Fűts okosan!

03

Ezen a néven indított kampányt három szervezet (FM, OKHT, Hermann Ottó Intézet) a fűtési szezon kezdetén. www.futsokosankampany.hu A kampány célja felhívni a lakosság figyelmét egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire, a lakossági hulladékégetés tilalmára és káros hatásaira, valamint elérhetővé tenni minden olyan információt, amely a helyes fűtési technikát ismerteti. Szükség van erre? Nagyon is! Az elmúlt években készített országos légszennyező anyagleltár adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (közel 70 %-kal). Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak (kb. 7 %) és közlekedésnek (kb. 10 %). Ennek oka, hogy a gázról sokan áttértek a szilárd fűtőanyagokra, miközben az ipari létesítményeket komoly környezetvédelmi berendezések felszerelésére kötelezték és az autók üzemanyag összetétele is pozitív irányba változott.

04

Nem mindegy tehát, hogy mivel és hogyan fűtünk. A gáz kevésbé szennyez, mint a szén (különösen az olcsó barna és a lignit), de tiszta energiának ez nem mondható. A villamos energia és a fa sokkal környezetkímélőbb. Különösen a száraz tüzelőfa, amely nem juttat többlet széndioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az élete során megkötött, és ami rothadás útján (ami egy lassú égés) ugyancsak eltávozna a légtérbe.

A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása egy 100 négyzetméteres ház esetén Forrás: tudatosvasarlo.hu

07

A nagyon ártalmas, emiatt tiltott fűtőanyagok, mint például, az olajos talpfák, lakkozott parketták, rétegelt lemez, bútorlap, rongyok, autógumi, háztartási hulladékok, olajos papírral tömött pet-palackok (!) még a szénnél is nagyságrendekkel veszélyesebbek, és nem csak a környezetre, hanem a lakásban tartózkodókra is. Sőt, leginkább rájuk veszélyes. Ezekből az anyagokból ugyanis elégetéskor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészségünket. Jó, ha észben tartjuk, hogy Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. Amelyhez sajnos a helytelen fűtési mód is hozzájárul.

05

Tudom, ahol szegénység van, ahol a napi étel és a fűtés között kell dönteni, ott nem a fűtőanyag minőségének kérdése lesz az elsődleges. Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint a magyar lakosság 27 százaléka nem tudja a lakását rendesen fűteni, ami még akkor is nagy szám, ha tudjuk, hogy véleményükbe más tényezők (jövedelmi helyzet, lakásminőség, tüzelőanyag beszerzési nehézség) is beszüremkednek. Ha valamiben, akkor abban kellene segítenünk, hogy az anyagi nehézségek miatti senki se kényszerüljön olyan megoldást választani, ami saját és mások egészségét is komolyan veszélyezteti. Például a szociális tüzelőanyag-támogatások kiterjesztésével, és nem utolsó sorban a kiutalt fűtőanyagok gondos megválasztásával. És, ha ezt meg tudjuk oldani, teljes joggal és szigorral követelhetnénk meg a környezetvédelmi szempontok betartását is.

Tüzelni muszáj, de nem mindegy, hogy mivel

Itt a tél, fűteni kell. Sokunk számára nem kérdés mivel, hiszen évtizedekkel ezelőtt becsaltak bennünket a gázcsapdába, amelyet olcsónak és környezetkímélőnek gondoltunk magunk is. Aztán kiderült, hogy olcsónak nem olcsó, és, bár kevésbé szennyez, mint a szén, de tiszta energiának nem mondható. A villamosenergia és a fa sokkal környezetkímélőbb. Különösen a (száraz) tüzelőfa, amely nem juttat többlet szén-dioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az élete során megkötött, és ami rothadás útján (ami egy lassú égés) ugyancsak eltávozna a légtérbe.

A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása egy 100 négyzetméteres ház esetén

tableForrás: tudatosvasarlo.hu

A legális háztartási fűtőanyagok közül tehát a szén a leginkább környezetszennyező, széndioxid kibocsátása közel duplája a gáznak és közel háromszorosa a villamos energiának, nem beszélve a koromról és a kéndioxidról. Az egyes széntípusok függvényében a kibocsátási arányok persze változnak, vannak egészségre nagyon, és kevésbé veszélyes fajták. A Levegő Munkacsoport szerint például a Mátrai Erőmű által, a lakosság számára árult alacsony fűtőértékű lignit kifejezetten ártalmas. „A lignit kéntartalma nagyon magas 1,4–2,2% (egyes mérések szerint akár 7%), égésekor kénsav és kénessav képződik, mely marja, roncsolja a nyálkahártyát, tüdőt, légutakat, de magát a tüzelőberendezést és a falazott kéményt is néhány év alatt „megeszi”. Ennél sokkal veszélyesebb a lakossági égetés miatt a levegőbe kerülő illékony szervesanyag- és részecskeszennyezés (PM10, illetve PM2,5), ami nagy számú idő előtti elhalálozást okozhat”.

1

Az illegális fűtőanyagok, mint például, az olajos talpfák, lakkozott parketták, rongyok, háztartási hulladékok, olajos papírral tömött pet-palackok (!) még a szénnél is nagyságrendekkel veszélyesebbek, és nem csak a környezetre, hanem a lakásban tartózkodókra is. Sőt, leginkább rájuk veszélyes.  Tudom, ahol szegénység van, ahol a napi étel és a fűtés között kell dönteni, ott nem a fűtőanyag minőségének kérdése az elsődleges. Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint a magyar lakosság 27 százaléka nem tudja a lakását rendesen fűteni, ami még akkor is nagy szám, ha tudjuk, hogy véleményükbe más tényezők (jövedelmi helyzet, lakásminőség, tüzelőanyag beszerzési nehézség) is beszüremkednek. Ha valamiben, akkor ebben kellene segítenünk, erre kellene a jelenleginél sokkal jobb megoldásokat találnunk.

2

3