Tanösvények, vízitúrák

vizitura_1

Jó szórakozás és remek közösségi alkalom egy-egy erdei tisztáson szalonnát sütni, de lássuk be, ennek nem sok köze van a természetbarátsághoz, az egészségre gyakorolt hatásáról nem is beszélve. És persze, az sem mindegy, milyen „nyomvonalra” tervezzük utunkat, mert ahogyan egy kutatás kimutatta, városi parkokban, forgalmasabb utak mentén kisebb a mozgás pozitív hatása.

vizitura_2

Ebből a szempontból viszont elsőrangú választás lehetnek egy tanösvény, vagy a vízitúra. Akár összekötve, akár külön-külön. Mindkettő jellemzője, hogy szervezetten, „vezetetten” történik. A tanösvények azért jók, mert a mozgás örömét összekötik a tartalmas szórakozással, ahogy mondani szokás, a kellemeset a hasznossal, hiszen egy egyáltalán nem megerőltető séta mellett olyasmiket tudhatunk, láthatunk meg a természet csodáiból, amelyeket máshol nem. A legtöbb helyen a környék honos növényeit és állatait (madarait, halait, hüllőit, kisemlőseit), de van, ahol a mocsárvilágot, vagy a hegyek mélyének sziklafolyosóit, barlangjait. A választáshoz segítséget nyújthat ez a honlap, de jó, ha tudjuk, bármerre járunk, a közelben valahol mindig lesz egy-egy látogatásra érdemes tanösvény. Érdemes utánajárni!

vizitura_3

A nagyobb kalandokra, a még különlegesebb élményekre vágyók választhatják a vízitúrát is, amelynek lehet természetjáró, sport, vagy akár csapatépítő funkciója is. Vizeink mentén, számtalan helyen kínálnak hosszabb, rövidebb alkalmat, a távolságnak és szolgáltatásnak megfelelő, de megfizethető árakkal.

A kirándulás gyógyító ereje

Környezetvédelmi vonatkozása is van a Standford University kutatásának, amelyben a természetben történő séta mentálhigiénés előnyeit vizsgálták. Azt már korábban is sikerült bizonyítani, de napi tapasztalatunk is igazolja, hogy a mozgás pozitív hatást gyakorol a lelkünkre, oldja a feszültségeket, csökkenti a szorongást, javítja a memóriát és a munkateljesítményt. Arra viszont, hogy ebben mekkora szerepe van a séta helyszínének, a környezetnek, most derült csak fény.

mozgas_1

Ennek eldöntésére a standfordi kutatók két kísérleti csoportot alkottak. Az egyiknek 90 perces sétát kellett tenni a természetben, a másiknak pedig ugyanilyen időtartamban a város környéki autópálya mentén. A résztvevő önkéntesek a séta előtt és után – affektív és kognitív működésére irányuló – pszichológiai vizsgálatokon estek át, részben kérdőív, részben az agy működését monitorozó (képalkotó technikát alkalmazó) műszeres felvételek segítségével.

A két felvétel eredményeinek összehasonlítása egyértelműen kimutatta, hogy a természetben sétálók körében csökkent a lelki élet harmóniáját zavaró gondolatok gyakorisága és intenzitása, szemben a városban sétálókkal, akiknél nem volt ilyen erős hatás. Magyarán a városban történő mozgás semmilyen pozitív változást nem idézett elő.

mozgas_2

A kutatók szerint ezek az az eredmények rávilágítottak a várostervezés fontosságára. Az urbanizációval példátlan mértékben növekszik a városokban a szorongásos zavarok és a depresszióban szenvedők száma és aránya. A tervezők feladata tehát annak kitalálása, hogyan lehet a városi embereket minél nagyobb, erősebb természeti élményhez juttatni, minél több városlakóhoz a „természetet eljuttatni”.

Számunkra még egy fontos tanulságot is le lehet szűrni. Azt, hogy a városi utcai, úttest közeli helyeken való mozgás: futás, biciklizés helyett, amikor csak tehetjük, keressünk nyugalmasabb, szebb és zöldebb területeket. Biztosan jobban fogjuk érezni magunkat, és garantáltan többet teszünk egészségünk védelméért is. Használjuk ki a természet óvó, gyógyító erejét!