Városokban fog élni a föld lakosságának több mint 80 százaléka – harminc éven belül. A legkonzervatívabb számítások szerint ez azt jelenti, hogy 2 milliárd ember lesz városlakó. A nagy kérdések egyike: hogyan működik majd ennek a 2 milliárd embernek az élelmiszerrel, a friss élelmiszerrel való ellátása természetkímélő, természettudatos módon?
A nagyvárosok külterületei, a kertvárosok jó helyzetben vannak. Lakóik, bár igazi városlakók eleve kertészkedéshez szokottak. A budapesti belvárosi kerületek tégla, kő és beton rengetegében az elmúlt néhány évben rendhagyó módon feltűnt néhány zöldséges-kert, amelyet a környező lakóházak, bérházak, tömbházak közösségei művelnek – kikapcsolódásként és ugyanakkor, az elkötelezettségük okán is, hogy maguk lássák el a háztartásukat friss zöldséggel.
Az üvegházak, meleg-házak természetesen egész évben alkalmasak a friss zöldség termesztésére és a hatalmas igénynek megfelelően ennek a területnek a technológiája meglepő fejlesztésekkel szolgál. Svéd-amerikai üvegház, melegház fejlesztőknek sikerült olyan egyszerű és briliáns megoldásokat kidolgozni, amellyel a városok, pontosabban a belvárosok szívébe telepítik a zöldség és gyümölcs termesztésére is, egész évben alkalmas üvegházakat, melegházakat. Ez a 21 századi új technológia az un high-yield greenhouse technológia. Egyszerre építészeti bravúr és mezőgazdasági illetve ökológiai fejlesztés.
A zöldség-házak szerkezete a természetből, a fák, a növények szerkezetéből merített ihletet: így például egy felfele kunkorodó spirál szerkezet, amelynek kerete egy gömb vagy majdnem-gömb keretfelület, amelyben ideális fénybeáramlás biztosítható. Vagy egy tömbépülethez simuló, fenyőfa-lombozathoz hasonlítható, lépcsőzetes, de lekerekített, felfele szintén spirálban futó szerkezet.
A zöldség-házakban vagy a zöldség-ház-lépcsőházakban egy olyan rámpa, speciális párkány fut végig, amely megfelelő termőfölddel és tápanyaggal feltöltve egész évben alkalmas zöldséget termeszteni – a mesterségesen kontrollált klíma környezetben. Ideális esetben nagy arányban hasznosítható a természetes fény és a napelemekkel párosított energia-felhasználás is. A fejlesztők azonban nem álltak meg ezen a ponton, feloldották a termesztésstatikusságát és mozgó zöldségeskertet valósítottak meg: maximalizálva a növények különböző növekedési szakaszához köthető természetes napfényigényt. A párkányra mozgó-szalag, mozgólépcső került: amely a növényeket, konyhazöldségeket, fűszernövényeket vagy körben vagy lassan felfelé vagy lefelé szállítja. Így a földszintre avagy az alagsorba már az éppen szüretelhető vagy leszedhető növény-tálcák érkeznek.
A folyamatos zöldség-szüret feltételeit persze csak úgy lehet biztosítani, hogy a leszüretelt tálcákat pótolják, a régieket fertőtlenítik, feltöltik, tápanyagokat pótolnak, palántákat ültetnek és elindítják a növekedési-spirálon. Jelentős hozadék, hogy az így utaztatott növények igen kedvező növekedési és termés mutatót eredményeznek. A kutató-fejlesztők szerint minimum háromszorosát lehet a statikus, hagyományos átlagtermesztésnek így elérni, egy-egy négyzetméterre visszavetítve.
A neves Plantagon cég szerint legalább három ilyen szerkezettel készek már bevonulni a belvárosba: a földgömb-szerkezettel, amely teljesen önállóan is működik és az épület funkciója a melegházi zöldségtermesztés – a belvárosokban. A parazita (azaz rákapaszkodó) épület-kiegészítést megvalósító szerkezettel, amely bármilyen funkciójú épülethez csatlakozhat és egy integráló verzióval. Az utóbbi kettő egyaránt alkalmas alacsony vagy igen magas, akár felhőkarcoló épületek ilyen funkciójú kiegészítésére, pótlására.
A PlantaSymbioSystem először ennek a cégnek az alkalmazásában valósult meg, a svéd kormány és jelentős ipari termelők támogatásával Közös céljuk az is, hogy az nagyvárosok peremén meghúzódó ipari létesítmények plusz energiafelhasználását például ilyen melegházak, zöldség-házak használhassák majd fel.
A cég többek között az urbánus mezőgazdaság előrelendítéséért nyerte el a legkreatívabb cége elnevezést, a 2012 Silver Stevie Díjat.