Robotméhek a láthatáron

A méhek tömeges pusztulását a ’90-es években dokumentálták először, az utóbbi években pedig már nem csak a téli de a nyári időszakban is drámaian növekszik az elhullott állatok száma. Ezt több tényező okozza együtt és külön-külön. A pusztulás egyik oka, mely egész kaptárokat tehet tönkre, a varróatka. Ez a parazita „vérszívóként” gyengíti az állatokat a kaptáron belül, sok esetben a lárvákat támadva meg. Ennél a problémánál súlyosabb, hogy a mezőgazdaság nagyon sok növényvédő és rovarirtó szert használ, amelyek idegméregként hatnak a méhekre. Részben gyengül az immunrendszerük, és betegségben pusztulnak el, vagy egyszerűen nem találnak haza. Az ipari mezőgazdasági tevékenység más módon is okozója a méhek gyors pusztulásának. A nagy földterületeket elfoglaló monokultúrás termesztési mód ugyanis, úgy hat a méhekre, mint az egyoldalú táplálkozás az emberre.

Mehecske_01

Sokak szerint már az is megoldás lehet, ha növeljük a méhek számára hasznos növények számát. Egy ilyen kezdeményezése volt a Cheerios márkának, amikor eltüntette jelképét, Buzz-t a méhecskét a mézesmüzlis dobozairól, és akciót hirdetett: „Hozd vissza a méheket” szlogennel. Mehecske_02A kampány arra szólított fel minden kanadai állampolgárt, hogy ültessenek vadvirágokat. Így nő méhek számára oly kedves és hasznos virágos területek aránya. A cég CSR tevékenységének részeként ehhez ingyen osztott virágmagcsomagokat. Eddig már több mint 30 millió virágmagot osztottak ki.

Mehecske_03

Más próbálkozások is vannak, hogy éhen ne haljon az emberiség. Például érdekes megoldást jelenthet a problémára, hogy az ember átveszi a méhek feladatát. Már most vannak helyek a világban, ahol nem a méhek végzik a beporzást, hanem az emberek. És számos kísérleti projektben azt tesztelik, hogy robotokkal váltsák ki a drága és kevésbé hatékony emberi beporzást. Lehet, hogy jön a robotméhek sci-fi világa?

Méhterápia

Korábbi posztunkban már írtunk a méhek tömeges pusztulásáról, ami – ha így folytatódik a környezet szennyezése – drámai következményekkel járhat. Egyes becslések szerint akár élelmiszer-termelésünk harmada is veszélybe kerülhet. Óvnunk kellene tehát ezeket az emberi tulajdonságokkal (szorgos) felruházott kis rovarokat, de nem csak emiatt. A méz, méhpempő gyógyászati célokra is kiválóan alkalmas.  Sok, egészségünkre pozitív hatású elemet tartalmaznak, emiatt általános erősítő, roboráló szerként használják, de vannak, akik szerint komoly betegségek gyógyítására (szív- és érrendszeri, meddőség, depresszió stb.) is kiválóan alkalmasak. De nem csak a méhektől „ellopott termékek” hasznosak. A méhek csípésével a szervezetünkbe jutott méhméreggel (Apis mellifera toxin) elsősorban reumatikus, mozgásszervi betegségeket, ízületi gyulladást lehet kezelni. A toxin injekciózható bőr alá, de közvetlenül az állat csípésével is kúrálnak betegeket. Egy német kutatás szerint a méhméreg a szervezet kortizol szintjére is pozitív hatással van, javítja a stressztűrő képességünket, segít mérsékelni a krónikus fáradtságot, a napközbeni lehangoltságot. Ma már a méhterápiát nem csak gyógyászati célra, hanem kozmetikai területen is alkalmazzák. A mimikai izmok ellazításával jól használhatók ránctalanításra és pattanások kezelésére.

meh_1

De mindezeken túl itt van a legújabb felhasználási mód, a méhterápia csípés és tápanyagbevitel nélküli válfaja, amelyben a méheknek csak a „hangját”, társaságát használják. Kárpátalján olyan turisztikai (!) szolgáltatást kínálnak, ahol a vendégek, úgynevezett méhterápiás házikóban, néhány óráig együtt lehetnek a rovarokkal. A házikó 4×1,5 méteres szobái alatt, három kaptárban, a sűrű hálóval elválasztott térben 2 millió rovar zsong. A szolgáltatást nyújtók szerint a folyamatos zümmögés és szokatlanul tiszta levegő bioenergiát ad a betérőknek, ezen túl jót tesz az idegeknek, segít az alvászavarral, fejfájással küszködőknek. Ha ennek csak a fele igaz, már az is tiszta nyereség. Aki pedig a felét sem hiszi el, annak javasoljuk, helyezze magát kényelembe és hallgasson bele ebbe a felvételbe.

meh_2