Nincs áram? Ültess növényeket!

Miközben a fejlett világ jelentős részén kis túlzással lassan nem lehet villanyvezeték nélkül tájképet fotózni, még ma is vannak olyan területek, ahova egyáltalán nem jut el az elektromos áram: vagy azért mert lehetetlen, esetleg irreálisan drága lenne vezetéket kiépíteni, vagy mert a már kiépített vezetéket a természet újra és újra lerombolja.

Peruban például a trópusi erdők mentén élők 42%-a esténként azért nem kapcsolhatja fel a villanyt otthonában, mert a villanyvezeték rendszeresen megsérül, az áradás elsodorja.

kislany_lampas

Erre a problémára keresett megoldást az UTEC (Universidad de Ingeniería y Tecnología, azaz a limai Műszaki Egyetem) egy oktatókból és nyolc hallgatóból álló kutatócsoportja. Abból indultak ki, ha a természet az oka az áramhiánynak, a megoldást is a természetben kell keresni. Olyan innovatív lámpát fejlesztettek ki, amely teljesen zöld és megújuló energiát állít elő, és kivitelezési költsége is alacsony, tehát a szegényebb területeken is elérhető megoldás.

eszkoz_fejlesztett

Megújuló, de mégsem szél, nap, víz, vagy a termikus hő szükséges hozzá, csupán egy növény. Ez a lámpa a Plant-Lamp, a Növény-Lámpa.

plant-lamp

A technológát még 2007-ben fejlesztették ki a holland Wageningen University munkatársai és hallgatói, az ő kutatási eredményüket vette alapul a perui program. A technológia már a piacon is elérhető a Plant-e vállalatnak köszönhetően, akik missziójuknak tekintik, hogy a teljesen környezetbarát eljárás minél szélesebb körben elérhető legyen.

Noveny_lampa_folyamat_abra

A technológia lényege: a növény a fotoszintézis során szerves anyagokat bocsát ki a talajba, amelyett az ott lévő baktériumok felhasználnak, a melléktermékként keletkezező szabad elektronokat pedig elektródák segítségével hasznosítja az eszköz. A keletkező energiát egy hagyományos akkumulátor tárolja és lényegében felhasználható bármire.

Ami még nagyszerűvé teszi ezt az eljárást, hogy az energia felvétele és hasznosítása közben nem szenved szennyezést, sérülést, vagy bármilyen torzulást a környezet, a növény és a termőtalaj sem.lampak

A UTEC programjában olyan nélkülöző településeket kerestek, ahol valamilyen okból nem áll rendelkezésre az elektromos áram. Világításra olaj vagy petróleumlámpát használnak a lakosok, ami drága, nem ad olyan minőségű fényt és füstje is mérgező. Az egyetem munkatársai a növénylámpa-technológia fejlesztésével olyan hordozható megoldást dolgoztak ki, amely képes egy nagy fényerejű, alacsony felhasználású LED lámpát napi két órán át üzemeltetni. Nem kell hozzá más, mint termőföld és növény, amely a hordozható ládában nevelkedik, növekedésével pedig energiát termel.

A programról készült videó összeállítás tökéletesen szemlélteti, hogy egy ilyen program milyen minőségi ugrást jelent minden résztvevő életében.

Akit részletesebben érdekel a technológia, az itt tájékozódhat a legújabb fejleményekről.

Energiatolvajok

Ebben a bejegyzésben nem vámpírokról, hanem valóságos tolvajokról lesz szó. Az áram- és gázlopások évente 15-30 milliárd forint kárt okoznak. Mondhatnánk, fájjon ezért a szolgáltató feje, ha nem tudnánk, hogy az ellopott energia árát előbb-utóbb, valamilyen formában (társasházak közös költsége, ártarifa) nekünk kell megfizetnünk. Sokszor azok számláit is, akik erre egyáltalán nem szorulnak rá. Terjed a szervezett, iparszerű lopás, egyre gyakoribb, hogy cégek, tehetősebb magánszemélyek is csalnak. „Az egyik áramszolgáltató kommandója járt már olyan, full extrás villában, ahol a medencét, a gépkocsifeljárót fűtötték lopott árammal, de Balaton-parti, négycsillagos wellness-szállodában is, ahol megbuherálták a mérőműszert.”

De mi köze van a lopásnak, és az abból származó kárnak a környezetvédelemhez? Nem költői kérdésnek szántam, mert első látásra valóban erőltetettnek tűnhet az összekapcsolás. Pedig van kapcsolat. A lopás során a kifolyó, csöpögő olaj talajszennyezést; a rosszul szigetelt, szakszerűtlenül bevezetett gáz- és villanyvezetés tűzet és légszennyezést okozhat. Előfordult, hogy egy ikerház egyik felében megcsapolták a vezetéket és az így keletkezett tűzben leégett mindkét lakrész.

A lopásnak ezeken kívül van még két, kevésbé nyilvánvaló vetülete is, forrásokat von el a környezetvédelemtől és energiapazarlásra ösztönöz. Az ellopott energia árát, vagy annak legalább egy részét környezet- és természetvédelemre (pl. madárvédő szigetelésekre, erdős, fás területeken burkolt vezetékekre) is lehetne fordítani. Erre nem érv, hogy a 9 százalékos, garantált hálózati veszteségben amúgy is elismerik a kieső milliárdokat, mert akárhova könyveljük, a veszteség mindenképpen veszteség marad.

A lopott árammal ráadásul nem érdemes spórolni, úgymond az „ingyen van”, márpedig ami ingyen van, annak nincs is értéke. „Rettenetesen meg fog növekedni a környezetterhelés, hiszen aki lopja az áramot, az természetesen leszarja a takarékosságot. Ráadásul attól még, hogy nem fizetnek az áramért, csak fogyasztják, azt – igen jelentős környezetterhelés árán – azért még elő kell állítani.” 

Mit lehet ez ellen tenni, egyáltalán mit tehetnénk mi, környezetvédők ennek visszaszorításáért? Nem sokat, de annyit mindenképpen, hogy az összefüggésekre rámutatunk, és szerény eszközeinkkel munkálkodunk annak az attitűdnek a megváltoztatásán, amely most még szolidáris a tolvajokkal, a környezetet ilyen módon is károsítókkal szemben, amely elismeri vagányságukat, „bátorságukat”, bármilyen sokba is kerül ez nekünk.