Tanulságos adatokat tett közzé az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) „Zöldlista” programjának keretében készült felmérésből. A kutatás keretében tavaly az adventi hétvégéken országszerte tizenöt hipermarketben csaknem hétezer vásárlót kérdeztek meg vásárlási szokásaikról a program munkatársai.
A közzétett adatokból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada mindig, egynegyede a nagy bevásárlások alkalmával bevásárlólistát készít, vagyis tudatosan készül a vásárlásra. Tartós táskát, kosarat visz magával a válaszadók 70 százaléka, eldobható zacskót csak a megkérdezettek 19 százaléka használ. Mindig a helyi árukat választja a válaszadók mintegy 51 százaléka, 29 százaléka pedig akkor, ha azok olcsóbbak. Kedveltek a nagy kiszerelésű termékek és az utántöltők, főleg a tisztító- és tisztálkodási szerek esetében. Ezek a kutatás pozitív eredményei. Amelyek kétség kívül hordoznak tudatos elemeket, de nem feltétlenül környezettudatosakat, ahogyan az, a kutatás eredményeinek interpretációiban elhangzott. Tartós táskát, kosarat nem csak azért visznek magukkal a vásárlók, mert környezetbarátok lennének (persze van, aki igen), hanem mert a saját hordozóeszközüket megszokták, nem kell fizetni érte, esetleg jobban kézhez áll, nagyobb az űrmérete stb. A nagy kiszerelésű és utántöltős termékek vásárlásának is lehet a környezettudatosságnál egyszerűbb indoka: fajlagosan kevesebbe kerülnek. A helyi áruk preferenciájánál sem a környezettudatosság, hanem a minőség, illetve a bizalom az elsődleges szempont: sokan vagyunk úgy, hogy a magyar termékekben (főként élelmiszerek esetében) jobban bízunk, mint a kétséges minőségű, tartalmú külföldiekben. Ezt a beállítódást elég jól mutatja a piaci kommunikáció: az eladók előszeretettel írják ki kínált termékeikre, hogy magyar (szentesi, kalocsai stb.).
Közelebb visznek a környezettudatos vásárlás feltérképezéséhez azok a kérdések, amelyek a csomagolásra vonatkoznak. A kutatást végzők megállapítása szerint az előre csomagolt termékek még mindig nagyon kelendőek, pedig a többszörösen vagy feleslegesen fóliázott áruval nő a csomagolási hulladék mennyisége, a környezet terhelése. Ugyancsak háttérbe szorult a környezettudatosság, ha az ajándékok csomagolásáról volt szó. A válaszadók 42 százaléka még mindig a hagyományos karácsonyi csomagolást használja. Az újrafeldolgozott papírból készült csomagolókat 29 százalék, a többször felhasználható papírtasakokat pedig 36 százalék keresi.
Összességében örülök, hogy saját erőből, nagy mintán ilyen fontos témáról végzett közvélemény-kutatást az OHÜ. Sajnálom viszont, hogy a tudatos vásárlás és a környezettudatos vásárlás fogalma ennyire összekeveredett, ráadásul akármelyik megközelítést nézzük, fontos, tudatosságot mérő indikátorok maradtak ki. Ha a tudatos vásárlót célozták volna, be kellett volna vonni a jogok, az ár/minőség, az előnyök/hátrányok ismeretét, egészségre gyakorolt hatását (tartósítószerek, adalékanyagok). Ha pedig a környezettudatos vásárlót, jobban ki kellett volna munkálni a különböző csomagolóanyagokhoz (fémdoboz, visszaváltható üveg stb.) való viszonyulást, és be kellett volna vonni takarékossági (tartósság, energiafelhasználás), környezetbarát (pl. nem mérgező) szempontokat is.
Persze értem, hogy a kutatás az OHÜ saját, Zöld lista program egyes elemeit tesztelte, abban pedig csak ezek az elemek szerepeltek: bevásárlólista, bevásárlótáska, nagyobb kiszerelésű termék, kevésbé csomagolt termék, hazai idény termék, újrahasznosítható csomagolás.
Mégis úgy vagyok vele, ha már ennyi pénzt, energiát fordítanak egy kutatásra, megérné a témát sokkal alaposabban, körüljárni. Mindannyiunk hasznára.