Nárciszünnep

A Huszti járás területén található a Nárciszok völgye az egyik legnagyobb olyan terület Kárpátalján, ahol a Kárpátok egyedi növényeit és állatait őrzik. Az itt megtalálható vadon élő hegyi nárciszok máshol Európában nem nagyon maradtak fenn. Fenséges látvány, amikor az egész völgy virágdíszbe öltözik. De a londoni Hyde park is ilyenkor pompázik igazán. A több mint 350 éves parkban minden tavasszal a 250.000-nél is több különböző sárga virág, többségében nárcisz, gyönyörködteti az arra sétálókat. Kaposváron pedig külön tavasznyitó ünnepet szentelnek a virágnak.

narcisz3

Mit érdemes tudnunk erről a növényről? A nárcisz a spárgavirágúak rendjébe, az amarilliszfélék családjába tartozó növénynemzetség. Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésű, hagymás vagy néha rizómás, sokszor tőlevélrózsás növények tartoznak ide. Több mint tízezer nárciszfajta létezik a világon. Fajtától függően március és május között virágzik. A kertekben leggyakrabban nevelt nárciszok virágszíne fehér, sárga vagy sárga-fehér. De léteznek más színű fajták is, amelyekben inkább a rózsaszín, a narancs vagy a piros szín dominál. Nevét Narkisszosz mitológiai alakról, esetleg narkotikus (narkoa, görögül bénítani) tulajdonságairól kapta.

narcisz1

Fotó: Палайда Сергій /Wikipedia

Nekünk a néveredetek közül Narkisszosz máig ható, tanulságos legendája tetszik a legjobban. A mitológia szerint Narkisszosz egy nimfa szépséges fia volt, akibe sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította. Egy vadászat alkalmával viszont megpillantotta saját tükörképét a folyóban, és nyomban beleszeretett önnön magába. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe, mivel magának a virágnak a szirma is egy kicsit önmaga felé hajlik. (Ezért nem illik nárciszt vinni vendégségbe.)

narcisz2

Nicolas-Bernard Lépicié festménye (1771)

Út menti kegyelet

Furcsa, talán morbidnak is nevezhető magyar szokássá vált az utak mentén, a balesetben elhunyt hozzátartozókra való megemlékezés. Azért tartom morbidnak, mert képzeljük el, mi lenne, ha tragikus hirtelenséggel eltávozott hozzátartozóinknak ott állítanánk emléket, ahol meghaltak. Ám nem is ezzel van a bajom, hiszen többnyire nem zavarnak senkit, sőt még figyelmeztetésül is szolgálnak az arra közlekedőknek: vigyázz, nehogy te is így járj! Problémát csak akkor okoznak, ha túl közel helyezik el, vagy területet vesznek el másoktól, még inkább, ha az emlékhelyről elfeledkeznek, amely így, lepusztult állapotban rontja a városképet. Mire gondolok? Lássunk néhány példát.

anna

1. Anna emlékhelye. Nem tudni, ki állította, de az biztos, nagy fájdalma lehet, ami évek óta nem múlik. Kisebb sírkertet alakított ki a Ménesi úton, táblával, virágtartóval, pihenő paddal. Korábban még fel is szólította az autósokat, hogy ne parkoljanak Anna emlékhelye mellé. Azóta a táblát eltávolította (helyesen), és a padon is megpihenhet bárki, aki arra jár. Így már rendben van a dolog, Anna emléke megfér a gyalogosok és autósok igényeivel.

gyuri

2. Csuti György motorosfutár emlékhelye. A 15 éve balesetet szenvedett baráttól így emlékeztek meg Budapest egyik forgalmas csomópontján. Sokáig láttam, jeles napokon friss virágot helyeztek el a kerítésre akasztott zöld műanyagvázába, ám az utóbbi években már nem, sőt – ahogyan az a képen is jól látható – az emléktábla is tönkrement. Így már nem az emlékezés, hanem a környezet elcsúfítása az uralkodó érzete az erre járóknak. Vagy rendbe kellene hozni, vagy el kellene távolítani!

karoly

3. Reppman Károly tűzoltó emlékhelye. A fiatal tűzoltó két társával együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pincéjében lévő lőtéren keletkezett tűz oltása közben vesztette életét. Az emlékére állított kopjafa és tábla senkit sem zavar, mert az úttól bentebb, de azért még jól látható helyre tette a XI. kerületi Tűzoltóparancsnokság.

Igazi mérges madarak

02

Forrás: Ossi Saarinen

Akik láttak már közelről madarakat, felfigyelhettek arra, hogy tekintetük – legalábbis számunkra – különböző érzelmeket: riadtságot, dühöt, vagy éppen közömbösséget fejeznek ki. Persze ez valójában nincs így, ők olyanok, amilyenek, csak mi, emberek képzeljük azt, hogy ilyen érzelmeik vannak. Ez adhatta az alapját egy finn játékokat készítő vállalatnak (Rovio Mobile), hogy elkészítse az Angry Birds nevű videojátékát, amelynek az a lényege, hogy a felhasználónak egy csúzli segítségével kell a különböző színű és formájú önfeláldozó madarakat különböző építményekre kilőni, azzal a szándékkal, hogy az ott tartózkodó disznókat elpusztítsa.

angry-birds játékban természetesen rajzolt madarak szerepelnek. Egy finn fotós, Ossi Saarinen most viszont valódi, és tényleg mérgesnek látszó madárkákról készített képeket, amelyekhez rövid kommentárokat is fűzött. Ilyeneket: „A mérges madár jógázik”, „Túl kövér vagyok az úszáshoz, de meg tudom mutatni”, „Kapj el, ha tudsz”.

A humorosnak látszó madarak (és más állatok) bemutatásának természetesen nem csak a szórakoztatás a célja. Sőt elsősorban nem az, hanem az emberek ösztönzése arra, hogy jobban ápolják a természetet, illetve figyeljenek a természet csodáira. És természetesen az sem mellékes, ha az állatokról, a tájról készült képek boldog pillanatokat okoznak nekünk.

03

Forrás: Ossi Saarinen

04

Forrás: Ossi Saarinen

Ben4kyUl-BX-png__880

Forrás: Ossi Saarinen

Ossi Saarinen szeret a természetben lenni. Órákat tölt az erdőben, még télen is, amikor a hőmérséklet akár -20 Celsius fok alá is süllyedhet. Türelmesen várja az állatokat, hogy a közelébe kerüljenek és lefotózhassa őket. A madarakon kívül más imádnivaló kisállatokat: rókákat, kacsákat, mókusokat, mosómedvéket stb. is lencsevégre kap.

Forrás:
Ossi Saarinen
https://www.facebook.com/ossisaarinenwildlifephotography/
https://www.instagram.com/soosseli/

Ruhaneműk a magasban

02

Forrás: sonline

Ilyenkor télen, elkeserítő látványt nyújtanak a fákon lógó hulladékok, köztük ruhaneműk.  Mivel jól „belekapaszkodnak” a fák ágaiba, sokáig, teljes elrongyolódásukig ott is maradnak. Példa. A lakásommal szemben van egy kollégium, amely előtt a villanydróton, évek óta lóg egy pár tornacipő. Már többször is szóvá tettem a kollégium előtt sertepertélő takarítóknak, de nem történt semmi. Mi lehet e jelenség oka? Azt ugyanis nem hihetjük, hogy a szél röpítette fel a magasba. Több magyarázat is van, ami országonként, sőt országon belül is változó. Britanniában a szüzességüket elvesztő fiatal fiúk, vagy a házasodni készülők, az USA-ban a drogdílerek, Magyarországon az iskola nyűgétől felszabadult diákok adnak ilyen módon jelt hovatartozásukról. Ha ez igaz, vajon mit gondoljunk a fákon lógó, különböző színben pompázó női fehérneműkről, melltartókról, bugyikról? Mit üzennek, mire hívják fel a figyelmet? Mert biztos van valami szándékosság, azt ugyanis nem hihetjük, hogy a huzat repítette ki a szárítóról egyenesen a szemközti fára. Bár ki tudja? Várjuk a megfejtéseket!

05

03

Forrás: nzugat.hu

04

Forrás: veol.hu

A Fekete tányéralma az év gyümölcse

Hasznos missziót teljesít a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. azzal, hogy kevésbé ismert, vagy rég feledésbe merült gyümölcsfajtákat népszerűsít a fogyasztók és kertészek köreiben. Most éppen úgy, hogy „gyümölcsfa versenyt” hirdetett, de ezen túl más programokkal, interaktív térképekkel, közterületi gyümölcsfa-ültetésekkel, kulturális- és edukációs programokkal is segíti a fajták és felhasználási lehetőségük megismerését. Erre szükség is van, mert valljuk be őszintén, hogy néhány szakembert leszámítva, nem sokan tudtunk még csak a fajták létezéséről sem. Pedig ezek a gyümölcsök ugyanolyan ízletesek, ha nem ízletesebbek, mint azok a megszokott fajták, amiket a kertekben, piacokon manapság látunk. Ismerkedjünk meg velük röviden, hátha kedvet kapunk termesztésükhöz.

Fekete tányéralma

A tányéralma egy Erdélyből származó, ősrégi magyar gyümölcsfajta, amelyre sokan emlékezhetnek nagyszüleik gyümölcsöséből, vagy mint népszerű rétesalma. A viszonylag vastag héjú gyümölcs igen zamatos, fűszeres illatú, és érdekessége, hogy helyes tárolás mellett ősztől akár márciusig is képes ellátni bennünket friss ízekkel. Az év gyümölcsfajtája mindemellett egy rendkívül jól termő, ellenálló fajta is, amely országszerte bárhol termeszthető, mivel jól alkalmazkodik a környezetéhez.

01

Pipacs 1 meggy

Szuperélelmiszer, amely gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, így jótékonyan hat a szervezet egészséges működésére. A Pipacs1 a csonthéjas és bogyós gyümölcsök között is kitűnik: antioxidáns tartalma a legtöbb gyümölcsét meghaladja. A Pipacs 1 ráadásul nem csupán superfood, magas melatonin tartalmának köszönhetően kozmetikai szerek alapanyaga is lehet.

02

Fekete berkenye

A világ legegészségesebb gyümölcsei között jegyzik. Antocianintartalma háromszorosa a fekete ribiszkéének. A berkenyéből kellemes zamatú dzsemet és ivólevet, illetve bort, likőrt is lehet készíteni. A nyers gyümölcslé kiváló diabetikus ital. A gyümölcsöt a gyógyszeripar vérnyomás-szabályozó alapanyagként használja. A gyümölcs ásványelem-összetétele kedvező táplálkozás-élettani szempontból.

03

Forrás: www.mkszn.hu

Atom helyett újra szén?

03

Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters

2011-ben, Németországban, a fukusimai atomkatasztrófa után 17 atomerőmű leállításáról döntöttek. Nyolcat a döntés után azonnal kivették a rendszerből, a fennmaradó kilenc működését pedig 2022-ig szüntetik meg. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy az atomerőművek kiiktatása jelentősen növelni fogja az árakat. Amire azonban akkor még nem gondoltak, az az, hogy a pótlásukra beállított alternatív megoldások (víz-, szél-, naperőművek) nem tudják majd az igényeket kielégíteni, ezért a korábban már „halálra ítélt” széntüzelésű erőműveket kellett reaktiválni. Ehhez pedig meg kellett nyitni a bányákat, illetve újabb szénmezőket kellett művelés alá vonni. Ennek folyamán kirívó esetek történtek. Ahogyan arról a Wasinghton Post, a Daily Mail és a Breibart is beszámolt, Immerathot, egy 1200 lelkes nyugat-németországi kis falvat, Kölntől nem messze – a Greenpeace tiltakozása ellenére – a teljesen elbontottak, kórházastól, temetőstől, templomostól, mert azok a lignitbányászat útjában álltak. A lignit könnyebb és olcsóbb hozzáférést biztosít, mint más fajták, ám ez az egyik legmocskosabb fosszilis üzemanyag. Adódik a kérdés, megérte-e az atomenergiát szénre váltani, mivel növekedett a széndioxid kibocsátás, és települések tűntek el a föld színéről. Ez bizony súlyos probléma, még akkor is, ha újat építettek helyettük.

05

Forrás: https://www.huffingtonpost.com/entry/19th-century-german-church-is-demolished-to-make-way-for-coal-mining_us_5a54fce3e4b01e1a4b1a2d89

2018-ban a vándorsólyom lett az év madara

solyom1

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. 10 éves távlatra visszatekintve eddig a következő madarak nyerték el ezt a büszke címet:

solyom3

Mit érdemes tudnunk az idei győztesről? A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul. Étrendjükben a kisebb emlősök, hüllők mellett a rovarok és madarak (házigalamb, seregély, meggyvágó, kék cinege, feketerigó, veréb stb.) is megtalálhatók. Áldozataikat többnyire a levegőből lecsapva, akár a 320 km/órás sebességgel zuhanva ejtik el. Nem túlzás azt állítani, hogy a vándorsólyom a föld leggyorsabb madara. E miatt kevesen feltételeznénk, pedig igaz, rájuk is vadásznak a nagyobb testű vágómadár- és bagolyfélék. A vándorsólyom Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint. Vigyázzunk rájuk!

Háromdimenziós zebrák

Az egyik izlandi kisvárosban (Ísafjörður) átfestették a zebrákat. A 3 d-s innovatív dizájn nemcsak a gyalogosoknak ad lebegő érzést, de a járművezetők figyelmét is felkeltheti, akik így biztosan lassítják a sebességüket. Az ötlet nem saját, Indiában is használják ezt az optikai illúzióra építő, kétség kívül különleges, látványos, figyelemfelkeltő, festéssel, hajtogatással operáló módszert.

iz01

Csak nehogy a szándékolttól ellenkező hatást fejtsen ki azzal, hogy a lebegő alakzattal először találkozó gyanútlan autósok ijedtükben a járdára hajtsanak. Persze minden újdonság előbb-utóbb megszokottá válik, így aztán azon sem kell csodálkoznunk, hogy az eredeti ötletet továbbfejlesztve, Új-Zélandon már vizes átkelőt pingáltak az úttestre. Vajon hozzánk mikor tör be ez az új őrület?

iz02

Az év legszebb gyógynövénye

Az év legszebb gyógynövénye

Vettük a bátorságot, és a megszámlálhatatlanul sok hatékony és szép gyógynövény közül kiválasztottunk ötöt, amelyekre szavazni lehet. A döntés megkönnyítése érdekében mindegyikről fotót posztolunk, és a gyógyhatásairól rövid leírást, egy kis „kivonatot” is adunk. A beérkezett szavazatok alapján november 20-án hirdetünk „győztest”, azaz az év legszebb gyógynövényét. A szavazók között 3 db 60g-os körömvirágkrémet sorsolunk ki. Lássuk a listát!

 

Máriatövis (Silybum marianum)

A máriatövis, népies nevén őszbogáncs, szamárkóró, vagy boldogasszony tövise, boldogasszony káposztája, az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a legenda szerint Szűz Mária ráfröccsenő tejétől lett fehéren erezett a növény levele. Amikor ugyanis Egyiptomból menekültek, Mária gyorsan, az út mellett szoptatta meg a kisdedet, és ekkor csordult egy csepp a tejből a növényre. Ennek köszönhető bizonyára, hogy sokáig alkalmazták a tejelválasztás fokozására. A máriatövis egyértelműen és orvosilag igazoltan májvédő hatású, de számos egyéb gyógyhatása is ismert: antidepresszáns, megnyugtatja és nedvesíti a nyálkahártyákat, így gyógyír lehet a vese, a húgyhólyag panaszaira, valamint a bőrgyulladásokat is enyhíti. Állítólag olyan hatásos, hogy még a gyilkos galóca májbénító mérgét is közömbösíteni tudja, bár senkinek nem ajánljuk, hogy ezzel próbálkozzon! A máriatövisnek, ha túladagolják, enyhe hashajtó hatása lehet.

01

Fotó: fir0002

Mezei katáng (Cichorium intybus)

Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó mezei katáng nemesített változata, a cikória értékes zöldségnövény. A katáng jól segíti az emésztést, jól használható a gyomorfekély kezelésében, és az sem elhanyagolható, hogy csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét. Mivel az epetermelés erősségét fokozza, ezért nehezen emészthető, zsíros táplálékok mellé, akár közvetlenül, vagy utólagosan fogyasztva is ajánlható a friss növényi levelekből, vagy a gyökérből készült főzet.
Inulintartalmára most figyelnek fel, amelynek kedvező hatása lehet a bélflórára. Az idősebbek leginkább pótkávé alapanyagaként ismerhetik, ez a megtisztított gyökérzetéből készíthető.

02

Fotó: Uoaei1

Kasvirág (echinacea)

Szintén az őszirózsafélék (Asteraceae) alcsaládjának egyik nemzetsége, tizenhét fajjal. Tudományos neve a görög ‘echinos’, azaz sün szóból származik, és valóban a kissé tüskés csöves virágok kúpja emlékeztet egy kis sün hátára. A bíbor kasvirág és a keskenylevelű kasvirág erősítik az immunrendszert és csökkentik a gyulladásokat. Hasznos enyhe vagy közepes megfázás, légúti megbetegedések és húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére. Külsőleg is alkalmazzák főként nehezen gyógyuló sebekre, vagy gyulladásos bőrbetegségekre.

03

Fotó: Max Wahrhaftig

Körömvirág (Calendula officinalis)

Egyéb nevei: gyűrűvirág, kenyérbélvirág. Egyike a legtöbbféleképpen használt fűszer-, és gyógynövényeknek. A középkorban csodanövénynek tartották, akkor főként a harcok során elszenvedett sebeket gyógyították vele. Már az ókorban is termesztették, a középkori kolostorok fűszeres kertjének része volt.
A virágból készített forrázat megkönnyíti az emésztést, de jó a fogíny ápolására is. Kivonatait gyomor- és nyombélfekély kezelésére, külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások, kisebb sebek, rovarcsípések és napsugárzás okozta bőrgyulladás gyógyítására alkalmazzák. A körömvirág enyhítő és viszketéscsillapító hatásának köszönhetően külsőleg kiegészítő kezeléseknél használatos. Fertőtlenítő és gyulladásgátló, valamint sebgyógyulást elősegítő tulajdonságai miatt bőr-és szájüregi betegségek kezelésére ajánlott. A körömvirágból főzött tea javítja az emésztést, az epehólyag és a belek működését. A gyönyörű sárga színének köszönhetően a sáfrány helyettesítésére is alkalmas, a rizst sárgára lehet vele festeni.

04

Fotó: Wildfeuer

Levendula (Lavandula angustifolia)

1920-as évek közepén Bittera Gyula – korának neves gyógynövényszakértője – telepítette Magyarországon az első levendula ültetvényt, addig a középkori kolostorkertekből volt ismert. Az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség 39 fajjal és több hibrid fajjal. Gyakran alkalmazzák más növényekkel együtt az aromaterápiában. A levendulavirágokkal töltött párnácska segíti az alvást és az ellazulást. Nyugtató teakeverékekben szintén megtalálható. Hatékonynak bizonyult a szorongás és az ahhoz kapcsolódó alvászavarok kezelésében. Antibakteriális, fertőtlenítő, gyulladást csökkentő hatása van. Enyhíti a fejfájást is.

05

Fotó: Biho

Gyógynövénypark

002

Mondhatnánk, ebben semmi újdonság sincs, mert gyógynövénykerteket eddig is építettek, igaz többnyire kereskedelmi céllal, vagy iskolai oktatás eszközeként (pl. tanulókertek). A monoriak alkotása a köztéri park és a tanösvény keresztezése: a nyugalmat kínáló területre ültetett növények tájékoztató táblát kaptak, amelyek egyesével mutatják be a növényeket és azok jótékony hatásait. Sőt, ha összegyűlik egy legalább tízfős társaság, aki szeretne megismerkedni e különleges, gyógyító parkkal, hívhatják kalauznak Papp Jánost, a kert építőjét is. A gyógynövénypark létrehozásának célja az egészséggel és a környezettel kapcsolatos társadalmi szemléletváltás; a növények megismerhetőségének elősegítése, mégpedig minél több érzékelési csatornán (látás, hallás, ízlelés, tapintás). A park működtetése ellen nem tiltakozott senki, még az orvosok sem, sőt egyre népszerűbb. Miért érdemes a parkot meglátogatnunk?

  • Jelenleg az egyetlen közterületi gyógynövénykert, amit bármikor fel lehet keresni.
  • A zárt gyógynövénykertek között is csak kevés van, ahol közel 50 gyógynövényt lehet egyszerre megtekinteni.
  • Szakértő vezetés nélkül is könnyen felfedezhető. Ebben segítségünkre lesznek a növények melletti és a központi táblán lévő információk.
  • A parkban csak olyan növényeket ismerhetünk meg, amelyekből mi is gyógyító hatású készítményt (teát, tinktúrát) tudunk készíteni.
  • A növényekről csak megalapozott, értékelt információk jelennek meg. Akár a növények hagyományos gyógyító hatására vagyunk kínácsiak, akár a legújabb tudományos kutatások alapján szeretnénk dönteni, itt választ kaphatunk kérdéseidre.
  • A kényelemről sok-sok pad, a biztonságról a tér sarkán elhelyezett kamera gondoskodik.
  • A park szem előtt tartja a bemutatott növények díszítő értékét is. A gyógynövényekkel nem unalmas ágyásokban, hanem mozgalmas, esztétikus elrendezésben láthatók.

Végezetül fogadjuk meg a kertépítő Papp János tanácsát arról, honnan érdemes tájékozódni a gyógynövényekről. A legátfogóbb, legmagasabb színvonalon megírt, legmegalapozottabb állításokat tartalmazó könyv szerinte Csupor Dezső és Szendrei Kálmán gyógynövénytára. Az ő véleménye az, hogy az interneten nem érdemes tájékozódni, mert az ott megjelent információk jelentős része elavult ismereteken alapul vagy kifejezetten a megtévesztésre alapoz!003

Mi azért sok jó és hasznos weboldalt ismerünk, de az ajánlott könyvet is szívesen forgatjuk!

Az információk és fotók forrása: http://fitofarm.hu/