Avarégetés

Manapság, elsősorban a hobbikertek vidékein, kisebb-nagyobb füstoszlopok jelzik, megkezdődött az avarégetési szezon. Sokan nem is tudják, hogy ezzel apró élőlényeket pusztítanak el és komolyan veszélyeztetik maguk és mások egészségét. Az égetés során ugyanis szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok szabadulnak fel, főként, ha a levelek, ágak nedvesek, amelyek belélegzése komoly betegséget idézhet elő. Nagyobb városok önkormányzatai lakott területeken nem is engedélyezik az égetést, helyette zsákos avargyűjtést szerveznek. Ezzel viszont az a baj, hogy a gyűjtés, szállítás során megsérült zsákok további felhasználásra alkalmatlanná válnak, tovább gyarapítva a nehezen lebomló hulladékok amúgy is hatalmas mennyiségét.

avaregetes

Meggyőződésem tehát, hogy ez sem jó megoldás. Sokkal hasznosabb lenne, ha a lakosságot inkább a komposztálásban segítenék. Tájékoztató akciókkal, ismeretterjesztő brosúrákkal, buzdítással, és főként komposztáló eszközökkel. Ez egy olyan üzlet, amivel mindenki jól jár. Az önkormányzat azért, mert kevesebb energiát és pénzt kell költenie a kerti hulladékok begyűjtésére, szállítására, feldolgozására, a kertes lakásokban élők, kiskerttulajdonosok pedig azért, mert az ingyen kapott komposztáló révén növényi tápanyaghoz, humuszhoz jutnak, amelyet felhasználhatnak a kertben, vagy akár a szobanövények nevelgetéséhez. A komposztáláshoz egyébként nem kell sok minden, csak néhány eszköz és egy kevés ismeret. Egy erre alkalmas szellőző gyűjtőláda, amelybe a zöld hulladékot lehetőleg aprítva berakjuk, időnként megforgatjuk és néha egy-egy vödör vízzel meglocsoljuk. Aki még nem tette, próbálja ki. Egyáltalán nem jelent megterhelést, viszont jó érzést szül, tettünk valamit a környezetünkért.

Szemétszállítás: néhány rossz megoldás és egy biztató

1. Konténeres gyűjtés. A Budapesti Műegyetem egyik kijárata mellett, az utcán helyeztek el négy konténert, ahová az egyetemen képződött hulladékokat szállítják. Sajnos a szabadon hagyott konténereket az élelmesebb lakók is észrevették, és minden felesleges holmijuktól, veszélyes hulladékaiktól (autógumitól, megmaradt festéktől stb.) itt szabadulnak meg. Addig, amíg van hely, a gyűjtőtérbe, amikor pedig már nincs, egyszerűen mellé teszik. A szeméthegy pedig egyre növekszik, egészen addig, amíg a kukások – hetente egyszer – el nem viszik. Felfoghatatlan, hogy az egyetem gondnokai miért ezt a „szabad préda” megoldást választottak, és miért nem zárt helyre teszik a konténereket?

rossz_szemet_1

 

2. Zsákos gyűjtés. Ez a megoldás elsősorban az üdülőhelyeken válik problémássá, ott, ahol a tulajdonosok csak időszakosan tartózkodnak. Akik a felgyülemlett szemetet ugyan távozáskor kiteszik a ház elé, de a szállítók esetleg csak napok múltán jönnek érte. Addig az állatok szétmarcangolják, a maradványt pedig széthordja a szél. Ezt megakadályozandó a zsákokat magasabb helyekre, kerítésekre, fákra, tűzcsapra és bokrokra teszik, elcsúfítva ezzel olyan települések látképét is, mint Tihany, vagy Nagymaros.

rossz_szemet_3

3. Avargyűjtés. Nagyvárosok zöldövezeteiben – önkormányzati segítséggel! – elterjedt egy nagyon rossz szokás, műanyag zsákokba gyűjteni a kerti hulladékot. Pedig komposztálni is lehetne, amivel ráadásul még jól is járnának a lakók, mert ingyen kerti tápanyaghoz jutnának, nem kellene virágföldet, talajjavító szereket boltban vásárolni. Az önkormányzatoknak is jobban megérné komposztálásra buzdítani, és erre alkalmas eszközöket adni, mert így mentesülnének a zöld hulladékok begyűjtésének, szállításának, kezelésének rájuk háruló feladatairól, nem utolsó sorban költségeitől.

rossz_szemet_3_1

4. Szelektív szigetek. Ezekkel ugyan az a probléma, mint az utcai szemetes konténerekkel, ha megtelnek a tárolók, a lakosok kénytelenek azok mellé helyezni az odavitt hulladékot. Ami aztán egészen addig ott is marad, amíg a kukások érte nem jönnek. Szerencsére a szigeteket megszüntetik, házhoz menő szelektív rendszerrel váltják fel, de az üvegbegyűjtés nincs megoldva. Sokan ezért továbbra is a szelektív szigetek hűlt helyére hordják, vagy nemes egyszerűséggel a kukába dobják az újrahasznosításra alkalmas üvegeket.

rossz_szemet_4

5. Élelmiszerhulladék. Az egyik legnagyobb hulladékos probléma a fel nem használt élelmiszerek, ételmaradékok elhelyezése. Nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy a feleslegessé vált élelmiszerek túlnyomó hányada a kukába kerül. Pedig a kukába kiöntött élelmiszer a pazarláson túl még a háztartási hulladék mennyiségét is növeli. Amit el lehetne kerülni, ha kicsit tudatosabban vásárolnánk, odafigyelnénk az elkészítendő ételek mennyiségére, nagyobb gondot fordítanánk a megfelelő étel kiválasztására, ha egyáltalán értéknek tekintenénk az élelmiszert. A pazarlás megakadályozására érdekes megoldást találtak Dél-Koreában, Szöul egyik városrészében. Az ételhulladékot egy személyazonosító kártyával nyitható okoskukában, előre meghatározott mennyiségben lehet csak elhelyezni. Aki túllépi a kvótát, büntetést kap.

A rossz megoldások mellett tehát akadnak követésre méltó, jó kezdeményezések. Amíg azonban az okoskukák ideje el nem jön nálunk is, maradnak jóérzésű, környezetüket óvó emberek, és az évente egy-két alkalommal mások szemetét összegyűjtő önkéntes akciók. Meg az „okosvarjak”, akik, ki tudja miért, besegítenek nekünk az utcai szemét begyűjtésbe.