A legújabb kutatás szerint minden korábbinál több embert zavar a zaj Nagy Britanniában. A lakosság fele panaszkodik, hogy nem tud otthonában a lármától pihenni, közülük minden ötödiket éjjeli alvásában is zavarja. Mára a negyedik helyre került a környezeti aggodalmak listáján a zajszennyezés, megelőzve ezzel a légszennyeződést is. Csak az önkormányzatokhoz naponta 1000-nél több panasz érkezik. A helyi zajbejelentések kivizsgálása pénzbe kerül, 130-tól 7000 fontig terjedő összegbe. A zaj megelőzésével, csökkentésével idő, pénz takarítható meg. Idén több városban is megszervezték a zajszennyezés elleni akcióhetet (Noise Action Week) május 18-23 között, hogy felhívják a figyelmet a zajproblémákra filmek, poszter- és Twitter-kampány révén, különböző események, például villámcsődületek, vagy ’csendes diszkók’ szervezésével.
Ez utóbbi úgy működik, hogy a diszkóba látogatók kapnak egy fülhallgatót, és azon keresztül hallgatják a dj általuk megválasztott műsorát, olyan hangerővel, amilyen tetszik nekik. (Ilyen csendes eseményt már nálunk is szerveztek évekkel ezelőtt.) Kifejezetten a figyelemfelkeltés szándékával szerveztek olyan flashmobokat, ahol fülhallgatós zenére táncoló fiatalok „Help stop the silent killer” feliratú trikót viseltek.
Nagyon elkelne már nálunk is valami hasonló figyelemfelkeltő akció, vagy bármilyen figyelemfelkeltő kampány, mert sokan egyáltalán nem gondolnak arra, hogy a zaj is környezetszennyező forrás, aminek mérsékléséért mindannyiunknak tenni kellene valamit. Tiltakozással, bejelentéssel, ha gyárak, üzemek, vagy a közlekedés elkerülhető zajkibocsátásáról van szó, és persze mások érzékenységére való odafigyeléssel, a csendrendelet betartásával. Jó, ha tudjuk, hogy ipari, járműüzemi, települési zajszennyezést szigorú törvények, rendeletek szabályozzák, és elég sokat kell tenniük még akkor is, ha az üzem régi, ha a lakóhelytől való távolságot annak idején nem megfelelő módon választották meg. Ma már számtalan módon, alacsony zajszintű berendezésekkel, rezgéscsillapítással, hangszigeteléssel (pl. aljzatok, válaszfalak, növényzet, hangelnyelő falak stb.) lehet mérsékelni az üzemi zajokat. Nehezebb a helyzet a nagyvárosi közlekedés esetében, de azért itt sem reménytelen a helyzet. Jobb útvonalvezetéssel, közlekedésszervezéssel, korszerű burkolattal, zajárnyékoló falakkal, csendesebb közlekedési eszközökkel sok, idegesítő zajforrást ki lehet iktatni. És mindezek felszerelését, az előírt szabályozók, a határértékek betartását akár hatósági úton is ki lehet kényszeríteni. Csakúgy, mint lakótársaink esetében a csendrendelet betartását.
Amiről viszont elég sok téves információ kering. Vannak, akik szerint ilyen szabálysértés már nincs, de, ha van is, csak este 10 óra után lép életbe. Addig szabad a pálya, addig a hangoskodást nem tilthatja senki, és semmi. Jól tudják? Nem, mert a jelenleg is érvényben van egy rendelet, amely – a 2012. évi II. törvény 195. § alapján – kimondja, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Alkotmánybírósági határozat alapján a rendőrség mérőeszköz hiányában is felléphet és megállapíthatja a csendháborítást, amennyiben az indokolatlan zaj mások nyugalmát zavarja. Azt is jó tudnunk, hogy a csendháborítás nem időhöz kötött, tehát bármikor megvalósítható. Most már tehát „csak” azt kellene elérnünk, hogy megismerjék, elfogadják és be is tartsák ezeket a közösség javát szolgáló rendelkezéseket.