Címke: zajszennyezés

Csendháborítás, de van ellenszer

Közzétéve Szerző:
Válasz

Lakásunkhoz közel van néhány egyetemi kollégium, ahol időnként bulit rendeznek. Mivel büféjükben alkoholos italokat is árusítanak, gyakori jelenség, hogy részeg egyetemisták randalíroznak az utcán. Ha szóvá tesszük, azt felelik, hogy közterületen vannak, és már egyébként sincs már érvényben a csendrendelet. Van, csak másképpen hívják, de erről később.

A társasházban, amelyben élek, az egyik lakó felújítást végzett. Ki is írta a faliújságra, hogy a munkálatok előreláthatóan 4-5 hétig fognak tartani, az okozott kellemetlenségekért pedig előre elnézést kért. A felújítás ezzel szemben 5 hónapig tartott és hatalmas zajjal, porral, piszokkal járt. Amikor felelősségre vontuk, azzal védekezett, hogy ő előre szólt, és a zajos tevékenység csak reggel 8-tól este 8-ig tartott, tehát ő mindenben jogszerűen járt el. Ez nem így van! A Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény 5:5. § alapján az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédjaikat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását (ide tartozik a pihenéshez való jog is) veszélyeztetnék.

Mondhatnánk, ezek városi jelenségek, vidéken legalább csendesebben élnek, de sajnos ma már ez sem igaz.

Falusi rokonaink háza előtt, amely a benzinkúttal szemben van, megállt egy mezőgazdasági munkagép, amit vezetője magára hagyott (!) és kb. háromnegyed óráig teljesen feleslegesen járatott. Mivel a zaj és rezgés egy idő után nagyon idegesítővé vált, szóltunk a vezetőjének. Az volt a pökhendi válasza, hogy szokjuk meg faluhelyen a traktort, különben is közúton van, ezért addig zajonghat a gépével, ameddig csak akar. Szóltunk a rendőröknek is, akik azzal próbáltak lerázni, hogy a Kresz ezt nem tiltja. A Kreszt valóban nem, de a 2012. évi II. törvényt (195. §) igen, amely kimondja, hogy aki indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, szabálysértést követel. (Feljelentést a rendőrégen lehet tenni.)

Zajszennyezés

Közzétéve Szerző:
Válasz

A legújabb kutatás szerint minden korábbinál több embert zavar a zaj Nagy Britanniában. A lakosság fele panaszkodik, hogy nem tud otthonában a lármától pihenni, közülük minden ötödiket éjjeli alvásában is zavarja. Mára a negyedik helyre került a környezeti aggodalmak listáján a zajszennyezés, megelőzve ezzel a légszennyeződést is. Csak az önkormányzatokhoz naponta 1000-nél több panasz érkezik. A helyi zajbejelentések kivizsgálása pénzbe kerül, 130-tól 7000 fontig terjedő összegbe. A zaj megelőzésével, csökkentésével idő, pénz takarítható meg. Idén több városban is megszervezték a zajszennyezés elleni akcióhetet (Noise Action Week) május 18-23 között, hogy felhívják a figyelmet a zajproblémákra filmek, poszter- és Twitter-kampány révén, különböző események, például villámcsődületek, vagy ’csendes diszkók’ szervezésével.

Lányok a Silent discoban

                               Lányok a Silent discoban

Ez utóbbi úgy működik, hogy a diszkóba látogatók kapnak egy fülhallgatót, és azon keresztül hallgatják a dj általuk megválasztott műsorát, olyan hangerővel, amilyen tetszik nekik. (Ilyen csendes eseményt már nálunk is szerveztek évekkel ezelőtt.) Kifejezetten a figyelemfelkeltés szándékával szerveztek olyan flashmobokat, ahol fülhallgatós zenére táncoló fiatalok „Help stop the silent killer” feliratú trikót viseltek.

Zaj_silent_killer

                                Help stop the silent killer

Nagyon elkelne már nálunk is valami hasonló figyelemfelkeltő akció, vagy bármilyen figyelemfelkeltő kampány, mert sokan egyáltalán nem gondolnak arra, hogy a zaj is környezetszennyező forrás, aminek mérsékléséért mindannyiunknak tenni kellene valamit. Tiltakozással, bejelentéssel, ha gyárak, üzemek, vagy a közlekedés elkerülhető zajkibocsátásáról van szó, és persze mások érzékenységére való odafigyeléssel, a csendrendelet betartásával. Jó, ha tudjuk, hogy ipari, járműüzemi, települési zajszennyezést szigorú törvények, rendeletek szabályozzák, és elég sokat kell tenniük még akkor is, ha az üzem régi, ha a lakóhelytől való távolságot annak idején nem megfelelő módon választották meg. Ma már számtalan módon, alacsony zajszintű berendezésekkel, rezgéscsillapítással, hangszigeteléssel (pl. aljzatok, válaszfalak, növényzet, hangelnyelő falak stb.) lehet mérsékelni az üzemi zajokat. Nehezebb a helyzet a nagyvárosi közlekedés esetében, de azért itt sem reménytelen a helyzet. Jobb útvonalvezetéssel, közlekedésszervezéssel, korszerű burkolattal, zajárnyékoló falakkal, csendesebb közlekedési eszközökkel sok, idegesítő zajforrást ki lehet iktatni. És mindezek felszerelését, az előírt szabályozók, a határértékek betartását akár hatósági úton is ki lehet kényszeríteni. Csakúgy, mint lakótársaink esetében a csendrendelet betartását.

Nem hallom!

                                            Nem hallom!

Amiről viszont elég sok téves információ kering. Vannak, akik szerint ilyen szabálysértés már nincs, de, ha van is, csak este 10 óra után lép életbe. Addig szabad a pálya, addig a hangoskodást nem tilthatja senki, és semmi. Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely – a 2012. évi II. törvény 195. § alapján – kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható. Most már tehát „csak” azt kellene elérnünk, hogy megismerjék, elfogadják és be is tartsák ezeket a közösség javát szolgáló rendelkezéseket.

Szilveszteri sokkhatás

Közzétéve Szerző:
Válasz

2014. január elsején a fővárosban 210, Kecskeméten 8, Székesfehérváron 10 köbméter szemetet (sörösdobozokat, boros- és pezsgősüveget, konfettit, szalagot, petárda- és élelmiszermaradványokat, stb.) takarítottak el az utcákról, terekről, buszmegállókból, aluljárókból. Ehhez a mennyiséghez nyugodtan hozzáadhatjuk még saját szilveszteri „házi szemetünket”, az otthonunkban képződött különböző hulladékokat is.

2

Szerencsére a köztisztaság dolgozói hamar rendet teremtenek. Hihetetlen, de reggel már többnyire tisztaságra ébredünk. Saját lakásunkban, lépcsőházunkban azért nem mennek ilyen gyorsan a dolgok. Más szennyezés azonban nem oldódik meg ilyen hamar, nem múlik el ennyire nyomtalanul. Az állatok sérülésére gondolok, amelyet a petárdázás okoz. Páni rémület vesz erőt rajtuk, menekülnének, ha ezeket a szokatlan, légnyomással kísért, sistergő, robbanó hangokat meghallják. Jobb esetben csak nyüszítenek, asztal alá bújnak, kapualjakban, gödrökben reszketnek, rosszabb estben messzire menekülnek, kóbor állattá válnak, balesetet okoznak, vagy ránk éppen támadnak.

fb

Az állatbarátok különbözőképpen viszonyulnak a várható szilveszteri petárdázáshoz. Vannak, akik petíciót fogalmaznak meg, aláírásokat gyűjtenek a teljes tiltás (és a tiltás betartatása) érdekében, és vannak, akik jó tanácsokat is adnak az állattartóknak a zajhatások következményeinek elkerülésére, vagy legalább mérséklésére. Az Állategészségügyi Szolgálat például egy felhívással fordult a Facebookon a kutyatulajdonosok felé.

3

4

Ezen túl olyan szervezetek is akadnak, akik a petárdázókat és az autósokat is megszólítják, jóllehet kevés esélyük van rá, hogy meg is hallgatják őket. De legalább megpróbálták!

Sajnos a madarakkal és más, vadon élő állatokkal – az igazán elkötelezett állatvédőket leszámítva – még ennél is kevesebbet törődünk. Nem is nagyon tudjuk, mi történik velük. Csak sejtjük, hogy sokkot kaphatnak, végső kimerülésig rohanhatnak, élőhelyüket elhagyva súlyosan, vagy halálosan sérülhetnek. Csak, ha valamilyen extremitás történik, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy alkalmi szórakozásunk milyen károkat okozott. Néhány évvel ezelőtt például az USA egyik tagállamában, Arkansas-ban több ezer rigó pusztult el egy tűzijáték miatt, mert a madarak megijedtek a szokatlan hangoktól, és épületeknek, autóknak, valamint egymásnak csapódtak.  Valóságos rigóeső hullott a szintén megrémült lakosokra.

Szilveszterkor is vigyázzunk tehát az állatokra, mindegy, hogy vadak, vagy szelídek, még akkor is, ha vannak, akik erről egészen abszurd módon gondolkodnak. „Megérdemli a sok rohadt dög, ezt a kis szilveszteri visszavágót! Egész évben nincs nyugalom tőlük, éjjel-nappal ugatnak 1000 decibeles hangerővel. Minket kutya-rasszistákat ki véd meg? Lassan már mindenhol halláskárosodást lehet kapni a sok ugató dögtől! (ateista bejegyzése a nemunyizd.hu-n)

Szerencsére a többség nem így gondolkozik. Természetesen mi sem!

1

Tornacipő a magasban –avagy a bulizás mellékhatásai

Közzétéve Szerző:
Válasz

A buli íze a számban
Lányok neonruhában
Oldódnak a színpadon
Részeg vagyok nem is tudom

Mire jó, ha jó ez
Az alkohol boldoggá tesz
Akkor az a kevés kis öröm
Is kihányva fekszik a kövön.

(Vad Fruttik)

2

Időnként jó bulizni, elengedni magunkat. A kérdés pusztán az, milyen gyakran és hogyan tesszük? Saját tapasztalataim szerint nagyon rossz gyakorlat alakult ki a fiatalabbak körében. Rohamivászat, részegség, hangoskodás, rosszullét, hányás, randalírozás, mókásnak gondolt akciók, mint például a villanydrótra feldobott tornacipő, autók szélvédőjére helyezett hulladékok stb. Találó nevet is aggattak rá: IHB-buli (iszunk, hányunk, belefekszünk). Ez lehangoló, de maradjunk a bulik környezeti ártalmainál, a zajszennyezésnél és a szemetelésnél.

Sok téves információ kereng a csendháborításról. Vannak, akik szerint ilyen szabálysértés már nincs, de, ha van is, csak este 10 óra után lép életbe. Addig szabad a pálya, addig a hangoskodást nem tilthatja senki, és semmi. Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely – a 2012. évi II. törvény 195. § alapján – kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható.

1

A fent idézett törvény nem csak a csendháborítást, hanem a közterületen elkövetett szemetelést is a szabálysértések körébe sorolja. (196. §) Igen ám, de ki az, aki ezt be tudná tartatni? Legfeljebb a buli szervezői, rendezői tehetnék meg, ám nagyon úgy tűnik, az ő felelősségük megáll a verekedések, jegy nélküli belépések megakadályozásában, a teremben levő rend fenntartásában. Jó, ha az utcán hagyott szemetet másnap eltakarítják, ha egyáltalán eltakarítják, mert gyakran látom napokig a buli maradványait.

3

Azért is nehéz megoldást találni, mert szinte divattá vált a normaszegés, egyéni hőstettnek a részegség, az autók, épületek rongálása, bocsátható bűnnek az utca WC-ként való használata. Ez bizony kulturális kérdés, amit nem lehet ráolvasással, vagy büntetéssel megoldani. De valamit mégis tenni kellene, mert lassan azok lesznek a normaszegők, akik nem így viselkednek.

4

A dohányzás tiltásának mellékhatásai

Közzétéve Szerző:
Válasz

A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012. január 1-től tiltja a dohányzást valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségben, azaz a munkahelyeken, egészségügyi intézményekben, vendéglátóipari egységekben, közintézményekben, szórakozóhelyeken, kocsmákban, bárokban, tömegközlekedési eszközökön, buszmegállókban, gyalogosok által használt aluljárókban, játszótereken és azok 5 méteres körzetében.

Egy friss online közvélemény-kutatás szerint a törvényt a válaszadók többsége pozitívan fogadta. A 18-64 éves válaszadók 80 százaléka érzi úgy, hogy a törvénynek több előnye van, mint hátránya. Az adatok megegyeznek a korábbi hazai és európai kutatások eredményeivel: a megkérdezettek túlnyomó többsége örült a dohányzási tilalomnak. A dohányzás betiltása azonban a bárokban és kocsmákban már nem részesült ilyen egységes fogadtatásban, ezt csak a megkérdezettek 56 százaléka támogatta, az aktív dohányosok 57 százaléka és a 18-30 év közötti korcsoport 60 százaléka pedig ellenezte azt. (Origami Group, 2010)

A törvény pozitív és negatív hatásai

A törvény haszna nyilvánvaló: hosszú távon kevesebb beteg, kevesebb elkerülhető haláleset, kevesebb egészségügyi kiadás; tisztább levegő, egészségesebb környezet. Hátrányai közé sorolják viszont a vendéglők és az állam bevételeinek csökkenését, a dohányosok ellehetetlenítését, személyi szabadságának korlátozását, utcára történő „kiűzettetésüket”. A bevételkiesésről különböző eredményekre jutottak az eltérő érdekű szervezetek által végeztetett vizsgálatok. A dohány- és vendéglátóipar megbízásából készült kutatások forgalom- és adóbevétel-csökkentő hatást mutattak ki, az egészségügyi hátterű felvételekből viszont az derül ki, hogy a korlátozó intézkedéseknek nincs lényeges negatív következménye sem a vendéglátóipar üzleti eredményeire, sem az adóbevételek nagyságrendjére. Kívülálló számára nehéz eldönthetetleni, hogy melyik vizsgálat eredménye korrekt, legfeljebb a kutató cégek hitelessége, háttere adhat némi támpontot az eligazodáshoz. De sokszor még ez sem, érdemes gondolni az MTA 2008-as forgalomkiesést, vagy a NAV 2011-es adókiesést prognosztizáló, nagy port felverő elemzéseire.

Amíg a lehetséges gazdasági hatások okán késhegyre menő küzdelem folyik a felek között, kevesebb szó esik a dohányzók jogairól, és a tiltás nem szándékolt következményeiről. A jogok kapcsán többnyire csak a nem dohányzók egészséghez, illetőleg az egészséges környezethez valókról beszélnek, a dohányosok önrendelkezési szabadságáról, emberi méltósághoz fűződő jogáról kevésbé. Ha igen, akkor is a válasz nemleges, elutasító. E felfogás szerint dohányzás nem alapvető emberi jog és nem is társadalmi érdek. A korábban idézett online felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a tiltó rendelkezés egyáltalán nem sérti a cigarettázók személyi szabadságát.

A dohányosok a többség szemében megbélyegzett páriákká váltak, szempontjainak megjelenítése erőtlen, legfeljebb néhány cikk, egy-két portál (http://fustolgok.hu) folytat utóvédharcot védelmükben. Az interneten fórumozók között is kevesen vannak, akik a dohányzók érdekében – akár az alább idézett módon – szót emelnének.

  • Kinek fáj az, ha egy szakadt melós (vagy én) az utcán vagy egy munkahelyi dohányzóba elszív egy cigarettát? Miért alázzuk meg, miért bélyegezzük meg, olyasmi miatt, amivel senkinek nem árt?
  • Nem mondhatom valakinek, hogy deviáns, nem állíthatom be a társadalom előtt deviánsnak, ha nem az. Nem állíthatom be úgy a többi ember előtt, mint aki a többiek egészségét veszélyezteti, ha nem veszélyezteti. Azt mondhatom neki, hogy a te szokásod/szenvedélyed nagyon magas egészségügyi kockázattal jár, ennek (esetleges) anyagi vonzatai a társadalomra nézve túl nagy megterhelést jelent(h)e(t)nek, ezért emelem a dohány jövedéki adóját, leszoktatókampányt indítok, amiben ha részt veszel, ilyen és ilyen előnyökkel jár számodra stb., s mondom, még be is tilthatom a dohányforgalmazást, de nem lehetetleníthetem el (utcai és munkahelyi dohányzástilalom) és nem kreálhatok belőle a társadalom előtt bűnbakot (nem gerjeszthetek dohányos-ellenes tömegpszichózist).

Amivel a törvény alkotói nem számoltak

A törvény – a hotelek szivarszobáit leszámítva – nem hagy lehetőséget elkülönített dohányzóhelyek kialakítására, így aztán munkahelyek, vendéglők és kocsmák előtt a cigarettázók csoportba verődve, a járda jelentős felületét elfoglalva, „pontszerű zajszennyezést” okozva, hangoskodva, cigarettacikkeket szétdobálva élnek szenvedélyüknek. Ez fölösleges, bár elkerülhetetlen konfliktusokat okoz a dohányosok és a környéken lakók között, mivel az ilyen típusú zaj is alkalmas a nyugalom megzavarására, káros élettani folyamatok kiváltására.

Nem titkolom, magam is érintett vagyok, mert egy kollégiummal szemben lakom. Az egyetemisták sajátos életmódjuk következtében éjszaka is kijárnak dohányozni, közben beszélgetnek, nevetgélnek, sőt gyakori rendezvényeik alkalmával ordítoznak, énekelnek, élik az életüket. Nincs mit tenni, mert nem tudnak máshol rágyújtani! Megértem, de én pedig nem tudok miattuk aludni.

Ezek a nemdohányzók védelmében hozott törvény mellékhatásai. Nem tudom, mi lehet a megoldás a dohányzó kisebbség kirekesztése és az újsütetű zajszennyezés ellen. Talán mégis meg kellene engedni a – korszerű elszívókkal, füstmentesítőkkel felszerelt – dohányzószobákat, ezzel mindkét fél jól járhatna. Egy biztos, a totális tiltás ez esetben sem jó megoldás.

Csendháborítás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Zavarnak az ablakokon, rolókon, függönyökön is átszűrődő éjszakai zajok. Főként az embertől származók, mert a közlekedési zajokat már megszoktam, az életem részévé váltak. Rettenetes arra ébredni, amikor részeg fiatalok üvöltöznek, énekelnek az ablakom alatt majd minden nap, hajnali 3 órakor, a közeli egyetemi kocsma bezárása után. A maguk után hagyott szemétről, üvegekről, vizeletről hányásról most nem is szólnék. Persze az is zavaró, ha a pihenőtelken reggel 6 órakor a szomszéd rendre beindítja a rotációs kapát, fűnyírót. Készséggel elfogadom, hogy szükség van szórakozásra, munkára, még, ha időnként zajos is. De nem állandóan, mások életébe brutálisan beavatkozva, birtokot háborítva.

Mit lehet ez ellen tenni? Rájuk szólni ritkán hatásos. Jobb esetben elhallgatnak, továbbállnak, rosszabb esetben durván visszaszólnak, hogy nekik ezt lehet, nem tiltja senki, és semmi, régen nincs már csendrendelet. Ha pedig van, az is csak este 10 óra után érvényes.

Rendelet pedig van!

Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Csendháborítás nem csak este 10 után!

A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható.

A számok

Van tehát szabályunk, amit rövidesen még szigorítani is fognak, 30 ezerről 50 ezerre emelve a büntetési tételt, de kérdés, hogy az erre hivatottak be akarják, be tudják-e ezt tartatni vagy sem? A tapasztalat azt mutatja, nem. 2009-ben az országban csendháborítás miatt összesen 4842 személyt jelentettek fel, de csak 1880 személyt bírságoltak meg. A bírságátlag 11.123 Ft volt. A nagyságrendet jól jelzi, hogy a csendháborítás miatt feljelentett személyek aránya az összes szabálysértési (tulajdon elleni, köztisztasági, fogyasztóvédelmi stb.) feljelentésen belül mindössze 2,9 százalékot képviseltek.

Ezek az adatok úgy jöhettek ki, hogy a sértettek nem tettek feljelentést, vagy tettek ugyan, de ennek nem lett semmilyen következménye. Nekem is volt több, hiábavaló próbálkozásom, szóltam rendőrnek, közterület-felügyelőnek, önkormányzati embernek, mindenki megértően hümmögött, megígérték, hogy rövidesen intézkednek, de nem történt semmi. Úgyhogy marad a füldugó, a bosszankodás, a zajok elviselését segítő öntrenírozás, és a remény, hogy eljön az az idő, amikor kölcsönösen tekintettel leszünk egymás szempontjaira, amikor úgy élünk, hogy másokat is élni hagyunk.