Az idei Környezetvédelmi Világnap alkalmából készített összeállításból az derült ki, hogy leginkább a gazdagabb országok polgárai bánnak az élelmiszerekkel pazarlóan (itt olvashatja).
Ezen országok hatalmas hulladéktermelése környezeti, etikai és gazdasági problémákat is felvet. Találóan fejezte ki magát egy német újságíró, amikor azt mondta: „We have become a society of abundance and harbor a throw-away mentality.” (Szó szerinti fordításban: a jólét társadalmává és az eldobás mentalitásának kikötőjévé váltunk.)
Nézzük a legnagyobb pazarlók 10-es toplistáját ebből az összeállításból:
1. Amerikában hozzávetőlegesen 48,3 milliárd dollár értékben az élelmiszerek 30 százaléka megy szemétre minden évben. Ez a mennyiség egy főre vetítve 760 kilogrammot tesz ki. A veszteséghez még hozzáírhatjuk az előállítás és a feldolgozás költségeit, az energiát, növényvédő szereket, vizet stb.
2. Angliában ez az egyik legnagyobb környezeti, gazdasági és társadalmi probléma. A háztartásokból évente 7 millió tonna étel, ital kerül ki (átlagosan 470 font értékben), aminek fele még étkezési célra felhasználható lenne. Egy főre itt 560 kg élelmiszer-hulladék jut évente.
3. Kanadában, a világ egyik legjobban táplált embereinek országában évente 27 milliárd dollár értékű élelmet vetnek szemétre. Személyenként számolva ez 640 kilogrammot tesz ki.
4. Németországban csaknem 11 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, aminek több mint fele (60 százaléka) a háztartásokban képződik. Évente átlagosan minden ember 540 kiló élelmet dob ki.
5. Ausztráliában 5,2 milliárd dollár értékben, 4,5 millió tonna élelmiszert pazarolnak el. Fejenként 640 kilogrammot.
6. A dánoknál minden lakosra évente, átlagosan 660 kiló élelmiszer-szemét jut. Ez az 540,000 tonna veszteség 16 milliárd euróra rúg.
7. Norvégiában az éves hulladéktermelés eléri a 335,000 tonnát. Személyenként 620 kiló élelmiszert pazarolnak el a jólétben élő norvég polgárok.
8. A holland fogyasztók, fejenként több mint 610 kg ehető élelmiszer dobnak ki, 2,4 milliárd euró értékben. A gyártók, a forgalmazók, szállodák és éttermek, és szupermarketek hulladék további 2 milliárd euróval járulnak hozzá a veszteségekhez.
9. Malajziában, a konyhákból nap, mint nap közel egymillió kilogramm ételt kerül a szemétbe.
10. Finnországban minden évben a fogyasztók, az élelmiszer-szolgáltató szektor, a kiskereskedelmi szektor és az élelmiszeripar együtt 335-460,000,000 kg (fejenként 460 kiló) élelmiszer-hulladékot „termelnek”.
És hogy állunk mi? A toplistán ugyan nem említenek bennünket, de a szemétdombra tőlünk is jut bőven. A fejenkénti 40 kiló ugyan meg sem közelíti a jóléti államok számait, elégedettségre még sincs okunk. Az az évi 400,000 tonna élelem, amit kidobunk, nagyon sok éhes száj betömésére lenne elegendő. A következő részben ezért azt nézzük meg, mit lehet tenni a pazarlás ellen.