Évszázadokon át a lovak erejére hagyatkoztunk, lovaskocsik szállítottak embert és rakományt. Aztán következett az olaj és benzinmotorok – ma is tartó nyüzsgése, pörgése. Mára növekvőben van a bioüzemanyagok gyártása, a legkülönbözőbb növényi eredetű összetevőkből. Ehhez igyekszik idomulni a 21. század autóipara is.
A bioüzemanyag kutatásban-fejlesztésben és gyártásban élenjáró országok: Brazília, az Egyesült Államok, Franciaország, Svédország, Németország és Oroszország egyúttal a legnagyobb felhasználók is. Oroszország a gyártás mellett a jelentős mennyiségű alapanyagot exportál az inkább gyártásra koncentráló országokba. A listán nem véletlenül szerepelnek egyrészt a világ legfejlettebb másrészt a hangsúlyosan mezőgazdaságra támaszkodó országai.
Oroszországban a papíripari óriások specializálódtak biomassza előállításra. Angliában a közlekedésre felhasznált üzemanyag közel 4%-a már bioüzemanyag, és az Európai Unióban a britek vállalták, hogy 2020-ra a közúton és vasúton együttesen felhasznált üzemanyag a tíz százaléka megújuló bioüzemanyag lesz.
Az elmúlt időszakban a bioüzemanyag gyártására a kezdeti időszakban alapanyagként felhasznált egyre inkább másféle növények váltják fel. Ennek fő oka, hogy élelmiszerpiaci nyersanyagok ára ne emelkedjék a szintúgy mezőgazdasági termelésből származó bioüzemanyag előállítása miatt. A lehetséges új megoldások közül immár több egyáltalán nem versenytársa az élelmiszerpiaci alapanyag növényeknek, így nem veszélyezteti a növénytermesztésű élelmiszerpiacot annak iparosításával, vagy a minőség lerontásával.
Fa hulladék-anyagok és másféle organikus, emberi vagy állati fogyasztásra nem vagy csak részben felhasználható növényekről van szó. Ideális megoldásnak ígérkezik a bambusznád,[1] amelynek rügyei, friss hajtásai alkalmasak élelmiszerként való fogyasztásra, igy a bambusz nagyobb része megmarad biomasszának, holott korábban csak a kézművesiparban és az építőiparban lehetett felhasználni.
A bambusz gyorsan növekszik, hamar megújul és kifejezetten olyan paraméterek szerint termeszthető, amely megfelel a bioüzemanyag gyártás feltételeinek. Ráadásul amúgy is a zöld, környezetkímélő hasznosítások területén kezd elterjedni, így például a szövet és ruhagyártás (bamboo clothing) területén. A bambuszt Amerika déli részén egyszerű termeszteni és mára jelentős termesztők kínálják termékeiket, köztük például a Mississippi-beli Jacksonban lévő KiOR és a Southern Bamboo, mely számos termesztőtől felvásárolva a növény termesztését is bátorítja a térségben.
Tudósítások szerint Mississippi államban és a déli részeken a megújuló-nyersanyag termesztés és a beszállítási hálózat készen áll arra, hogy a bioüzemanyaggyártók áttérjenek a bambusz felhasználására. És álmodjanak nagyot, váltsanak. Hogy a gyártók hajlandósága növekedjék az egyik állami egyetem (Alcorn University) neves kutatóintézete arra koncentrál, hogy kikutassa, mely bambuszfajták adják a legjobb minőségű alapanyagot a bioüzemanyag gyártáshoz, és mint azt megjósolhatjuk: a kiváló minősítésű bambuszok remélhetőleg elnyerik a bioüzemanyaggyártok tetszését is. Hajrá bambusz!
