Újabban sokan a palagáz kitermeléstől remélik az energiaárak csökkentését, ami ellen viszont a környezetvédők tiltakoznak. Az olcsóbb „piszkos” vagy drágább zöld energia kell a fogyasztóknak? Melyik szempont az erősebb?

 A környezetvédelem legnagyobb „ellensége” gyakran az ár, abban az értelemben, hogy sokan nem hajlandók megfizetni a környezetbarát termékek, szolgáltatások felárát, vagy fordítva, ha tehetik, olcsó, akár környezetszennyező megoldást választanak. Legdurvább példája ennek, amikor szegény emberek szemetet (műanyag palackot, olajos rongyot, kátrányos fát stb.) égetnek mérgező füstöt okádó kályhájukban. Van egy ismerősöm, aki pet-palackokba gyömöszölt újságpapírral növeli a fűtőértéket és nem érti, miért probléma ez.

Köztudott, és a kutatások is ezt igazolják, hogy mi magyarok nagyon árérzékenyek, vagy másképpen, ártudatosak vagyunk, vásárlásainkkor leginkább azt nézzük, mi mennyibe kerül, és kevésbé figyelünk egyéb szempontokra, még akkor sem, ha hosszabb távon biztosan nyerhetünk vele. Például az energiatakarékos eszközökkel, amelyek ugyan drágábbak, de alacsonyabb fogyasztásúak, így hamar megtérül az áruk.  De vajon, csak mi vagyunk ennyire árérzékenyek? Egyáltalán nem, mert ebben nagyon is hasonlítunk az európai átlagra (itt olvashat róla).

Sőt, még a gazdag és környezetvédelemre is adó németeknél is sokat számít az ár, olyannyira, hogy 77%-uk már ma is aggódik az atomerőművek bezárása után várható áremelkedés miatt.

Szakértők szerint a palagáz megoldás lehet az áremelkedés megfékezésére, emellett a kitermelés növeli az ellátás biztonságát, csökkenti a kiszolgáltatottságot, az importot és fenntarthatóvá teszi a fogyasztói társadalmak egyre növekvő igényeit.  Megítélésük szerint a fosszilis energiahordozók nem iktathatók ki, mert „a megújuló energia önmagában nem képes fenntartani a fogyasztói társadalmakat. Ennek fő oka az általuk igényelt hatalmas mennyiségű áram és olaj, melyek egyszerűen nem állíthatók elő megújuló energiaforrásokból, mivel csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre, a tárolási nehézségekről és hatástalanságról már nem is beszélve. Végső soron azonban az alapvető kérdés továbbra is a költség.”

A környezetvédők viszont, az eddigi tapasztalatokra hivatkozva élesen támadják, sőt tüntetéseket szerveznek a palagáz kitermelés ellen. Ők úgy vélik, ez a technológia komoly környezeti és közegészségügyi (?) aggályokat vet fel. Veszélyezteti a talajvíz és a levegő minőségét, nagy a vízigénye, földrengést, éghajlatváltozást is okozhat (bővebben itt).

 Megfizethetőség tehát vagy környezetvédelem? A közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, egyelőre az előző áll nyerésre.