Kólaszabadság

Forrás: zsirfa.hu

Úgy látszik, a kólagyártóknak néha az állatok fontosabbak, mint az emberek. Ennek a meghökkentő állításnak két, közelmúltban napvilágot látott hír az alapja. Az egyik arról szól, hogy a Coca-Cola a WWF-el összefogva akciót indított a sarki jégtakaró, a jegesmedvék élőhelyének megőrzése, egyedülálló élővilágának megóvása érdekében. Szép, nemes, a jegesmedvék nevében is köszönöm! Még akkor is, a környezetvédelem címkéjének felhasználásának szándéka nyilvánvaló.

A másik hírben viszont arról olvasok, hogy New Yorkban a legnagyobb kólagyártókat tömörítő American Beverage óriási kampányt indított egy egészségvédelmet célzó helyi rendelkezés ellen. Történt, hogy Bloomberg, New York polgármestere csökkenteni akarta a cukros üdítőitalok kiszerelését, tehát nem az üdítőket tiltotta volna be, csak korlátozta volna a flakonok méretét. A polgármester ettől a lépéstől a fogyasztás csökkenését és ennek következtében az elhízás és cukorbetegség visszaszorulását várta volna, természetesen más, hasonló célokat szolgáló beavatkozásokkal együtt.

A birodalom persze visszavágott, nagyszabású kampányuknak meg is lett az eredménye, a lakosság 60 százaléka melléjük állt, és az üdítőgyártók által indított eljárást is megnyerték a bíróságon. Ha igazak az állítások, ami szerint a cukrozott italok nagyban veszélyeztetik az emberek egészségét, feltehetjük a kérdést, a kólagyártóknak van-e annyira fontos az emberélet, mint a jegesmedvéké? Persze kampányuk nem csak az egészségről, hanem a szabadságról is szólt, arról, – csakúgy, mint más legális szerek, a dohányzás, alkohol esetében –, hogy azt azért mindenki maga dönthesse el, mit eszik, iszik, mi a helyes és mi a helytelen. Az egyik fogyasztó jogvédő (!) egyenesen így fogalmazott: „minden New York-i igyon egy jó nagy kortyot a szabadságra”.

Emlékszem, Svájcban hasonló vitát folytattak le annó a biztonsági öv használatáról.  A kötelező használatot elutasítók ugyanígy érveltek, szerintük ez kizárólag egyén felelőssége, hiszen baleset esetén is legfeljebb magának árthat vele, másoknak nem. A biztonsági öv kötelező használata mellett érvelők viszont azt mondták, ez nem csak az egyénre tartozik, ugyanis ha a balesetben megsérül, a közösség adóiból kell kezelni, eltartani.

Ki mit gondol erről? Igazuk van a kólagyártóknak, ha a szabadsággal érvelnek?  Tényleg, van-e, lehet-e joga, beleszólása egy közösségnek, hogy minket, magunktól is megvédjen?

Reklámmedvék

Kép forrása: http://mypinoy.tv/

Világéletemben utáltam, amikor állatokat ruhába öltöztettek. Cirkuszinak, megalázónak érezem, és többnyire én szégyellem magam mások helyett is. Legalább ennyire ostoba, amikor emberi tulajdonsággal ruházzák fel őket, vagy fordítva, embereket öltöztetnek be állatnak. Mint ahogyan azt tették a Greenpeace jegesmedve kampányában. Nem akarom felmelegíteni a témát, csak annyit mondani azoknak, akik nem hallottak róla, vagy már elfelejtették, hogy egy jegesmedvének öltözött alak, Bódy Szilvivel tolja annak luxusautóját egy Shell kút előtt, így tiltakozván a vállalat északi sarki környezetszennyezése ellen. Mellesleg a playmate autója lézerblokkolóval volt ellátva, ami önmaga karikatúrájává tette a környezetvédők szándékait. (A Zöld színe blogon megjelent korábbi bejegyzés a témában, itt olvasható. itt található)

Vannak, akik ennél továbbmentek, egyenesen a jegesmedvét tették meg reklámvédjegyüknek. A Coca-Cola már több évtizede alkalmazza őket reklámfilmjeiben, eleinte feltehetően csak az állatok iránti fokozott figyelem (állat és gyermek a színpadon, mindig siker), és nyilvánvaló asszociációs lehetőségei (sarkvidék-hideg-hűtött kóla), később a környezetvédelemmel rokonítható hatása miatt.

A filmek ostobák, de népszerűek, ebből a szempontból érthető, hogy a cég antropomorfizált jegesmedvékkel kínálgatta eladásra termékeit. Ezzel azonban az egészségvédők nemtetszését is kiváltották, leginkább az amerikai egészségügyi hatóságokét, akik, éppen ezekkel a „kólamedvékkel” vágtak vissza.  Az általuk szponzorált Real Bears című filmben például azt láthatjuk, hogy a mértéktelen kólafogyasztás miatt a jegesmedvék elhíznak, impotensek lesznek, kihullnak fogaik, s egyiküknek – a cukorbetegség következményeként – még a lábát is amputálni is kell.  A film nagyon népszerű, csak a Youtube-on több mint 2 millió látogatója volt 2012 októbere óta.

Talán ennek az antireklámnak is köszönhető, hogy januárban, egy közös program erejéig, a Coca-Cola összeállt a WWF nemzetközi környezetvédő szervezettel. Az Arctic Home nevű kampányuk célja a sarki jégtakaró, a jegesmedvék élőhelyének megőrzése, egyedülálló élővilágának megóvása és a figyelem felhívása a klímaváltozás veszélyeire. A WWF törekvéseit a vállalat kommunikációs erejével és erőforrásaival támogatja, emellett felkéri a kólamárka kedvelőit, hogy felajánlásokkal járuljanak hozzá a kampány sikeréhez. Ezt szolgálja a Coca-Cola Zero (tehát cukormentes) új dizájnos doboza, amelyet erre a célra fejlesztettek ki. A dobozban levő kód segítségével, sms-ben lehet egy dollárnyi összeget adományozni a WWF-nek.

Ebben a kampányban mindkét szervezetnek megvan a maga haszna. A Coca Cola hiteles partnere segítségével javíthatja imidzsét, környezetbarát színben tüntetheti fel magát, új lendületet adhat reklámtevékenységének, visszamenőleg is értelmet adhat jegesmedvéi szerepeltetésének, és nem utolsó sorban ösztönözheti, növelheti eladásait is. A WWF pedig forrásokhoz és ismertséghez jut, nem is kevéshez. A Coca-Cola a kampány keretein belül évente 1 millió euróval támogatja a WWF sarkvidéki munkáját, beleértve a tudományos kutatásokat is. Ezen kívül a kólásdobozos adományokból is szép summa gyűlhet össze, és nem mellékesen a szervezet ismertsége is növekedhet. A WWF neve, tevékenysége így olyan célcsoportokhoz is eljuthat, amelyek elérésére egyébként esélye sem lenne.

Jó vagy rossz ez a „házasság”? Nekem többnyire nincs kifogásom, ha egy támogatott környezetvédő akcióból a támogató is hasznot húz, de itt, mintha túlmennének az elfogadható mértéken. Persze nem szeretném a véleményemet senkire sem ráerőltetni, döntse el mindenki maga, hol húzható határ a kölcsönös előnyöket ígérő üzlet és az őszinte együttműködésen alapuló környezetvédelem között?

Nézzük a Dunát!

Kicsit szégyellem, de lemaradtam a Duna nap megünnepléséről, mint ahogy azt sem tudtam, hogy van Duna Ismerettár[1] ráadásul online! Igaz nem vagyok középiskolás, sem osztályfőnök vagy biosz-tanár. Viszont egyre jobban szeretem a Dunát és rendszeresen szörfölök a vízi oldalakon.

Június 29-én rendezték meg az európai Duna napot.[2]  A folyó teljes vízgyűjtő területén, a Duna medence 19 országában, kilencedik éve igyekszenek felhívni a figyelmet a folyó és a vízgyűjtője, mellékfolyói értékeire. Gyerekek ezrei indultak a legtöbb országban a Duna Ismerettár versenyén, hogy összemérjék tudásukat a Dunáról, mint Duna-ország lakói.

Két főváros: egyikben kánikula, másikban forró hangulat uralkodott a Duna napján.

Pest és Buda nap mint nap átrohan a Dunán, és túlzás nélkül állíthatom, hogy sajnos észre sem veszi a folyót. Pedig ha öröme vagy bánata van, mindenki szívesen lemegy a Dunához és megosztja vele. A magyar főváros lakói közül azért volt, aki ezen a június végi napon megünnepelte a Dunát. Remek képes összefoglalót láthatnak ezen a linken: http://danubeflow.eu/?q=duna-nap-2012-beszamolo

Aki lemaradt erről a kellemes délutánról, estről, az pótolhatja: szeptember 1-én, Budapesten első alkalommal megrendezik a Duna-átúszást, a Szabadság híd pesti hídfője és a Műszaki Egyetem budai főépülete között. Ez körülbelül 800 méter. „Bárki, aki biztosnak érzi karjait és lábait, a jól megszokott távot úszva is megteheti!” – bátorít a részvételre a honlapjuk. Az eseményt a MOME line-design műhely szervezi és Czene Attila olimpikon lesz a fővédnöke.

A román fővárosban igazi nagy ünnep volt, napokon keresztül. Bukarestben második alkalommal rendeztek Duna és Delta nemzetközi vásárt: ’Mizujs a piacon?’ (ce a mai nou prin targ?) mottóval. A három napos esemény gasztronómiai finomságai voltak a legnépszerűbbek.

A román fővárosba költözött a Delta világa: kiállításokkal, vásárral, koncertekkel.[3] Június 29-én „Okos városok és okos régió” címmel tartottak egész napos szakmai és közönség-rendezvényeket. A ’smart cities and smart region’ mozgalom Európa szerte népszerű a környezettudatos városlakók körében. Véleményem szerint nagyon jó húzás volt a bukarestiek részéről, hogy összekötötték a folyó ünnepével a koncepció szakmai bemutatását és népszerűsítését. A román politikusok, döntéshozók pedig – talán felüdülésként a napokban folyó politikai csatározástól – nemzetközi projekt-megbeszéléseket tartottak nagy nyilvánosság előtt, valamint bejelentették újra betiltják a vadászatot a Deltában. Üdvözlendő!

———————————————-

[1] http://www.danubebox.org/flash/DanubeBox_hu/DanubeBox.swfEz egy sokrétű média és oktatási eszköz, kifejezetten általános iskolák felső tagozata és középiskolások számára. A kifejlesztésében részt vett a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsága (ICPDR) és a Coca-Cola Company. Ausztriában indult, majd öt Duna-menti országban is hozzáférhetővé tették.  Van letölthető tanári kézikönyv, CD, térkép és játék. Szóval lehet Duna-rajongóvá válni már a suliban!

[2] ICPDR tevékenysége a Duna-vízgyűjtő vízminőség-javítása és árvízvédelem témaköreihez kapcsolódik