Az erőforráskvóta a megoldás?

Arra a megállapításra, hogy „túlhajszoljuk” bolygónkat, sajnos már senki sem kapja fel a fejét. Ha azonban azt kiabálnánk hangosan, hogy „karbon-kártyát mindenkinek”, akkor valószínűleg többen érdeklődve néznének ránk. A nemrégiben tartott Környezeti Világnap kapcsán találkoztam egy érdekes, új ötlettel. Ez pedig a természeti erőforráskvóta elmélete.

Röviden arról, hogy mi is ez hátha többen is hasonló cipőben járunk: a rendszer lényege, fő célja a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése. Az energiafelhasználási jogok egy évre előre egyenlő módon kiosztásra kerülnének az összes fogyasztó között. Majd egy bankkártyához hasonlatos kártya (karbon-kártya) segítségével tudnánk igénybe venni ezeket. Az elképzelés szerint a rendszer a környezettudatos életmódot mozdítaná elő. Hogy milyen módon?

Nyilvánvalóan, aki többet fogyaszt, vásárolni kényszerül azoktól, akik viszont a keret csekély részével is beérik. Tulajdonképpen kényszerítő erőt jelentene arra vonatkozóan, hogy igyekezzünk csökkenteni a fosszilis energiahordozók felhasználását.

7301912_s

Ki-ki maga döntse el, mennyire „jó” és kivitelezhető ötletről is van szó. Jó magam nem tudok egyértelműen állást foglalni az ügyben. Az egyik fő kérdés, hogy a cél ebben az esetben szentesítheti-e az eszközt? A célkitűzés természetesen üdvözlendő. Egy hasonló program végeredményben elősegítené a megújuló energiaforrások térnyerését, visszaszorítaná a környezetre ártalmas energiahordozók felhasználást. Az itt említett program jótékony következményeiként emlegetik például, hogy hatékonyságra kényszerít, na de megint csak kényszerít.

Ami persze javíthatja a gazdaság versenyképességét, így elméletileg versenyelőnnyel is párosul. A kvóta másodlagos funkciója, hogy támogatja a tudatos fejlesztést, hiszen az esetleges megtakarítások elkölthetők további energiatakarékossági fejlesztésekre.

Valóban ez a legjobb módszer arra, hogy megváltoztassuk az emberek energiafelhasználási-szokásait? Sokan nem értenek egyet a tulajdonképpen önkényesen meghozott korlátozásokkal, hiszen ebben az esetben már nem közvetett befolyásolásról lenne szó. És hát tudjuk: ami egy kicsit kényszerítő, esetlegesen anyagi vonzatai is vannak, azt nehezen fogadja el a közvélemény. Többen viszont azzal érvelnek, hogy ebben a témában már nincs helye a további késlekedésnek, azonnali változások szükségesek!

A jelenlegi helyzet véleményem szerint is fenntarthatatlan. Kíváncsi lennék, hogy a terv milyen konkrét intézkedéseket tartalmazna, hogyan működne a valóságban? Azt hiszem, hogy vagyunk még ezzel így páran…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × egy =