Zöld utat az elektromos autóknak!

Jó hír az elektromos autók hazai híveinek, hogy hazánk az Unióban elsők között rendelkezik az e-mobilitás elterjedését ösztönző nemzeti programmal. A Jedlik Ányos Terv az elektromos autózás elterjesztését elsősorban az országos töltőhálózat kiépítésével, valamint az adózási és jogi feltételek megkönnyítésével ösztönözné. Az elektromobilitás infrastruktúrájának fejlesztését uniós forrásokból, valamint a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből fedezné a kormány. Jelenleg 150 villámtöltő berendezés létesítése szerepel a rövidtávú célok között, főként autópályák mentén, annak érdekében, hogy az ország minél hamarabb beautózhatóvá váljon elektromos járművekkel is.

ecar

Külföldi jó példák

A program sikeréhez nem elég az infrastruktúra kiépítése, az ösztönzőleg ható szabályozási keret is nélkülözhetetlen. Szerencsére külföldi példából akad bőven: a német kormány alakuló terve ingyenes parkolással, buszsávhasználati joggal, forgalomkorlátozás alóli felmentéssel serkentené az elektromos autók használatát, sőt, a német autóipari szövetség adókedvezményeket vezetne be a céges autóként használt elektromos járművek után. Angliára is érdemes odafigyelnünk ösztönzés terén, hiszen nemrég olyan töltősávokat alakítottak ki az országutakon, melyeken az elektromos autók akkumulátorai induktív módon töltődhetnek. A környezetbarát autóhasználatot tehát nemcsak a használat megkönnyítésével, de anyagi ösztönzéssel: kedvezményekkel, jóváírásokkal is érdemes motiválni, ugyanakkor fontos belátni, hogy a racionális és környezettudatos érvek mellett például maga a vezetés élménye is döntő szerepet játszhat a vásárlásban. A hihetetlen csendességnek és a vibrációmentességnek köszönhetően rendkívül élvezhető az elektromos autók vezetése.

Hol tartunk most?

A hazai elképzelések szerint az elektromosautó-tulajdonosokat regisztrációs- és gépjárműadó kedvezményekkel, buszsávhasználattal támogatnák, a jogalapot pedig zöld rendszámok bevezetésével biztosítanák. A terv emellett kiemelt hangsúlyt fektet elektromos taxik bevezetésére és a Bubihoz hasonló elektromos bérautórendszer kialakítására is. A hosszú távú cél 2020-ig, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók 1,5%-a elektromos jármű legyen.

Budapest a fenntartható fejlődés útján

Bár a magyar jogrendben csupán néhány hónapja szerepel a környezetbarát jármű fogalma, de igyekszünk a nemzetközi trendhez felzárkózni: július óta már rója a köröket az első Smart Electric Drive a Ferihegyi Repülőtéren, ahol a tervek szerint 2020-ig mintegy 100 elektromos meghajtású jármű állhat üzembe.

Idén ősszel, aki kíváncsi arra, milyen egy elektromos autó, annak nem kell a repülőtérig utaznia. Elegendő, ha ellátogat a SUSCO BUDAPEST 2015 konferenciára.

susco

Elektromos? Hibrid? Egyik sem?

Nem sokat foglalkoztunk még sem az elektromos, sem a hibrid autókkal. Pedig egyre időszerűbb a téma. Mindenfelől azt halljuk, és tapasztaljuk is, hogy a fosszilis energiahordozókkal működő közlekedési eszközöknek hamarosan bealkonyodik, ugyanakkor a Föld lakosainak egy jelentős része továbbra is igazi benzin/gázolaj-temetőkkel megy még oda is, ahová nem feltétlen lenne muszáj. Sőt!
(Aki lemaradt volna pénteki bejegyzésünkről a budapesti közbringa-rendszerről, itt elolvashatja. Mi leginkább ennek az eszköznek szurkolunk, szóval bicajra fel, itt a jó idő!)

15247032_s

Mint minden esetben, itt is vannak érvek pro és kontra. Nemrégiben a mértékadó német portál, a wiwo.de állapította meg egy szakértői elemzésre hivatkozva, hogy a hibrid autók igenis sokkal inkább kímélik a környezetet, mint a korábbi gépjárművek.

Az ellenzők leginkább azzal szoktak érvelni, hogy a gépjárműveket hajtó energia sem „tiszta forrásból” származik, s maga a gyártás során is óriási mennyiségű energiát használnak fel a gyárak.

Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy az autógyártás (és ezzel együtt minden ipari termelés) energiaigényes. De azért a környezetvédő attitűd integrálásával együtt se utasítsuk el teljes egészében az ipari fejlődést. Persze, hogy kevésbé voltak környezetszennyezőek a rómaiak harci szekerei, de ha még mindig ott tartanánk a közlekedést tekintve, akkor nehezebb lenne a tengeren tartózkodó hajókra illegálisan feljutnia bizonyos szervezetek paramilitáris aktivistáinak. Valami ilyesféléről szól a halványzöld szemlélet…

21459909_s

Na, de vissza a kutatáshoz. Az ASG (Automotive Science Group) 45 paramétert figyelembe véve rangsorolta az Egyesült Államokban eladott személygépkocsikat. Az összetett értékelés figyelembe veszi azokat az alapvető faktorokat, amik meghatározzák egy jármű környezetvédelmi paramétereit. (Aki részletesebben szeretne olvasni a rendszerről, itt megteheti. A pártatlan, algoritmusokon, képleteken alapuló kutatás talán egy időre elcsendesíti a kétkedőket.)

A kisméretű autók esetében egyértelműen a tisztán elektromos, hibrid gépek élveznek prioritást. A közepes méretűek esetében is taroltak az új technológiával működő, környezetbarát szériák. A nagyoknál azonban nem sikerült még csak a dobogóra sem felférniük.
(Nemrégiben az is felmerült, hogy komoly balesetforrás a „némán” közlekedő járművek tömeges megjelenése, de ezt azért ne vegyük komoly ellenérvnek. Még akkor se, ha 2019-től szériatartozék a hanggenerátor, hogy a zebrán körül nem nézők is észleljék a „veszélyt”. Felmerül azért, hogy van-e olyan hangforrás, ami felhívná a fülhallgatóval járókelők figyelmét?)

Hogy mi a tanulság? Szerintünk az, hogy nem feltétlen kell óriás monstrumokkal járkálnunk, ha nincs rá mindenképpen szükségünk. Nem akarunk senkit sem lebeszélni arról, hogy megvalósítsa gyerekkori álmát, ha az mondjuk éppen egy 2 tonnás luxusautóban manifesztálódott, de a tudatosan élőket és gondolkodókat bíztatnánk arra, hogy itt se veszítsék el az önkontrollt, még ha pénztárcájuk, vagy társadalmi státuszuk erre is sarkallná őket.