Ablakcserét kérek! És gyeptéglákat a tetőre …

A kaliforniai UCLA egyetem kutatói[1] olyan átlátszó napelemeket fejlesztettek ki, amelyek elektromosságot generálnak miközben mindennapos ablakként funkcionáhatnak. Keresztülnézhetünk rajtuk.

A cél egyértelműen az, hogy ezek az újgenerációs ablaküvegek otthonok ablakaiba kerüljenek illetve egyre több középület ablaküvegei közé installálják őket és folyamatosan generáljanak elektromos áramot. A kulcskérdés persze, milyen hatékonysággal?

A tanulmány szerint[2] mindez úgy lehetséges, hogy a kifejlesztett polimer tartalmú napelem elnyeli az infravörös fényt viszont átengedi a látható fény jelentős mértékét. Így az ebből készített különleges üveg vagy üvegfelület megközelítheti az ideális 70%-os áteresztő százalékhatárt. Ez kedvező az emberi szemnek, általában ehhez vagyunk hozzászokva, amikor az ablakunkon kibámulunk, irodaház ablakainkon keresztül szemlélődünk.

A lényeges különbség persze az lenne, hogy az új ablakunk közben az infravörös fényt elektromos áramlattá alakíthatná (különleges vezetőszálakból készült szinte láthatatlan hálón keresztül) és azt felhasználhatnánk.

Gyeptéglát a tetőre …

Egy másik tanulmány szerint, amelyet a szerzői szerint megértünk, ha odafigyeltünk az általános iskola biológia óráin, ami nem valószínű ugyan, de lehetséges: a növények levelei fotoszintetizálnak, azaz napenergiát hasznosítanak. Így technikailag ezek a növényi sejtek, sejtformátumok már önmagukban is napelemek.

Az elhíresült ‘Mershin projektben’ az előrelépés elsősorban maga az új eljárás, amely kivonja a fotószintetizáló növényi ‘egységeket’. A projekt célja azonban, hogy nagyon alacsony előállítási költséggel állíthassanak elő növényekből olyan napenergiát befogó technológiát, amely a fejlődő országokban például azonnal hasznosítható lenne.

Egy dolog már biztos: ha az új eljárást kifejlesztik és beválik, nem lesz költséges. Növényekre, fűre és napra lesz szükség. Maga az új eljárás szerint például lenyírt zöld füvet, fűmasszát kémiai anyagok keverékével összegyúrnak és egyszerűen felviszik a napelem-panelek felületére, tetőpanelek felületére. És a fotószintetizálásnak köszönhetően meglesz az új napelemünk. Az egyelőre merész vagy extrém projektnek minősített kutatás még nem jutott biztos eredményekre, de vannak eredményei. A kulcskérdés ebben az esetben is az, hogy milyen a hatékonysága a Mershin-projekt napelemeinek, napelem paneljeinek. Egyelőre nagyon alacsony, hiszen a tesztek szerint mindössze 0.1% hatékonyságú és egy Mershin-panel alig tud egyetlen LED lámpát életben tartani. Annak érdekében pedig, hogy egy házban, amelynek tetejét ilyen vitathatatlanul olcsó, növény-napelem panelekkel borított panelek fedik egy elfogadható erősségű lámpafény legyen, a hatékonyságot 1% és 2% közé kellene feltornászni, minimum!

A Mershin projektesek szerint ez nem lesz nehéz vagy szokatlan kihívás. Az elmúlt évtizedek nagy találmányai és a jelenleg folyó kutatások többsége „csak” arra irányul amúgy is, hogy mindennek a hatékonyságát megsokszorozzák. Ez is menni fog.[3]


[1] California NanoSystems Institute, the UCLA Henry Samueli School of Engineering and Applied Science and UCLA’s Department of Chemistry and Biochemistry