Újrahasznosított híd – a világ első konténerhídja

Újrahasznosított teherszállító konténerekből épülhet meg az a 160 méter hosszú híd (ECOntaniner Bridge), ami a Tel Aviv mellett fekvő, hajdani hulladéklerakó helyén kiépített, Ariel Sharon Parkhoz vezet.

Forrás: www.archdaily.com

Israelben, Tel Aviv mellet fekszik az Ariel Sharon Park, aminek különlegességét az adj, hogy egy hajdani hulladéklerakó „tetején” építették ki. A hulladéklerakóban 25 millió tonna szemét gyűlt össze 1998-as bezárásáig. A mélyben rothadó szemétből metán szabadul fel, amit a közeli erőműben elektromos árammá alakítanak át. A felszínen pedig egy teljesen biztonságos, egészségre és a környezetre nézve teljesen ártalmatlan pihenőövezetet hoztak létre. Ám a környezetbarát projekt itt még nem fejeződik be, sőt! Mondhatnám azt is, hogy itt kezdődik.

Forrás: www.archdaily.com

Ki gondolná, hogy évente nyolcszázezer teherszállító konténert selejteznek le világszerte. Sokféle megoldási javaslat készült már az újrahasznosításukra, de a Yoav Messer Architects építésziroda egy rendhagyó ötlettel állt elő. A Tervek szerint, egy 160 méter hosszú hídnak a szerkezetét építené meg konténerekből, mely a fent említett Ariel Sharon Parkba vezetne. A híd, ami gyakorlatilag egy fedett folyosó, gyalogosok, motorkerékpárok, és kerékpárosok számára nyújtana lehetőséget a park megközelítésére. A folyosókon kilátókat nyitnának, melyek egyrészt a folyamatos friss levegő biztosítását, másrészt a kilátást szolgálnák. A belső felületét fapallóval borítanák, a világításhoz és ventillátorok működtetéséhez, a konténerek tetején elhelyezett napkollektorok biztosítanák az energiát. A híd belső falát időszakos kiállítások kivitelezésére használnák fel, természetesen környezetvédelmi, újrahasznosítási témákban. A konténerhíd 70%-ban előre gyártott elemekből készülne, így kivitelezése komoly idő-, költség- és energia megtakarítást jelenten. További részleteket a tervekről, itt találhatóak.

Az eldobható pelenka környezetszennyező hatásai

Kép forrása: http://olcsoajandekok.boltaneten.hu

A napokban egy tévéreklám hallatán megütötte a fülemet egy megdöbbentő szám, mégpedig, hogy egy átlagos gyermeket születésétől fogva a szobatisztaság kialakulásáig körülbelül 4500 alkalommal teszünk tisztába. Nem is olyan régen én is részese voltam ennek a gyakorlatnak. Persze a szám hallatán gyorsan utána számoltam, valóban lehetséges, hogy az elmúlt hét év során 9000!!! pelenkával növeltem az ökológiai lábnyomunkat? Igen, sajnos a szám reális. Megdöbbentett a tény, először az, hogy 9000 alkalommal csináltam (na jó, ha hozzáveszem a „segítő kezeket”, hétezerszer, aztán jött a felismerés, hogy én is részese voltam ennek a környezetvédelmi szempontból nem elhanyagolható problémának. Bevallom, többször próbálkoztam a mosható pelenkával (sokkal modernebb, mint korábban), illetve az ÖKO (részben lebomló) eldobható pelenkával, de sajnos egyik sem vált be annyira, hogy megmaradtam volna mellette.  Ennek kapcsán kicsit utána olvastam, hogy mi is történik a pelenkákkal miután küldetésüket teljesítették.

A hulladék káros hatásai

  • A fent említett mennyiség gyermekenként 1 tonna hulladékot jelent.
  • A pelenkák lebomlási ideje a becslések szerint közel 100 év
  • Elégetésük a bennük lévő műanyag miatt környezetkárosító
  • A lerakókban bomló pelenka metánt termel (a széndioxidnál is károsabb gáz)

A gyártás

A pelenka felépítése: egy nedvszívó vattaréteg, valamint egy víz- és levegőzáró polietilén külső borítóból áll. A nedvszívó réteget adó vattaszerű anyagot fából nyerik, mivel a gyártáshoz a legmegfelelőbb a puhafa, ezért hatalmas erdőket irtanak ki, hogy helyükre puhafa erdőket telepítsenek, ezeket műtrágyával és növényvédő szerekkel kezelik. A gyártás során rengeteg vizet használnak fel, melyet erősen szennyezve juttatnak vissza. Mindezek, az ökológia egyensúly megbomlásához vezetnek.

A reklámok állításával ellentétben, nem biztos, hogy valóban bőrbarát

Az orvosoknak komoly egészségügyi ellenvetései vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire bőrbarátok valójában az eldobható pelenkák. A kisbaba alsóteste órákon keresztül van teljesen légmentesen lezárva (dunsztolva), minek következtében egyre gyakoribbak a különböző gombás és bakteriális fertőzések. A vizeletben lévő baktériumok, három óra elteltével ammónia tartalmú vegyületeket kezdenek termelni, melyek maró hatásúak. Ezért 3 óránként kellene kicserélni a pelenkát (még több szemét!), de ezt a szülők kényelmi, illetve anyagi szempontból nem teszik meg. Az olcsóbb, ezért egyre népszerűbb pelenkákból gyakran kerül a baba bőrére nedvszívásra használt szilikon, ez a zselé a kicsi bőrén irritációt okozhat, felszívódva mérgező hatású.

Jó hír, hogy egyre több környezettudatos szülő választja újra a textilpelenkát

Környezetvédelmi, egészségügyi vagy takarékossági szempontból egyre többen választják újra a textilpelenka korszerűbb változatát. Ezek a nadrágpelenkák sokkal jobban tartják a nedvességet korábbi társaiknál, könnyen moshatók, és hamar megszáradnak. A pelenkák egy nagy nedvszívó képességű belső réteget tartalmaznak, így a gyermek bőre nem ázik fel, ugyanakkor a bőrével érintkező textil biztosít annyi nedvességérzetet, ami korábbi szobatisztává váláshoz vezethet. A baba lábai között lévő textil terpesztartást biztosít, ami segíti az egészséges csípőízület kialakulását. Három – négy hónapra elegendő eldobható pelenka árából megvásárolható az a mennyiség, ami a baba szobatisztává válásáig elegendő lehet.

Green or nothing

ZÖLDEN vagy SEHOGY

Az elmúlt években számos olyan kezdeményezés indult, amely feltette a kérdést: mit jelent számodra a „green life” azaz a zöld életvitel? Van, aki abban fogalmazta, fogalmazza meg, hogy igyekszik az élet minden területén mérni: milyen környezeti hatással van minden egyes hétköznapi választás, milyen környezeti hatást idéz elő azzal ahogyan a hétköznapjait éli.

A fák kivágása, a fenyőfák levágása, például karácsony előtti időszakban jó példa lehet arra, hogyan kerül vélt konfliktusba azok csoportja, akik egyetlen fa kivágását a környezetünk ellen elkövetett merényletnek tekintenek, azok csoportjával, akik a karácsonyfa nélkül el sem tudják képzelni az ünnepeket. Sokan a műanyag fákat választják, mások kampányt indítanak az újrahasznosítható karácsonyfák elterjedéséért. Egyik csoport sem méri fel (nincs is információja hozzá) a maga által támogatott mód, életvitel valós hatásait, összefüggéseit. Az öko-barát (oco-friendly) bélyegző már cipősdobozoktól egészen kompjuteralkatrészekig kerül rá a termékek csomagolására. A kaliforniai SimpleShoes cipőkészítő cég 1991-től igyekezett környezetbarát cipőket készíteni, 2004-től bevezette az igazán környezetbarát GreenToe (azaz ZöldNagylábujj) és az EcoSNEAK (azaz ÖkoSurranó) termékeit – remélve, hogy divatot teremt a fiatalok körében, akik évente több tucat sneakers-t azaz tornacipőt nyűnek el. Mára azonban leállt a cipőkészítéssel, finoman fogalmazva is irreális üzleti tervei voltak.

Csak organikus test- és bőrápoló készítményeket használj, élj zöld házban, viselj zöld ruhákat, dolgozz zöld irodai termékekkel, ne hagyj nagy „lábnyomot” a nyomtatási szokásaiddal: a lista végtelen.

KÉRDÉS vagy FELSZÓLÍTÁS

Jó kérdés-e a Green or Nothing? Zölden vagy Sehogy! Véleményem szerint nem jó kérdés, és virtuális választási lehetőséget teremt csupán. Mint valamennyi: „mindent-vagy-semmit” kérdésfelvetés. A zöld-kampányok ilyen felszólítása hosszú távon megválaszolatlan, megválaszolhatatlan marad. Mit javasolok?

Ezúttal csak néhány oldalt, böngészni: például az ún. 3G, azaz Go-Green-Gradually! – oldalakat a neten, ahol fokozatos és apró gyakorlati lépésekkel javasolják, népszerűsítik a zöldebb hétköznapok bevezetését.