Valójában milyen a környezetvédelmi aktivitásunk?

Több kutatás is arról számol be, hogy évről évre erősödik a környezettudatos szemlélet, egyre többen vannak közöttünk olyanok, akik számára a környezet védelme fontos dolog. Ez örvendetes, de vajon tényleg így van? Sajnos nem, vagy nem minden vonatkozásában. Korábbi bejegyzésemben kutatási eredményekkel igazoltam, hogy a gyakorlat milyen messze esik az elképzelt világtól, az attitűd a cselekvéstől. Például meglehetősen sokan (90 %) állították magukról, hogy szelektíven gyűjtik az otthonukban keletkező hulladékokat, a valóságban azonban csak 20-30% a gyűjtésben résztvevők aránya. Vagy a hazai fogyasztók csaknem 90%-a szempontnak tartja a pozitív környezetvédelmi tulajdonságokat egy-egy árucikk vásárlása esetén, mégis, csak 50 százalékuk lenne hajlandó többet is fizetni az ökológiailag megfelelő termékekért. Mondhatjuk erre, mindez azért van, mert a környezettudatos magatartásnak nincsenek meg a feltételei: nincs elegendő szelektív gyűjtő, nincs elég pénz a környezetbarát termékekre, fűtési rendszerre stb., de legalább a szándék megvan rá. És, ha ez a szándék (beállítódás) egyre erősebb lesz, egyre több embert ér el, akkor okkal reménykedhetünk, hogy a feltételek változásával a gyakorlat is előbb-utóbb pozitív irányba fejlődik. Ez valószínű így is van, mégis, a mindennapok tapasztalatai és egyes helyi kutatások is azt mutatják, hogy a környezettudatos attitűd még egyáltalán nem stabil, nem tudott oly mértékben beágyazódni a fogyasztók gondolatvilágába, amely az óhatatlanul bekövetkező negatív hatásokat is ki tudná védeni.

Számomra ilyen tanulsággal bír az Echo Innovációs Műhely aktivitást mérő székesfehérvári kutatása.

Ebből megtudhatjuk, hogy egy év leforgása alatt drámai mértékben csökkent a környezetvédelmi aktivitás, amire nem elégséges magyarázat a mintavételi hiba (+/- 3-5%). Az előző évhez viszonyítva kisebb lett azok aránya, akik környezetük megóvása érdekében hajlandóak lennének szelektíven gyűjteni a hulladékot (- 37%), csökkenteni a saját autójuk használatát (-40 %), drágább, de környezetbarát termékeket vásárolni (-31%).

A környezettudatosság instabilitásának legfőbb oka szerintem az, hogy sokak véleménye mögött nincs szilárd meggyőződés, s ha ez így van, egyáltalán nem meglepő, hogy a különböző mérések mást és mást mutatnak. Helyben és országosan is.

Az alábbiak közül Ön mit tenne meg SAJÁT környezete megóvása érdekében? (sorszázalékos megoszlás)

 

2011 február

2012 március

 

Valószínűleg megtenné

Valószínűleg nem tenné meg

Nem tudja

Valószínűleg megtenné

Valószínűleg nem tenné meg

Nem tudja

Szelektíven gyűjteni a hulladékot

94

5

1

57

33

10

Csökkenteni a saját autó használatát

67

19

14

27

61

12

Drágább, de környezetbarát termékeket vásárolni

46

44

10

15

77

8

Aktívan dolgozni környezetvédelmi akciókban

40

50

10

23

65

12

Csak visszaváltható Palackos üdítőt fogyasztani

33

55

12

16

77

7

Pénzzel támogatni környezetvédelmi szervezeteket

26

56

18

18

73

9

Komposztálni

24

60

16

27

65

8

Környezetvédelmi oktatásra járni

11

75

14

8

83

9

Forrás: Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

 

Zöld karácsony

A karácsony jelenti az összes ünnepünk közül a legnagyobb terhelést a környezetre – elég a fenyőfák kivágására, a mérhetetlen fogyasztásra és az ezzel járó megnövekedett hulladéktermelésre gondolni. Mindezek ellenére a karácsony gyönyörű – hogy kicsit zöldebb is legyen, adunk néhány tippet.

Bármennyire furcsa is, de közgazdaságilag kárt okoz az, aki nem megfelelő ajándékot vásárol szeretteinek. A részletekbe nem mennénk most komolyan bele, legyen elég annyi: a kereslet-kínálat ideális találkozása borul fel, amikor olyan terméket veszünk, amelyért a megajándékozott bizonyosan nem adott volna ki akkora összeget, mint mi tettük. Ezért – bár a meglepetés ereje is fontos – mindenképpen hasznos kívánság-listát beszerezni azoktól, akik remélnek tőlünk meglepetést a fa alatt. (Ezzel nem utolsó sorban időt és energiát is megtakarítunk, ami – bár elvont összefüggésnek tűnhet – egészen konkrétan lefordítható az ökológiai lábnyomunk méretére.)

Az utóbbi évek népszerű meglepetése az élmény-ajándék. Ez ma már túlmegy a színházjegyen, extrém sportélményt vagy üdülést is könnyen a karácsonyfa alá tehetünk. A felesleges vásárláson túl ezzel még a csomagoláson is spórolhatunk, ami egy-egy családi összejövetel után több szemeteszsákot tölt meg. A meglepetés erejétől senkit nem kell megfosztani, de számtalan környezetvédő megoldás kínálkozik. Gyártanak nagyon szép, újrafelhasznált papírból készült csomagolópapírt, de akár a csomagolás is lehet az ajándék része: egy sálba, vagy szép díszdobozba csomagolunk, a megajándékozott duplán örülhet. Készíthetünk újrafelhasználható bevásárlótáskát – akár kötött, akár batikolt, akár saját kézzel varrt – később is lehet majd használni.

Természetesen a leginkább környezet-terhelőbbnek magát a karácsonyfát tartjuk – azt kevesen tudják, hogy a műanyag fák elkészítése jelentősen nagyobb környezeti terhelést jelent, mint a direkt erre a célra ültetett, majd kivágott fenyő. Nem tisztünk senkit rábeszélni az élő fa vásárlására – bár ez a leginkább környezet-tudatos megoldás. (Ha bárki ezen gondolkozik, készüljön fel arra, hogy a gyökeres fenyőfák legfeljebb egy hétig tarthatóak a lakásban, ennél hosszabb idő után végérvényesen tönkremennek, nem lehet később kiültetni ezeket.) Ha a megfelelő helyen adjuk le az elszáradt fát ünnepek után, azok a környezetet sem fogják feleslegesen terhelni. A megfelelő hely nem azt jelenti, hogy kidobjuk őket az utcára: a Fővárosi Közterület-fenntartó mindig megnevezi azokat a gyűjtőhelyeket, ahová elvihetjük ünnepek után a kiszolgált karácsonyfákat.

Platán az év fája

Az év fája címet idén az egri termálfürdő területén élő keleti platánfa nyerte 7115 szavazattal, második lett a kajárpéci Hatos-tölgy, harmadik pedig egy szentesi kocsányos tölgy. Hős fa különdíjat kapott a dévaványai „makkfa”, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a budafoki ősök fájának ítélte a zsűri.


Az Év Fája Verseny 2012-es díjátadóján több fát is megajándékozott az Ökotárs Alapítvány pénteken, a budapesti Erzsébet téren. A döntős fák mellett ugyanis az egyik Erzsébet téri fa is jelképes ajándékot kapott: télire színes fonalakból kötött ruhába öltöztették a gerillakötők.
Az idei megmérettetésen 60 fa vett részt, közülük 13 jutott a döntőbe, a november 2-án zárult közönségszavazáson minden eddiginél több, összesen 25 ezer voks érkezett. Az alapítvány Az év fája versennyel a közvetlen környezetünkben és általában az épített környezetben élő fák fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére akarja felhívni a figyelmet.
Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa facsemeték vásárlására fordítható utalványt kapott. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.
Az idei győztes egri platán Magyarország képviseletében részt vesz a 2013. elején megrendezendő Európai Év Fája Versenyen is. A nemzetközi megmérettetést tavaly a magyarországi verseny győztese, a felsőmocsoládi öreg hárs nyerte.
Az Ökotárs Alapítvány harmadik éve szervezi meg Az év fája versenyt, amelybe közösségek, családok és magánszemélyek jelölhetik a számukra fontos fákat egy történet kíséretében. A három év alatt így több mint 250 olyan fát ismerhetett meg a közönség, amelyekre a körülöttük élő emberek különös figyelmet fordítanak, védik őket, gondoskodnak róluk. A versenybe jelölt fák közül a zsűri 12-13 döntőst választ, amelyek közül a közönség szavazza meg a nyertest.