Atom helyett újra szén?

03

Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters

2011-ben, Németországban, a fukusimai atomkatasztrófa után 17 atomerőmű leállításáról döntöttek. Nyolcat a döntés után azonnal kivették a rendszerből, a fennmaradó kilenc működését pedig 2022-ig szüntetik meg. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy az atomerőművek kiiktatása jelentősen növelni fogja az árakat. Amire azonban akkor még nem gondoltak, az az, hogy a pótlásukra beállított alternatív megoldások (víz-, szél-, naperőművek) nem tudják majd az igényeket kielégíteni, ezért a korábban már „halálra ítélt” széntüzelésű erőműveket kellett reaktiválni. Ehhez pedig meg kellett nyitni a bányákat, illetve újabb szénmezőket kellett művelés alá vonni. Ennek folyamán kirívó esetek történtek. Ahogyan arról a Wasinghton Post, a Daily Mail és a Breibart is beszámolt, Immerathot, egy 1200 lelkes nyugat-németországi kis falvat, Kölntől nem messze – a Greenpeace tiltakozása ellenére – a teljesen elbontottak, kórházastól, temetőstől, templomostól, mert azok a lignitbányászat útjában álltak. A lignit könnyebb és olcsóbb hozzáférést biztosít, mint más fajták, ám ez az egyik legmocskosabb fosszilis üzemanyag. Adódik a kérdés, megérte-e az atomenergiát szénre váltani, mivel növekedett a széndioxid kibocsátás, és települések tűntek el a föld színéről. Ez bizony súlyos probléma, még akkor is, ha újat építettek helyettük.

05

Forrás: https://www.huffingtonpost.com/entry/19th-century-german-church-is-demolished-to-make-way-for-coal-mining_us_5a54fce3e4b01e1a4b1a2d89

Fűts okosan!

03

Ezen a néven indított kampányt három szervezet (FM, OKHT, Hermann Ottó Intézet) a fűtési szezon kezdetén. www.futsokosankampany.hu A kampány célja felhívni a lakosság figyelmét egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire, a lakossági hulladékégetés tilalmára és káros hatásaira, valamint elérhetővé tenni minden olyan információt, amely a helyes fűtési technikát ismerteti. Szükség van erre? Nagyon is! Az elmúlt években készített országos légszennyező anyagleltár adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (közel 70 %-kal). Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak (kb. 7 %) és közlekedésnek (kb. 10 %). Ennek oka, hogy a gázról sokan áttértek a szilárd fűtőanyagokra, miközben az ipari létesítményeket komoly környezetvédelmi berendezések felszerelésére kötelezték és az autók üzemanyag összetétele is pozitív irányba változott.

04

Nem mindegy tehát, hogy mivel és hogyan fűtünk. A gáz kevésbé szennyez, mint a szén (különösen az olcsó barna és a lignit), de tiszta energiának ez nem mondható. A villamos energia és a fa sokkal környezetkímélőbb. Különösen a száraz tüzelőfa, amely nem juttat többlet széndioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az élete során megkötött, és ami rothadás útján (ami egy lassú égés) ugyancsak eltávozna a légtérbe.

A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása egy 100 négyzetméteres ház esetén Forrás: tudatosvasarlo.hu

07

A nagyon ártalmas, emiatt tiltott fűtőanyagok, mint például, az olajos talpfák, lakkozott parketták, rétegelt lemez, bútorlap, rongyok, autógumi, háztartási hulladékok, olajos papírral tömött pet-palackok (!) még a szénnél is nagyságrendekkel veszélyesebbek, és nem csak a környezetre, hanem a lakásban tartózkodókra is. Sőt, leginkább rájuk veszélyes. Ezekből az anyagokból ugyanis elégetéskor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészségünket. Jó, ha észben tartjuk, hogy Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. Amelyhez sajnos a helytelen fűtési mód is hozzájárul.

05

Tudom, ahol szegénység van, ahol a napi étel és a fűtés között kell dönteni, ott nem a fűtőanyag minőségének kérdése lesz az elsődleges. Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint a magyar lakosság 27 százaléka nem tudja a lakását rendesen fűteni, ami még akkor is nagy szám, ha tudjuk, hogy véleményükbe más tényezők (jövedelmi helyzet, lakásminőség, tüzelőanyag beszerzési nehézség) is beszüremkednek. Ha valamiben, akkor abban kellene segítenünk, hogy az anyagi nehézségek miatti senki se kényszerüljön olyan megoldást választani, ami saját és mások egészségét is komolyan veszélyezteti. Például a szociális tüzelőanyag-támogatások kiterjesztésével, és nem utolsó sorban a kiutalt fűtőanyagok gondos megválasztásával. És, ha ezt meg tudjuk oldani, teljes joggal és szigorral követelhetnénk meg a környezetvédelmi szempontok betartását is.

Tinta és tus városi levegőből

ink01

Az elmúlt 150 évben az ember energiaszükségletének egy jelentős hányadát közvetlenül vagy közvetve fosszilis anyagokból biztosította. A tüzelőanyag elégetése során viszont az emberre veszélyes anyagok, például korom került a levegőbe, amely – ahogyan azt kutatások bebizonyították – nagyon sok ember korai haláláéért, megbetegedéséért felelős. A Föld lakóinak 92 százaléka egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben él az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint, amelyekből az is kiderül, hogy a légszennyezettség következtében évente több mint hétmillióan halnak meg.

001

A nyugati világban már sokat tettek a légszennyezés megakadályozásáért, de keleten kevesebbet. Nem véletlen, hogy éppen Indiában indították útjára azt a figyelemfelkeltő kampányt, amely a városi levegő szennyezettségének mérséklésérre irányult. Talán sokak számára bizarrnak tűnik, hogy éppen a szennyezett városi levegőből állították elő a kampányukhoz szükséges anyagokat.

gasrg

Egy vezető ázsiai sörmárka, a Tiger Beer és az indiai művészetet, technológiát és tudományt ötvöző kutató központ, a Gravity Labs összefogásával megalkották az Air-Ink márkát. Autók, hajók, kémények légszennyezéséből előállított tinta felhasználásával hoztak létre tollat, filctollat és festékszórót. Az alkalmazott technológia két legyet üt egy csapásra. Egyrészt mérséklik a káros hatásokat, másrészt újra is hasznosítják a kibocsátott szennyező anyagokat. A kampány során 150 literhez való tintát gyűjtöttek, ez egy 2500 óráig működő dízelmotor kibocsátásának az eredménye. Ezek után hong-kongi utcai művészeket kértek fel installációk készítésére.

w4t

Ismeretes, hogy  legfinomabb (művészek által használt) tus alapanyaga a parafa, a fenyő, és a szőlővenyige égetéséből nyert korom, de úgy tűnik, a városi levegőből leválasztott korom is megteszi. Legalábbis az utcaművészek képei erről tanúskodnak.

Forrás: http://highlights.stscope.com/tust-es-tintat-varosi-levegobol/

Avarégetés

Manapság, elsősorban a hobbikertek vidékein, kisebb-nagyobb füstoszlopok jelzik, megkezdődött az avarégetési szezon. Sokan nem is tudják, hogy ezzel apró élőlényeket pusztítanak el és komolyan veszélyeztetik maguk és mások egészségét. Az égetés során ugyanis szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok szabadulnak fel, főként, ha a levelek, ágak nedvesek, amelyek belélegzése komoly betegséget idézhet elő. Nagyobb városok önkormányzatai lakott területeken nem is engedélyezik az égetést, helyette zsákos avargyűjtést szerveznek. Ezzel viszont az a baj, hogy a gyűjtés, szállítás során megsérült zsákok további felhasználásra alkalmatlanná válnak, tovább gyarapítva a nehezen lebomló hulladékok amúgy is hatalmas mennyiségét.

avaregetes

Meggyőződésem tehát, hogy ez sem jó megoldás. Sokkal hasznosabb lenne, ha a lakosságot inkább a komposztálásban segítenék. Tájékoztató akciókkal, ismeretterjesztő brosúrákkal, buzdítással, és főként komposztáló eszközökkel. Ez egy olyan üzlet, amivel mindenki jól jár. Az önkormányzat azért, mert kevesebb energiát és pénzt kell költenie a kerti hulladékok begyűjtésére, szállítására, feldolgozására, a kertes lakásokban élők, kiskerttulajdonosok pedig azért, mert az ingyen kapott komposztáló révén növényi tápanyaghoz, humuszhoz jutnak, amelyet felhasználhatnak a kertben, vagy akár a szobanövények nevelgetéséhez. A komposztáláshoz egyébként nem kell sok minden, csak néhány eszköz és egy kevés ismeret. Egy erre alkalmas szellőző gyűjtőláda, amelybe a zöld hulladékot lehetőleg aprítva berakjuk, időnként megforgatjuk és néha egy-egy vödör vízzel meglocsoljuk. Aki még nem tette, próbálja ki. Egyáltalán nem jelent megterhelést, viszont jó érzést szül, tettünk valamit a környezetünkért.

Tüzelni muszáj, de nem mindegy, hogy mivel

Itt a tél, fűteni kell. Sokunk számára nem kérdés mivel, hiszen évtizedekkel ezelőtt becsaltak bennünket a gázcsapdába, amelyet olcsónak és környezetkímélőnek gondoltunk magunk is. Aztán kiderült, hogy olcsónak nem olcsó, és, bár kevésbé szennyez, mint a szén, de tiszta energiának nem mondható. A villamosenergia és a fa sokkal környezetkímélőbb. Különösen a (száraz) tüzelőfa, amely nem juttat többlet szén-dioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az élete során megkötött, és ami rothadás útján (ami egy lassú égés) ugyancsak eltávozna a légtérbe.

A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása egy 100 négyzetméteres ház esetén

tableForrás: tudatosvasarlo.hu

A legális háztartási fűtőanyagok közül tehát a szén a leginkább környezetszennyező, széndioxid kibocsátása közel duplája a gáznak és közel háromszorosa a villamos energiának, nem beszélve a koromról és a kéndioxidról. Az egyes széntípusok függvényében a kibocsátási arányok persze változnak, vannak egészségre nagyon, és kevésbé veszélyes fajták. A Levegő Munkacsoport szerint például a Mátrai Erőmű által, a lakosság számára árult alacsony fűtőértékű lignit kifejezetten ártalmas. „A lignit kéntartalma nagyon magas 1,4–2,2% (egyes mérések szerint akár 7%), égésekor kénsav és kénessav képződik, mely marja, roncsolja a nyálkahártyát, tüdőt, légutakat, de magát a tüzelőberendezést és a falazott kéményt is néhány év alatt „megeszi”. Ennél sokkal veszélyesebb a lakossági égetés miatt a levegőbe kerülő illékony szervesanyag- és részecskeszennyezés (PM10, illetve PM2,5), ami nagy számú idő előtti elhalálozást okozhat”.

1

Az illegális fűtőanyagok, mint például, az olajos talpfák, lakkozott parketták, rongyok, háztartási hulladékok, olajos papírral tömött pet-palackok (!) még a szénnél is nagyságrendekkel veszélyesebbek, és nem csak a környezetre, hanem a lakásban tartózkodókra is. Sőt, leginkább rájuk veszélyes.  Tudom, ahol szegénység van, ahol a napi étel és a fűtés között kell dönteni, ott nem a fűtőanyag minőségének kérdése az elsődleges. Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint a magyar lakosság 27 százaléka nem tudja a lakását rendesen fűteni, ami még akkor is nagy szám, ha tudjuk, hogy véleményükbe más tényezők (jövedelmi helyzet, lakásminőség, tüzelőanyag beszerzési nehézség) is beszüremkednek. Ha valamiben, akkor ebben kellene segítenünk, erre kellene a jelenleginél sokkal jobb megoldásokat találnunk.

2

3