Tornacipő a magasban –avagy a bulizás mellékhatásai

A buli íze a számban
Lányok neonruhában
Oldódnak a színpadon
Részeg vagyok nem is tudom

Mire jó, ha jó ez
Az alkohol boldoggá tesz
Akkor az a kevés kis öröm
Is kihányva fekszik a kövön.

(Vad Fruttik)

2

Időnként jó bulizni, elengedni magunkat. A kérdés pusztán az, milyen gyakran és hogyan tesszük? Saját tapasztalataim szerint nagyon rossz gyakorlat alakult ki a fiatalabbak körében. Rohamivászat, részegség, hangoskodás, rosszullét, hányás, randalírozás, mókásnak gondolt akciók, mint például a villanydrótra feldobott tornacipő, autók szélvédőjére helyezett hulladékok stb. Találó nevet is aggattak rá: IHB-buli (iszunk, hányunk, belefekszünk). Ez lehangoló, de maradjunk a bulik környezeti ártalmainál, a zajszennyezésnél és a szemetelésnél.

Sok téves információ kereng a csendháborításról. Vannak, akik szerint ilyen szabálysértés már nincs, de, ha van is, csak este 10 óra után lép életbe. Addig szabad a pálya, addig a hangoskodást nem tilthatja senki, és semmi. Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely – a 2012. évi II. törvény 195. § alapján – kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható.

1

A fent idézett törvény nem csak a csendháborítást, hanem a közterületen elkövetett szemetelést is a szabálysértések körébe sorolja. (196. §) Igen ám, de ki az, aki ezt be tudná tartatni? Legfeljebb a buli szervezői, rendezői tehetnék meg, ám nagyon úgy tűnik, az ő felelősségük megáll a verekedések, jegy nélküli belépések megakadályozásában, a teremben levő rend fenntartásában. Jó, ha az utcán hagyott szemetet másnap eltakarítják, ha egyáltalán eltakarítják, mert gyakran látom napokig a buli maradványait.

3

Azért is nehéz megoldást találni, mert szinte divattá vált a normaszegés, egyéni hőstettnek a részegség, az autók, épületek rongálása, bocsátható bűnnek az utca WC-ként való használata. Ez bizony kulturális kérdés, amit nem lehet ráolvasással, vagy büntetéssel megoldani. De valamit mégis tenni kellene, mert lassan azok lesznek a normaszegők, akik nem így viselkednek.

4

Lignit

A Greenpeace megítélése szerint a hatalmas lignittartalékok legfeljebb 10 százalékát szabadna energetikai célokra használni, különben a káros anyag emisszió miatt az uniós erőfeszítések kudarcba fulladhatnak, azaz a tervezettnél lényegesen magasabb lehet a széndioxid kibocsátás, és nem sikerülne 2 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedést. A széndioxid kibocsátás növekedése miatti aggodalom azonban túlzó, mivel a megengedett kvóta az új üzemek üzembeállítása után sem változna. Szakértők véleménye szerint ugyanis “az emissziós cserekereskedelem részeként máshonnan vesznek majd kibocsátási kvótát, de a nettó kibocsátás nem emelkedhet.”

1

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a szenes erőművek jobban megterhelik a környezetet, mint a gázos, a szél-, vagy naperőművek, de az új építésűek korántsem annyira, mint a régiek. Ma már nagyon sok pénzt költenek védelmi berendezésekre, filterekre, kénlekötő technológiákra, gépekre, amelyek radikálisan lecsökkentik a szénalapú létesítmények környezeti kockázatait.  Köztudott, hogy Európa nagyvárosaiban is találhatók ilyen, modernnek számító, tiszta szénerőművek. A régiek azonban valóban sok kárt okoztak. Elég, ha arra a kb. hatszáz amerikai szénerőműre gondolunk, amely az ország áramtermelésének 40%-át biztosítja, de amely egyben az összes CO2-kibocsátásának egyharmadáért is felelős.

Ráadásul a lignit felszíni bányászata holdbéli tájjá teszi a területet. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a bányatulajdonosnak a kitermelés végeztével kötelessége a bánya területét rendbe tenni, rekultiválni, és ezt meg is teszik.

2

A lakosság viszont többnyire nem támogatja az ilyen erőművek építését, és nem csak a látvány miatt. Azt gondolják, az új építésűek is éppen olyanok, mint a régiek: füstöt okádnak, pernyét szórnak, betegséget okoznak. A többség nem fogadja el, akkor sem, ha magánvállalat, és akkor sem, ha az állam építené meg azokat. Egy magyarországi közvélemény-kutatás adatai szerint  a lakosság háromnegyede  nemet mondott arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy állami/vállalati részvétellel újabb szénerőmű blokk épüljön Magyarországon, és mindössze 5%-a értett egyet teljes mértékben (erről bővebben itt).

Persze nem mindenhol van így. Skóciában éppen az ellen tüntettek, mert be akartak zárni néhány szénerőművet, Lengyelországban pedig a lignitbányászok zavarták el az engedély nélkül, magánterületre tolakodó grínpíszes aktivistákat.

A lakosságnak van még egy keményebb szempontja is, ez pedig az ár. Még a gazdagnak számító németek körében is megnőtt azoknak az aránya, akik az energia tisztasága helyett annak árát tekintik elsődlegesnek. Magyarországon pedig még inkább ez a helyzet. A TNS Hoffmann tavalyi felvételéből kiderült, hogy a megújuló energiaforrások népszerűsége pusztán elvi szintű, mivel „a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő – még ha az megújuló is.”

3

A Greenpeace tiltakozásának időzítése semmiképpen nem nevezhető szerencsésnek. Éppen most, az ukrán válság és a németországi atompark lecserélésének idején. Az orosz szállítások bizonytalanná váltak, a németországi atomreaktorok helyébe pedig olcsóbb üzemű szénerőműveket állítottak be. Állítólag csak átmeneti jelleggel, amíg az óriási szubvenciókkal támogatott alternatív (nap- és szélenergián nyugvó) rendszer teljesen ki nem épül. Meglátjuk.  Azt is, mit fognak szólni a német polgárok, hogy az átállás költségeit velük akarják megfizettetni. És mit szólnának a magyar fogyasztók, ha velük is ugyanezt tennék?

Akkor hol is áll a mérleg nyelve? A legjobban talán egy, a németországi helyzetet elemző írás mutat rá a lényegre. Az átállás (az atomerőművek helyett megújuló energiaforrások beállítása) miatt „nem hogy csökkent, hanem inkább nőtt a széndioxid kibocsájtás. Ez azért alakult így, mert a megújulókkal van egy nagy baj: ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, akkor nincs áram. Ha meg sokat süt, és sokat fúj, akkor nagyon sok van. Ezért olyan erőművek kellenek támogatásul, amelyeket könnyen lehet fel- és lecsavarni. Ebben a kategóriában pedig a legolcsóbbak a szénerőművek jelenleg. Vagyis egyelőre minél nagyobb a megújulók aránya a német piacon, annál fontosabbak lettek a szénerőművek, amelyek képesek kiegyenlíteni a nagy ingadozásokat.”

Útszéli szemetek

A környezetszennyezés egyik legbosszantóbb formája a szemetelés. Amikor a gyerek elejti a csokoládéspapírt, és a vele levő szülő nem szól rá, amikor az autókból műanyag palackot dobnak ki, amikor erdőkbe, árkokba, parkoló autók közé rakják le a háztartási hulladékot. Amit aztán az állatok marcangolnak, mi pedig napokig „élvezhetjük” a szétszóródott hulladék látványát, szagát. Az elhagyatottabb helyeken az illegálisan lerakott szeméthalmaz gyorsan nő, egyre többen gondolják úgy, szabad a gazda, ide bármit le lehet rakni, hiszen már valaki ezt előttük is megtette.

szemét_03

Így kezdődik.

szemét_02Ilyen, vagy még ennél is nagyobb lesz.

Azért különösen bosszantók ezek az esetek, mert van megoldás, ha nem is tökéletes, de a hulladék gyűjtése és szállítása nálunk elég jól szervezett rendszerben történik. Vannak utcai szemétgyűjtők (ha éppen nem törték le, nem gyújtották fel vandálok), a lakás elől elviszik a kukákba gyűjtött szemetet, vannak szelektív konténerek, hulladékudvarok, speciális hulladékot gyűjtő akciók, lomtalanítás stb. Sokan mégsem ezeket választják, mert ehhez erőfeszítést kellene tenni. Sajnos a szemetelés kockázata kicsi, én még nem hallottam, hogy valakit ezért megbüntettek volna. Nem úgy, mint az észak-amerikai országokban, vagy Angliában, ahol már a parkokban, vagy az autóból kidobott papírdarab miatt is szigorúan büntetnek.

Újabban az illegális lerakás helyszínei közé a szelektív konténerek is felsorakoztak. Egyesek nemes egyszerűséggel helyezik a gyűjtők mellé háztartási hulladékukat, különböző göngyölegeket, veszélyes anyagokat, bútorokat (!), bármit, ami otthon feleslegessé vált.

szemét_01Rövidesen ez a halmaz is gyarapodni fog.

Jóérzésű emberek tesznek ez ellen, időnként eltakarítják mások szemetét, figyelmeztető táblákat helyeznek el, mint Nagymaroson az egyik szelektív gyűjtőnél. Érdemes ennek szövegét megörökíteni az utókor számára, mert – ahogy ez korábban minden esetben megtörtént – ezt a táblát is le fogják tépni. A szégyenkező szemetelők, már, ha vannak ilyenek.

Tisztelt Hölgyek/Urak!

Ez itt egy szelektív hulladékgyűjtő, nem pedig kommunális konténer.

A konyhai és egyéb szemetet a saját, vagy az arra kijelölt szeméttárolóba szíveskedjenek elhelyezni. Szégyen, hogy Magyarország egyik legszebb helye úgy néz ki, mint egy szeméttelep. Önök mit szólnának, ha saját házuk mellett egy ilyen „látványosság” éktelenkedne.

Ha Ön szelektív hulladékot hozott, kérjük, válogassa is szét és ne tegye zacskóstul valamelyik tároló tetejére. Megértésüket és segítségüket köszönjük: a környék lakói