Egymilliárdan a klímaváltozás ellen

Decemberben csaknem 200 ország vezetői gyűlnek majd össze Párizsban azért, hogy az ENSZ által moderált klímatárgyalások keretében 2021-től egy olyan szabályrendszert fogadjanak el, amely kötelező a világ összes országa számára. A majdani párizsi megállapodás a jelenleg érvényben lévő Kiotói Jegyzőkönyvet hivatott leváltani. A Kiotói Jegyzőkönyvről tudni kell, hogy a fejlett ipari országok közül sem mindenki fogadta el, így a Föld országainak jelentős hányadára nem vonatkozik.

Al Gore, az Amerikai Egyesült Államok Nobel-békedíjas egykori alelnöke vállalta, hogy 1 milliárd ember aláírását gyűjti össze, hogy ezzel is ösztönözze a világ vezetőit legégetőbb globális problémánk megoldására. Magyarországon Áder János köztársasági elnök állt a kezdeményezés élére, de számos neves közéleti személyiség (színészek, sportolók, tudósok) is felemelte már hangját.

Mi is arra kérünk mindenkit, aki elkötelezett a környezet megóvásában és a fenntarthatóság kérdésében, hogy látogasson el az Élő bolygónk honlapra és csatlakozzon Al Gore, valamint az ENSZ felhívásához. Legyünk benne abban az 1 milliárdban, aki elhivatott a klímaváltozás elleni harcban!

A Kiotói Egyezmény ugyanis alkalmatlan a globális felmelegedés megfékezésére. Több mint 150 országra- köztük a világ három legnagyobb kibocsátójának számító Kínára, Egyesült Államokra és Indiára – nézve semmilyen kötelezettséggel nem jár.  A decemberi párizsi csúcstalálkozó célja, hogy az ipari forradalomkor mért szinthez képest 2 Celsius fok alatt tartsa a légkör felmelegedésének mértékét.

Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign

                              Az áradó Mura a hétvégén, fotó: eReNdesign

Ha a felmelegedés a további ütemben zajlana, akkor gleccserek, tengerparti városok és szigetek tűnnének el, felgyorsulna egyes növény- és állatfajok kihalása, valamint egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok alakulnának ki.

A párizsi klímamegállapodás a Föld utolsó esélye arra, hogy az emberiség elkerülje ezt a maga által előidézett problémát. Néhány évvel ezelőtt már próbáltak egy hasonló megállapodást tető alá hozni Koppenhágában, de akkor kudarcot vallottak.

Az új klímaegyezménynek számos szempontot figyelembe kell majd vennie. Legfontosabb eleme a klímaváltozást okozó, úgynevezett üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) kibocsátásának korlátozása. A tervek szerint a fejlett országoknak ezt azonnal meg kellene kezdeniük, míg a szegényebb régiók kapnának némi türelmi időt a csatlakozásig. Az elmaradott térségek mielőbbi társulási kedvét meghozhatja, hogy egy pénzügyi alapot kívánnak létrehozni, amelyből részesülhetnének, hogy alkalmazkodjanak a korlátozásokból következő gazdasági változásokhoz.

Budapestet sem kerülik el az áradások

     Budapestet sem kerülik el az áradások

A kampányoldalon klímakvízt is kitölthetünk, valamint számos érdekes információt is megtalálhatunk a globális programról. A Zöld színe szerkesztőségében üdvözöljük a kezdeményezést és hiszünk abban, hogy ez a hozzáállás mindnyájunk érdeke, közös felelőssége, azért, hogy élhető környezetet hagyjunk utódaink számára is. Egyikőnk sem szeretné, hogy gyermekeink, unokáink napi rendszerességgel küzdjenek árvizek és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásával. Egyikőnk sem szeretné, hogy kedvelt szigeteink, pihenőhelyeink víz alá kerüljenek. Egy olyan jövőben hiszünk, amely elfogadja az ipari fejlődés vívmányait és kihasználja annak lehetőségeit, ugyanakkor nem pusztítja el örökségbe kapott életterünket. Hiszünk abban, hogy a most elindult folyamat, abba az irányba mutat, amelynek szükségességét már régóta hangoztatjuk: felelős attitűd, halványzöld szemlélet a következetlen riogatás és a hangulatkeltés helyett.

Kapcsolódó bejegyzésünk

Ökoóvoda, ökoiskola? Lehet elég korán kezdeni?

Az ENSZ hivatalos definíciója szerint “a fenntartható fejlődés gondolatának a lényege, hogy úgy elégítsük ki a jelen szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékeinek az esélyét arra, hogy ők is megfelelően kielégíthessék szükségleteiket.” Ahhoz azonban, hogy ezt ténylegesen, gyakorlatban is megvalósíthassuk, nem lehet elég korán kezdeni a környezettudatos nevelést. Napjainkban egyre többet lehet hallani az úgynevezett zöld óvodákról és ökoiskolákról. De mit is jelent ez valójában, miért éri meg ezeket az intézményeket választani?

A Zöld Óvoda címet azok az óvodák kaphatják meg, amelyek kiemelten, a helyi célok és feladatok tudatosan átgondolt rendszerében, a mindennapi gyakorlatukban megvalósítják a környezet- és egészségtudatos magatartásra és életvitelre nevelést. Ezeknek az intézményeknek szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Az óvópedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a gyerekek már egészen kiskorúktól fogva alapvető környezet- és természetismereti oktatásban részesüljenek.

1

Rákosmenti Százszorszép Óvoda

Törekednek rá, hogy az óvodások természet közeli környezetben nőjenek fel, amit már az intézmény helyszínének kiválasztásával és az állandó kirándulások szervezésével is biztosítani kívánnak. Ezekben az óvodákban lehetősége nyílik a gyerekeknek, hogy játékos módszerekkel sajátítsanak el apró környezettudatossági praktikákat, trükköket. A kicsik így hamar megtanulják, hogy hogyan gyűjtsék szelektíven a szemetet, gondozzák a növényeket és védjék a természetet.

2

Rákosmenti Százszorszép Óvoda

A környezettudatossági nevelés azonban itt nem ér véget, hiszen nemcsak a gyerekek részesülnek benne az ovin keresztül, hanem a szülők is egyben. Sokszor a gyerekek szólnak rá a felnőttekre az óvodában tanultak alapján, hogy zárják el a vizet, kapcsolják le a villanyt, vagy hogy ne szemeteljenek. Egy-egy őszinte rácsodálkozással, például, hogy anya miért vesz megint műanyag zacskót, amikor a kosarába is pakolhatna, a felnőttek könnyedén zavarba hozhatók. Gyerekeink kérdései, számonkérései sokszor hatásosabbak lehetnek, mint a felnőtteknek szóló nevelő célzatú kampány.

3

Ajka Városi Óvoda

Ha nem értesültünk volna időben az ökoóvodák előnyeiről, gyermekeink környezettudatossági nevelését illetően, még mindig nem vagyunk elkésve, hiszen 2004 óta több száz zöld általános- és középiskola alakult Magyarország-szerte. Az ökoiskola címet a pályázati kritériumok szerint azok a nevelési-oktatási intézmények kaphatják meg, amelyek intézményi keretek között átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatossággal, a fenntarthatósági neveléssel, valamint a környezeti és egészségneveléssel.

Ezeknek az iskoláknak az egyik fő célkitűzése a fiatalok szemléletformálása. Egyfajta érzékenységet igyekeznek kialakítani a diákokban a környezet iránt. Fel szeretnék hívni a figyelmüket, hogy hatalmas kincs rejlik a természetben. Céljuk, hogy olyan tájékozott, talpraesett, kreatív gondolkodásmóddal rendelkező fiatalokat neveljenek, akik felelősséget vállalnak egyéni és közös cselekedeteikért. Fontos számukra a diákok közvetlen környezetének a hagyomány,- és értékmegőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolása. Emellett meg kívánják értetni a tanulókkal a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, valamint a fenntartható fogyasztás elvét.

4

A SuSchool 2015 fenntartható fejlődés középiskolás verseny első fordulója

Ezeknek a céloknak az elérése érdekében számos programmal szolgálnak az ökoiskolák. Szemétszedési akciókat, kirándulásokat, iskolai programokat, előadásokat, múzeumi látogatásokat, szakköröket szerveznek a fiataloknak. Számos környezettel, természettel kapcsolatos vetélkedőre küldik a diákokat. Már az első iskolai naptól fogva beivódik a természet tisztelete és védelme a diákok mindennapjaiba. A hagyományos oktatás mellett lehetőségük nyílik, hogy részletesen megismerjék azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek kihatással vannak napjaink környezeti állapotára és válságaira. Gyakorlati ötleteket tanulhatnak el, amelynek következtében fiatal felnőttként sokkal tudatosabb szemléletmóddal vághatnak neki a “nagybetűs életnek”.

5

A SuSchool 2015 versenyen épp prezentálnak a diákok

Fontos továbbá kitérnünk az óvodásoknak és iskolásoknak meghirdetett pályázatokra és környezettudatossági versenyekre is, ahol a diákoknak egy-egy környezettel kapcsolatos témában még jobban el kell mélyülniük, vagy kreatív gyakorlati projekteket kell végrehajtaniuk. Erre kiváló példa az Antall József Tudásközpont évente megrendezésre kerülő, kétfordulós SuSchool (Sustainable School) fenntartható fejlődés középiskolás versenye. Itt a diákoknak 5 fős csapatokban indulva egy tesztet kell írniuk az előre megadott szakmai anyagokból, majd egy fenntarthatósági témában kell prezentálniuk. A legügyesebb csapatoknak a Tudásközpont 50 000 forintot adományoz, amelyből a diákok különböző „iskolazöldítő” projekteket valósíthatnak meg. A második fordulón pedig lehetőségük nyílik, hogy egy videó, vagy prezentáció keretein belül bemutassák a projekt eredményeit. A versenyen zöld és hagyományos iskolák egyaránt részt vehetnek. A hangsúly a diákok szemléletének formálásán van, illetve a figyelemfelkeltésen, hogy a csapatokon keresztül minél több fiatalhoz eljusson a fenntarthatóság és a környezettudatosság gondolata.

A fentieket összegezve elgondolkodtató, hogy mekkora felelősségünk van a jövő generációinak a környezettudatossági nevelését illetően. Milyen pozitív hatást érhetünk el, ha gyermekeinket kezdetektől fogva a megfelelő intézményekbe járatjuk és már fiatal koruktól fogva természetessé válik számukra egy felelősségteljes és tudatos életmód. Továbbá egy olyan szemléletmód, amelynek alapvető részét képezi a természet szeretete és tisztelete, valamint a környezetünkre, egészségünkre és embertársainkra való odafigyelés. A döntés rajtunk áll.