Gore, valamint az ENSZ felhívásához. Legyünk benne abban az 1 milliárdban, aki elhivatott a klímaváltozás elleni harcban!
A Kiotói Egyezmény ugyanis alkalmatlan a globális felmelegedés megfékezésére. Több mint 150 országra- köztük a világ három legnagyobb kibocsátójának számító Kínára, Egyesült Államokra és Indiára – nézve semmilyen kötelezettséggel nem jár. A decemberi párizsi csúcstalálkozó célja, hogy az ipari forradalomkor mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedésének mértékét.
Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign
Ha a felmelegedés a további ütemben zajlana, akkor gleccserek, tengerparti városok és szigetek tűnnének el, felgyorsulna egyes növény- és állatfajok kihalása, valamint egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok alakulnának ki.
A párizsi klímamegállapodás a Föld utolsó esélye arra, hogy az emberiség elkerülje ezt a maga által előidézett problémát. Néhány évvel ezelőtt már próbáltak egy hasonló megállapodást tető alá hozni Koppenhágában, de akkor kudarcot vallottak.
Az új klímaegyezménynek számos szempontot figyelembe kell majd vennie. Legfontosabb eleme a klímaváltozást okozó, úgynevezett üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) kibocsátásának korlátozása. A tervek szerint a fejlett országoknak ezt azonnal meg kellene kezdeniük, míg a szegényebb régiók kapnának némi türelmi időt a csatlakozásig. Az elmaradott térségek mielőbbi társulási kedvét meghozhatja, hogy egy pénzügyi alapot kívánnak létrehozni, amelyből részesülhetnének, hogy alkalmazkodjanak a korlátozásokból következő gazdasági változásokhoz.
Budapestet sem kerülik el az áradások
A kampányoldalon klímakvízt is kitölthetünk, valamint számos érdekes információt is megtalálhatunk a globális programról. A Zöld színe szerkesztőségében üdvözöljük a kezdeményezést és hiszünk abban, hogy ez a hozzáállás mindnyájunk érdeke, közös felelőssége, azért, hogy élhető környezetet hagyjunk utódaink számára is. Egyikőnk sem szeretné, hogy gyermekeink, unokáink napi rendszerességgel küzdjenek árvizek és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásával. Egyikőnk sem szeretné, hogy kedvelt szigeteink, pihenőhelyeink víz alá kerüljenek. Egy olyan jövőben hiszünk, amely elfogadja az ipari fejlődés vívmányait és kihasználja annak lehetőségeit, ugyanakkor nem pusztítja el örökségbe kapott életterünket. Hiszünk abban, hogy a most elindult folyamat, abba az irányba mutat, amelynek szükségességét már régóta hangoztatjuk: felelős attitűd, halványzöld szemlélet a következetlen riogatás és a hangulatkeltés helyett.
