Szemétszállítás: néhány rossz megoldás és egy biztató

1. Konténeres gyűjtés. A Budapesti Műegyetem egyik kijárata mellett, az utcán helyeztek el négy konténert, ahová az egyetemen képződött hulladékokat szállítják. Sajnos a szabadon hagyott konténereket az élelmesebb lakók is észrevették, és minden felesleges holmijuktól, veszélyes hulladékaiktól (autógumitól, megmaradt festéktől stb.) itt szabadulnak meg. Addig, amíg van hely, a gyűjtőtérbe, amikor pedig már nincs, egyszerűen mellé teszik. A szeméthegy pedig egyre növekszik, egészen addig, amíg a kukások – hetente egyszer – el nem viszik. Felfoghatatlan, hogy az egyetem gondnokai miért ezt a „szabad préda” megoldást választottak, és miért nem zárt helyre teszik a konténereket?

rossz_szemet_1

 

2. Zsákos gyűjtés. Ez a megoldás elsősorban az üdülőhelyeken válik problémássá, ott, ahol a tulajdonosok csak időszakosan tartózkodnak. Akik a felgyülemlett szemetet ugyan távozáskor kiteszik a ház elé, de a szállítók esetleg csak napok múltán jönnek érte. Addig az állatok szétmarcangolják, a maradványt pedig széthordja a szél. Ezt megakadályozandó a zsákokat magasabb helyekre, kerítésekre, fákra, tűzcsapra és bokrokra teszik, elcsúfítva ezzel olyan települések látképét is, mint Tihany, vagy Nagymaros.

rossz_szemet_3

3. Avargyűjtés. Nagyvárosok zöldövezeteiben – önkormányzati segítséggel! – elterjedt egy nagyon rossz szokás, műanyag zsákokba gyűjteni a kerti hulladékot. Pedig komposztálni is lehetne, amivel ráadásul még jól is járnának a lakók, mert ingyen kerti tápanyaghoz jutnának, nem kellene virágföldet, talajjavító szereket boltban vásárolni. Az önkormányzatoknak is jobban megérné komposztálásra buzdítani, és erre alkalmas eszközöket adni, mert így mentesülnének a zöld hulladékok begyűjtésének, szállításának, kezelésének rájuk háruló feladatairól, nem utolsó sorban költségeitől.

rossz_szemet_3_1

4. Szelektív szigetek. Ezekkel ugyan az a probléma, mint az utcai szemetes konténerekkel, ha megtelnek a tárolók, a lakosok kénytelenek azok mellé helyezni az odavitt hulladékot. Ami aztán egészen addig ott is marad, amíg a kukások érte nem jönnek. Szerencsére a szigeteket megszüntetik, házhoz menő szelektív rendszerrel váltják fel, de az üvegbegyűjtés nincs megoldva. Sokan ezért továbbra is a szelektív szigetek hűlt helyére hordják, vagy nemes egyszerűséggel a kukába dobják az újrahasznosításra alkalmas üvegeket.

rossz_szemet_4

5. Élelmiszerhulladék. Az egyik legnagyobb hulladékos probléma a fel nem használt élelmiszerek, ételmaradékok elhelyezése. Nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy a feleslegessé vált élelmiszerek túlnyomó hányada a kukába kerül. Pedig a kukába kiöntött élelmiszer a pazarláson túl még a háztartási hulladék mennyiségét is növeli. Amit el lehetne kerülni, ha kicsit tudatosabban vásárolnánk, odafigyelnénk az elkészítendő ételek mennyiségére, nagyobb gondot fordítanánk a megfelelő étel kiválasztására, ha egyáltalán értéknek tekintenénk az élelmiszert. A pazarlás megakadályozására érdekes megoldást találtak Dél-Koreában, Szöul egyik városrészében. Az ételhulladékot egy személyazonosító kártyával nyitható okoskukában, előre meghatározott mennyiségben lehet csak elhelyezni. Aki túllépi a kvótát, büntetést kap.

A rossz megoldások mellett tehát akadnak követésre méltó, jó kezdeményezések. Amíg azonban az okoskukák ideje el nem jön nálunk is, maradnak jóérzésű, környezetüket óvó emberek, és az évente egy-két alkalommal mások szemetét összegyűjtő önkéntes akciók. Meg az „okosvarjak”, akik, ki tudja miért, besegítenek nekünk az utcai szemét begyűjtésbe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 + három =