A kirándulás gyógyító ereje

Környezetvédelmi vonatkozása is van a Standford University kutatásának, amelyben a természetben történő séta mentálhigiénés előnyeit vizsgálták. Azt már korábban is sikerült bizonyítani, de napi tapasztalatunk is igazolja, hogy a mozgás pozitív hatást gyakorol a lelkünkre, oldja a feszültségeket, csökkenti a szorongást, javítja a memóriát és a munkateljesítményt. Arra viszont, hogy ebben mekkora szerepe van a séta helyszínének, a környezetnek, most derült csak fény.

mozgas_1

Ennek eldöntésére a standfordi kutatók két kísérleti csoportot alkottak. Az egyiknek 90 perces sétát kellett tenni a természetben, a másiknak pedig ugyanilyen időtartamban a város környéki autópálya mentén. A résztvevő önkéntesek a séta előtt és után – affektív és kognitív működésére irányuló – pszichológiai vizsgálatokon estek át, részben kérdőív, részben az agy működését monitorozó (képalkotó technikát alkalmazó) műszeres felvételek segítségével.

A két felvétel eredményeinek összehasonlítása egyértelműen kimutatta, hogy a természetben sétálók körében csökkent a lelki élet harmóniáját zavaró gondolatok gyakorisága és intenzitása, szemben a városban sétálókkal, akiknél nem volt ilyen erős hatás. Magyarán a városban történő mozgás semmilyen pozitív változást nem idézett elő.

mozgas_2

A kutatók szerint ezek az az eredmények rávilágítottak a várostervezés fontosságára. Az urbanizációval példátlan mértékben növekszik a városokban a szorongásos zavarok és a depresszióban szenvedők száma és aránya. A tervezők feladata tehát annak kitalálása, hogyan lehet a városi embereket minél nagyobb, erősebb természeti élményhez juttatni, minél több városlakóhoz a „természetet eljuttatni”.

Számunkra még egy fontos tanulságot is le lehet szűrni. Azt, hogy a városi utcai, úttest közeli helyeken való mozgás: futás, biciklizés helyett, amikor csak tehetjük, keressünk nyugalmasabb, szebb és zöldebb területeket. Biztosan jobban fogjuk érezni magunkat, és garantáltan többet teszünk egészségünk védelméért is. Használjuk ki a természet óvó, gyógyító erejét!

Környezetbarát tippek kánikula idején

Bár már lassan túl vagyunk az idei nyár első kánikula etapján, hosszú még a nyár, úgyhogy arra gondoltam összegyűjtök néhány környezetkímélő technikát, hőérzetünk javítása érdekében.

Ideális megoldást kínál, télen a fűtésre, nyáron a hűtésre, ha eleve passzív házat építünk. Ebben az esetben a tervező és a gépész úgy tervezi meg a szigetelést, hogy nem kell nyáron a lakást hűteni. Ha egy mód van rá, akkor lakásunkba hőszigetelő nyílászárókat helyezzünk el.

De maradjunk a realitások talaján, mit tegyünk, ha nem passzív házban lakunk és nem is tervezzünk éppen ablakaink cseréjét, és nincs légkondicionáló berendezés?

Csak az éjszakai órákban tartsuk nyitva az ablakokat, amint hűvösebb van kint, mint bent szellőztessünk, reggel azonban az ablakokat csukjuk be. Amint felkelt a nap a déli, délkeleti tájolású ablakok árnyékolásáról gondoskodjunk. Erre a legideálisabb megoldás, a fehérre mázolt, billenő redőny, ebben az esetben a levegő igen, a meleg kevésbé jut be a lakásunkba. Ha nincs redőny az ablakokon, a fehér függöny vagy ponyva kínál megfelelő megoldást, mivel a fényt visszaveri. Jótékony hatása van a napközben többször megismételt langyos/hideg vizes zuhanyozásnak, ha tehetjük, éljünk vele! Ugyan a szoba hőfokán nem, de a hőérzetünkön sokat segít a ventillátor, hatását fokozza, ha egy nagy tál jeget teszünk a készülék elé. Gondoljunk a lakásban, irodában lévő rejtett hőforrásokra is. Ilyenek: a feleslegesen bekapcsolt számítógép, nyomtató. A főzést, ha tehetjük, hagyjuk az esti órákra, és ne a kánikula napjaira időzítsük a lekvár befőzést, pizza sütést.

Ha mégis úgy döntünk, hogy dacolva környezettudatos énünkkel, mégis a légkondicionálót választjuk, a következőkre figyeljünk oda. A vásárlásnál energiatakarékos modellt válasszunk. Ne pörgessük a villanyórát feleslegesen, nem kell a szobát 18 C°-ra lehűteni, ha kint 30-35 C° van, bőven elég, ha bent elérjük a 25-28 C°-ot. Egészségünk megóvása érdekében, a rendszerben megtelepülő penészgombák és baktériumok kiűzése céljából, ne sajnáljuk a pénzt és energiát a légkondicionáló rendszeres tisztítására, karbantartására.

Érdekes

Egy korábbi (2010) közel 1200 fős reprezentatív online kutatásból, melyet 18-64 évesek körében végeztek el, sok érdekességet megtudhatunk a hazai felnőtt lakosság légkondicionáláshoz fűződő attitűdjéről.

  • Nem szeretjük, mégis bekapcsoljuk.
  • Leginkább a 18-24 évesek utasítják el-környezettudatos megfontolásból.
  • A nők jobban félnek egészségkárosító hatásától.
  • Otthonukban inkább az idősebbek, a munkahelyükön a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 25-30 évesek használják.
  • Az autókban leginkább a kisvárosban élő, férfiak használják a klímát. 

A kutatás teljes anyaga itt tölthető le. (Forrás: Kutató Centrum)

Környezetvédelemi vágyaink és a valóság

Forrás: www.greenfo.hu

Egy érdekes vizsgálatra hívta fel a figyelmet a Greenfo, környezetvédelmi információs portál. Amerikai kutatók 19 környezettel kapcsolatos kifejezést vizsgáltak a Google keresőrendszer segítségével 2004-2009 között, és arra az eredményre jutottak, hogy az éghajlatváltozás (és az ehhez köthető globális felmelegedés) kivételével az összes többi téma iránt csökkent a társadalom érdeklődése. A kezdeti időponthoz képest a terminus végére világszerte kevesebben kerestek rá a természetvédelem, a környezetvédelem, a madárvédelem, a biodiverzitás, a környezetszennyezés, vadvilág stb. témáira.

A negatív irányú tendencia okaira nem sikerült magyarázatot találni, de a következmények világosak. Ha ugyanis igaz, hogy lanyhul az érdeklődés, akkor csökken a politikusokra nehezülő társadalmi nyomás, már nekik sem lesz annyira fontos ügy a környezet védelme, maguktól pedig nem fognak érte sokat tenni. Legalábbis annyit biztosan nem, amennyit a környezetvédők szeretnének.

Sajnos nálunk még senki sem végzett ennyire komoly és átfogó elemzést, így nem igazán tudjuk, hányadán állunk. Csökken, stagnál, vagy éppen nő a társadalom érdeklődése a környezeti témák iránt, vagy ami még fontosabb, többet, kevesebbet tesznek környezetük megóvása érdekében? Környezetvédőként magam is szeretném hinni, hogy a helyzet javul, mert látom, és az adatok is ezt igazolják, hogy egyre többen használják a szelektív gyűjtőket, a kerti komposztálókat, és – most mindegy, milyen okból – egyre többen vásárolnak tudatosan. A Tetra Pak/Gfk országos reprezentatív felmérése szerint, eltérő rendszerességgel ugyan, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pedig azt mutatta ki, hogy a vásárlók kétharmada listával, tudatosan készül a vásárlásra, 70 százaléka tartós táskát, kosarat visz magával. Köreikben kedveltek a nagy kiszerelésű termékek és az utántöltők, főleg a tisztító- és tisztálkodási szerek esetében.

Ám az is tény, hogy a (lakossági) környezetszennyezés sem szűnt meg, még csak nem is mérséklődött, sőt néha az az érzésem, inkább fokozódott. Nap, mint nap találkozom a szomorú valósággal: autók között lerakott akkumulátorokkal, kibelezett tévé készülékekkel, bútorokkal (!), erdőkben, árokpartokon hagyott autógumikkal, hűtőgépekkel, és mindenhol szeméttel.

Azt is érzékelem, hogy a környezetvédelmi témák iránt nincs intenzív érdeklődés a neten, legalábbis, amikor a látogatók, a lájkolók és a kommentelők számát nézem. A Greenfo – megismételvén az amerikai kutatás néhány elemét – is arra a megállapításra jutott, hogy az érdeklődés nálunk is csökkent. És nem csak az érdeklődés, hanem ezzel összefüggően az aktivitás is. Legalábbis egyes helyi kutatások ezt mutatják. Egy székesfehérvári vizsgálatból például kiderült, hogy az előző évhez viszonyítva jóval kevesebb lett azok aránya, akik környezetük megóvása érdekében hajlandóak lennének szelektíven gyűjteni a hulladékot (- 37%), csökkenteni a saját autójuk használatát (-40 %), drágább, de környezetbarát termékeket vásárolni (-31%). Saját kutatásaimból pedig még azt is tudom, hogy egy-egy településen a sürgető, megoldásra váró problémák között a környezetszennyezés hátul szerepel, messze lemaradva a munkahely hiánya, az infrastruktúra hiányosságai és az ellátási nehézségek mögött.

Szóval a környezetvédelem területén vannak pozitív és negatív jelek, de azért remélem, hogy előbb-utóbb a pozitívak kerülnek túlsúlyba, a valóság pedig megközelíti vágyainkat.