Napelem: igen vagy nem?

Erre a kérdésre általában gondolkodás nélkül a „Nem, mert nagyon drága!” válasz érkezik. De kezdjük az elejéről, mi is az a napelem?

A napelem vagy fotovillamos elem, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.  Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.” – olvashatjuk a Wikipédián.

Egy laikusnak ettől még nem jön meg a kedve, hogy holnaptól napelemmel borítsa be a házát, hiszen vagy nem érti, hogy micsoda és amúgy is drága. De ez tévedés! A mai modern technikának (is) köszönhetően az embernek nem kell milliárdosnak lennie ahhoz, hogy alkalmazhassa ezt a technológiát. A napelemek élettartama 20-40 év, az ára magánszemélyeknek 10 éven belül megtérülhet, és onnantól kezdve már csak nyerhetünk a beruházásunkon.

napelem2

Leghatékonyabb megtérülést akkor érhetünk el, ha pont annyi energiát termelünk, amennyit fogyasztunk, derül ki egy interjúból, amely Szanati Marcellal, a Goodwill Energy Kft. ügyvezető igazgatójával készült. Állítása szerint könnyen kiszámolható, hogy egy épületnek mekkora az energiafelhasználása, és hány százalékban kell azt lefedni napelemes rendszerrel úgy, hogy a megtérülés a leghatékonyabb legyen.

Miért mondom, hogy nem kell milliomosnak lennünk a napelemhez?

Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is lehet pályázati úton támogatást nyerni napelem rendszerek kiépítéséhez. A támogatások állami vagy uniós forrásokból finanszírozott pályázatok lehetnek és a napelemrendszer kiépítése után, a pályázat függvényében a teljes költség egy részét visszakapjuk. A pályázás módja természetesen függ attól, hogy magánszemélyként, vállalkozásként vagy önkormányzatként igényeljük a támogatást. A Sajnos a napelemes pályázatokat egyelőre „felfüggesztették”, a várható újranyitásukról a SOLanimus Kft-nél érdeklődtünk, de ők sem tudnak pontos dátumot, csupán annyit mondtak, hogy érdemes figyelni a pályázati kiírásokat.

napelem1

A napelem, mint szinte minden az előnyei mellett veszélyeket is hordoz. A két legfontosabb talán a használt napelemekből keletkezett hulladék, illetve az, hogy a madarak könnyen megégethetik magukat.

Egy biztos, manapság már érdemes komolyan elgondolkozni a napelem-rendszerek kiépítésén, hiszen az ár már nem lehet kizáró ok.

Szexelő szülőkkel az energiatakarékosságért

Állandó téma az energiatakarékosság. Egy kommunikációs hírekkel foglalkozó oldalon találkoztunk a német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium kicsit rendhagyó kampányával, amelyben zombitámadással és szexelő szülőkkel próbálják az ügy mellé állítani a fiatalokat. A #Ziek kampány, novemberben indult és 1,5 millió euróba került, a reakciók azonban elég vegyesek. A kampány során három videó készült, amelyek alapvető dolgokra hívják fel a figyelmet. Kapcsoljuk le a lámpát, hiszen ha 5%-kal kevesebb áramot fogyasztanának a német háztartások, egy szénerőmű már feleslegessé válna, hangzik el a videó végén. Az elektromos energiával való spórolás mellett az autók mellőzését és a nyílászárók helyes „kezelését” dolgozták fel a kampányban. Utóbbi ügyben talán az is egy lépés lenne a tudatosság felé, ha a társasházakban, irodákban nem helyiségenkénti szabályozás nélkül menne a fűtés, hiszen akkor nem csak a „felesleges” szellőztetés lenne a megoldás.

Az összes közül a legnagyobb sikert a szexelő szülők és a rájuk nyitó kamaszlány aratták. A „kapcsold le a lámpát – Néhány dolgot nem akarsz látni” szlogennel végződő szpotot eddig több mint 2 millióan nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon.

A Facebook és Twitter kommentelők vegyes jelzőkkel minősítették a kampányt: „isteni”, „meglepően menő”, „eredeti”, „bátor”, „kínos”, „beteg”. Volt, aki azt is megjegyezte, hogy a #Ziek hollandul beteget jelent. A minisztérium erre frappáns választ adott: „nem biztos, hogy a legjobb rövidítés, de valójában a klíma elég beteg.”

Néhány felhasználó annak adott hangot, hogy a biciklis videó szexista.

Először csak a kampány weboldalán voltak láthatóak a kisfilmek, később aztán a német mozikban is találkozhattak velük a nézők. A többség szerint azonban a filmek elérték a céljukat és sikeresen szólították meg a célcsoportot, azaz a fiatalokat. Kevesen gondolnák, hogy egy ilyen hangvételű kampány hátterében egy minisztérium áll. Ráadásul a németek 80%-nak eddig ismeretlen Barbara Hendricks miniszter asszony is nagyobb ismertséget szerzett. A három kisfilmet eddig összesen közel 3 millióan nézték meg, de a legnagyobb kérdés, hogy vajon meg is fogadják-e a videókban látottakat?

Érdemes egy kicsit azon is elgondolkoznunk, hogy itthon találkoztunk-e már hasonlóan ötletes, társadalmi párbeszédet generáló kezdeményezéssel? Sajnos, ahogy korábban már megírtuk, a mi látókörünkbe nem igen került ilyen. (Természetesen, ha Önöknek van tudomásuk ilyesféléről, akkor jelezzék nekünk- a szerk.) A magyarországi, állami szintű klímavédelemmel kapcsolatos intézkedésekről ezen az oldalon olvashatnak. Mit mondjak, utóbbitól nem támadt kedvem takarékoskodni…

Téglát a tartályba!

Világszerte folyamatosan fennálló probléma az ivóvíz hiánya. Talán kevés olyan kérdés van a fenntartható fejlődés kapcsán, amiben ilyen nagy az egyetértés a különböző érdekcsoportok között. Most egy kommunikációs hírlevélben bukkantunk egy kicsit pr-motivált, ám érdekes kezdeményezésre.

Röviden összefoglalva: ha a WC-tartályba teszünk egy speciálisan kifejlesztett téglát, akkor minden öblítésnél spórolhatunk fél liter vizet, így megőrizve a legértékesebb, leginkább veszélyeztetett természeti erőforrásunkat.

Október elsején indult el Kaliforniában az a víztakarékossági kampány (videó, 1:00), amely szerint, ha elegendő ember alkalmazná ezt a megoldást, akkor naponta több százmillió liter ivóvizet spórolhatna meg a nyugati parti állam. Kaliforniában nagyjából 203 millió liter ivóvizet húznak le a WC-n minden egyes nap.

Felmerül persze a kérdés, ami véleményem szerint a következő évtized egyik legnagyobb fenntarthatósági témája lesz majd, hogy miért nem arra költenek inkább az államok, hogy kiépüljön egy kettős vízvezetékrendszer a háztartásokban? Egyáltalán miért kell ivóvízzel öblítenünk a WC-t? Miért van az, hogy a szerencsés helyzetben lévő régiókban sokan ivóvízzel locsolják kerti növényeiket? Ezen változtatnunk kell! A szemléletformálás persze mindig nehéz: megváltoztatni egy ember attitűdjét, beidegződéseit, a legnehezebb feladat. Pedig szükségünk lenne rá!

1Az illusztráció forrása: https://www.indiegogo.com

A kampányt egyébként az idei rekordszárazság és vízhiány hívta életre: voltak olyan városok Kaliforniában, ahol szinte teljesen elfogyott a víz. A kezdeményezés szakmai stábja szerint egy négytagú család akár 50 liter vizet spórolhatna meg egy héten. Ezt más célra (akár mosásra vagy fürdésre) is használhatnák, spórolva így az értékes és egyre fogyó vízkészlettel.

A gyakorlati eljárásról annyit kell tudnunk, hogy a speciális téglákat, amik puhák és hajlékonyak – így megfelelnek a különböző formájú és méretű WC tartályoknak- egyszerűen csak a tartályba kell helyezni, csökkentve ezzel az azt feltöltő víz térfogatát.

Természetesen anyagi megfontolás is van a kampány mögött, amit az is jelez, hogy különböző csomagokban lehet igényelni a téglákat: kapható akár 1, nagyobb cégek esetében akár 1000 darabos kiszerelés is. A befolyó összeget szerencsére társadalmilag hasznos célra fordítják: az első 80 000 dollárt a vízügyileg kritikus állapotban lévő kaliforniai városokra fordítják, majd sorban segítenének a többin is. Még 22 nap van hátra a tervezett kampányból, azonban eddig csak 13 213 dollár gyűlt össze.

2Az illusztráció forrása: https://www.indiegogo.com

Több pozitív visszajelzés és hozzászólás érkezett az október elsején indult kampányhoz. Sokan az eddigi legokosabb tömegmozgósító kampánynak tartják. Ragyogó, vidám és hasznos. Ilyen, és ehhez hasonló jelzőkkel illeték az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kampányt. De ha jobban belegondolunk, tényleg annyira okos ez a megoldás? Nem csak jól lovagolták meg az ötletgazdák, hogy miből lehet divatot teremteni? Manapság úgyis trendi környezetet védeni, de nézzük mi is itt a „baj”:

1. Egy csomó környezeti terheléssel állítják elő a téglákat.
2. Régen vannak már víztakarékos öblítőszelepek, miért nem használnak olyanokat?
3. Ha már ilyen megoldást akarnak használni, egy vízzel teli PET palackot is lehetne a tartályba tenni! 0 Ft, 0 energia, 100% újrahasznosítás!

De persze ebben mi az új, és mi a divatos? Ki tenne egy vízzel teli PET palackot a WC-be, ráadásul ki fizetne érte? A tégla sokkal trendibb. Persze ezt döntse el mindenki maga. A lényeg, hogy az adatok alapján úgy néz ki, hogy észbe kaptak a kaliforniaiak és sorban „dobják” a téglákat a tartályba.

A kampányról ezen az oldalon lehet tájékozódni: folyamatosan frissülő adatokkal gyarapszik és az eddig összegyűjtött dollárok számát is nyomon követhetjük.