Hulladékhasznosítás 1. – Zöld találmányok

Gyakran hallhatunk olyan találmányokról, amelyek gyártó híján elsikkadnak, jobb esetben lecsap rájuk egy tőkeerős, élelmes cég, viszi külföldre, de legalább hasznosul, rosszabb esetben örökre elvész az érdekek dzsungelében vagy a hivatalok útvesztőiben.  Nem lenne haszontalan tehát, ha minél többen, minél több helyen felhívnánk a figyelmet azokra a magyar hulladékkezelési technológiákra, eszközökre, amelyek könnyebbé, olcsóbbá és főként környezetkímélőbbé tehetnék életünket. Még akkor is, ha laikusként nagy kockázata van annak, hogy esetleg olyan találmányt is felkarolunk, amelyik később – műszaki, üzleti, kereskedelmi okok miatt – esetleg nagy melléfogásnak bizonyul.

Építőanyag hulladékból

Kommunális hulladékból gyárt nagy szilárdságú építőanyagot a Szilplast Kft. Az eljárás lényege: magas hőmérsékleten, mechanikai eljárással, szinte molekuláris méretűre aprítják fel a hulladékot, majd a szemcséket drazsírozzák, bekenik tűzforró, folyékony műanyaggal. Az így kapott anyagból 2,5 cm vastagságú táblákat készítenek, amelyek szilárdsága annyira jó, hogy dupla méretben a puskagolyót is képes megfogni. Egy gép naponta 80 tonna hulladékból 2,2 tonnányi készterméket képes előállítani, amely felhasználható ideiglenes lakóházak építésére és a gátak (!) megerősítéséhez. Hacsak a sárga kabátos vad környezetvédők ezt meg nem fúrják, hiszen az építőanyag hulladékból készül, ugyanúgy, mint az almásfüzitői megszilárdult vörösiszap takarórétege. Széleskörű alkalmazása elé az is komoly gátat emel, hogy egyelőre nehéz minősíteni a hulladékból készült termékeket.

Tüzelőanyag hulladékból

Két magyar egyetemista új eljárást dolgozott ki a parkokban, kertekben keletkező hulladék feldolgozására. Ők is pelletet állítanak elő, mint mások, de másképpen. A pellet az általános eljárás szerint a következőképpen készül: fűrészporból és/vagy szárított, majd finommá őrölt növényi hulladékból masszát állítanak elő, amelyet egy mosógépszerű berendezésbe adagolnak, és a végén préseléssel formázott, kis, brikettszerű darabok jelentik a végterméket. A pelletet tüzelőanyagként használják közvetlenül elégetve, vagy elgázosítva. A pelletfűtés azért környezetbarátabb a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. A pellet nedvességtartalma 10%-nyi a fa 40%-ával szemben. Ezért hatásfoka jobb a tűzifánál. A szabályozott égés miatt a károsanyag kibocsátása is alacsonyabb.

A fiatalok újítása abban áll, hogy kamionplatóra helyezik el a mobil biomasszaüzemet, amellyel így a zöldhulladék keletkezési helyére tudnak menni, és a helyszínen végzik el a feldolgozást. Az általuk előállított termék versenyképesebb a hagyományos, fűrészporral készített pellethez képest, mert amíg utóbbihoz célirányosan termelik a fákat, vagy az energianövényeket, és így drága, addig az ő pelletjük alapanyagát az állandó és természetes parkgondozás során keletkező hulladék adja.

Arzénszűrő törekből

Egy korábbi bejegyzésünkben már szóltunk róla, de kiemelkedő hasznosíthatósága, fontossága miatt röviden ebben az összeállításban is meg kell említenünk. Közismert, hogy Magyarország egyes régióiban magas a vezetékes ivóvíz arzénszennyezettsége. A probléma megoldása eddig a túl drága műszaki megoldások miatt feneklett meg. Egy magyar szabadalmon alapuló, hazai fejlesztésű berendezés (ASR-10) azonban áttöréssel kecsegtet. A találmány lényege: az ivóvízben nagyobb koncentrációban előforduló veszélyes anyagokat (arzén, vas, mangán, ammónia) egy malomipari hulladékon, a töreken átszűrve jelentős mértékben le lehet csökkenteni. Az arzén esetében például 90 százalékkal. Mivel egy magyar állami konzorcium komoly üzleti lehetőséget látott a találmányban, megvásárolta a szabadalmat, ami után elvileg nincs akadálya a széleskörű alkalmazásnak. Annál is inkább, mivel a berendezés sorozatgyártásra érett, a vízmű irányítási rendszerébe könnyen integrálható, konténeres formája a világ bármely pontján gyorsan telepíthető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

húsz − tizenöt =