Zöld utat az elektromos autóknak!

Jó hír az elektromos autók hazai híveinek, hogy hazánk az Unióban elsők között rendelkezik az e-mobilitás elterjedését ösztönző nemzeti programmal. A Jedlik Ányos Terv az elektromos autózás elterjesztését elsősorban az országos töltőhálózat kiépítésével, valamint az adózási és jogi feltételek megkönnyítésével ösztönözné. Az elektromobilitás infrastruktúrájának fejlesztését uniós forrásokból, valamint a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből fedezné a kormány. Jelenleg 150 villámtöltő berendezés létesítése szerepel a rövidtávú célok között, főként autópályák mentén, annak érdekében, hogy az ország minél hamarabb beautózhatóvá váljon elektromos járművekkel is.

ecar

Külföldi jó példák

A program sikeréhez nem elég az infrastruktúra kiépítése, az ösztönzőleg ható szabályozási keret is nélkülözhetetlen. Szerencsére külföldi példából akad bőven: a német kormány alakuló terve ingyenes parkolással, buszsávhasználati joggal, forgalomkorlátozás alóli felmentéssel serkentené az elektromos autók használatát, sőt, a német autóipari szövetség adókedvezményeket vezetne be a céges autóként használt elektromos járművek után. Angliára is érdemes odafigyelnünk ösztönzés terén, hiszen nemrég olyan töltősávokat alakítottak ki az országutakon, melyeken az elektromos autók akkumulátorai induktív módon töltődhetnek. A környezetbarát autóhasználatot tehát nemcsak a használat megkönnyítésével, de anyagi ösztönzéssel: kedvezményekkel, jóváírásokkal is érdemes motiválni, ugyanakkor fontos belátni, hogy a racionális és környezettudatos érvek mellett például maga a vezetés élménye is döntő szerepet játszhat a vásárlásban. A hihetetlen csendességnek és a vibrációmentességnek köszönhetően rendkívül élvezhető az elektromos autók vezetése.

Hol tartunk most?

A hazai elképzelések szerint az elektromosautó-tulajdonosokat regisztrációs- és gépjárműadó kedvezményekkel, buszsávhasználattal támogatnák, a jogalapot pedig zöld rendszámok bevezetésével biztosítanák. A terv emellett kiemelt hangsúlyt fektet elektromos taxik bevezetésére és a Bubihoz hasonló elektromos bérautórendszer kialakítására is. A hosszú távú cél 2020-ig, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók 1,5%-a elektromos jármű legyen.

Budapest a fenntartható fejlődés útján

Bár a magyar jogrendben csupán néhány hónapja szerepel a környezetbarát jármű fogalma, de igyekszünk a nemzetközi trendhez felzárkózni: július óta már rója a köröket az első Smart Electric Drive a Ferihegyi Repülőtéren, ahol a tervek szerint 2020-ig mintegy 100 elektromos meghajtású jármű állhat üzembe.

Idén ősszel, aki kíváncsi arra, milyen egy elektromos autó, annak nem kell a repülőtérig utaznia. Elegendő, ha ellátogat a SUSCO BUDAPEST 2015 konferenciára.

susco

Vissza a gyökerekhez

Piros szalag a hajba, feldíszített bejárati ajtó, komatál, kártyázás és tejfakasztó buli. Csak néhány a szüléssel, születéssel kapcsolatos ezernyi hagyomány közül, hiszen, mint tudjuk, ahány kultúra, annyi szokás.

A születésfa sok mesében fellelhető, ez az ősi motívum az emberi lét és a növények, fák közötti kapcsolat szimbóluma. Pogánykorból fennmaradó néphiedelmekkel függ össze az ősi meggyőződés az élet fájáról, miszerint az emberi sors gyakorta kapcsolatban van valamilyen növénynek vagy fának az életével. Erre utaló jelkép például a születésfa és a sorsfa, de olyan régi szokások is köthetők ide, mint a májusfa állítás. De nem csupán a pogány kultúrában érhető tetten a fakultusz, gondoljunk csak a bibliai éden tiltott fájára vagy a keresztfára.

ajtk_fa

Az egyszerű ember szellemekkel népesítette be az őt körülvevő világot, így kezdetben a fáknak is emberi érzéseket, hangot, sőt, természetfeletti erőt és jelentőséget is tulajdonított. A fakultusz a természet megszemélyesítésével párhuzamosan alakult ki, de a primitív képzelettársítások folyamatosan változtak, így a fa később már nem emberhez hasonlatos élőlényként jelent meg, hanem az emberi lélek tartózkodási helyeként, majd pedig alakváltoztató démonok székhelyeként, melyek a fával együtt születnek és halnak meg.

ajtk_fa_1

A születésfa és a fakultusz tehát egyáltalán nem új keletű fogalmak, ugyanakkor számos különböző hagyomány, hiedelem és értelmezés él velük kapcsolatban, melyek közül a legtöbb ma már alig, vagy kevésbé ismert. Az egyik ilyen szokást élesztené fel a Fatestvér Program, melynek célja, hogy minden magyar gyermek születése egy névre szóló táblával ellátott, őshonos facsemete ültetésével legyen megünnepelve. A kezdeményezés pedig nem csak a szülőknek, nagyszülőknek és az önkormányzatoknak szól, hiszen célja, hogy a gyermekek szervezetten, az óvodával, iskolával vagy akár helyi közösségekkel együtt vegyenek részt a közös faültetésben.

A Program egyrészt erősíti a nemzedékek közötti és családi kapcsolatokat, hiszen ahogyan őseink is tartották, a fa osztozik a gyerek sorsában: bármerre is sodorja az élet, bármikor visszatérhet szimbolikus és konkrét értelemben vett gyökereihez. Emellett fontos szempont, hogy a hagyomány felelevenítésével környezettudatosságra, a természettel való harmonikus együttélésre nevelhetjük a fiatalokat, akik remélhetőleg tovább örökítik ezt a szemléletmódot. A következő generációk is rengeteget profitálhatnak a kezdeményezésből, mivel a facsemeték rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, így tisztulna a levegő és javulna a települések mikroklímája is.

ajtk_fa_2

Minden egyes facsemetével gyermekeink fejében is elültethetjük a környezetért való egyéni felelősségvállalás és a hosszú-távú gondolkodás magvait.

A Fatestvér programról részletesebben: http://www.fatestver.hu/