Tinta és tus városi levegőből

ink01

Az elmúlt 150 évben az ember energiaszükségletének egy jelentős hányadát közvetlenül vagy közvetve fosszilis anyagokból biztosította. A tüzelőanyag elégetése során viszont az emberre veszélyes anyagok, például korom került a levegőbe, amely – ahogyan azt kutatások bebizonyították – nagyon sok ember korai haláláéért, megbetegedéséért felelős. A Föld lakóinak 92 százaléka egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben él az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint, amelyekből az is kiderül, hogy a légszennyezettség következtében évente több mint hétmillióan halnak meg.

001

A nyugati világban már sokat tettek a légszennyezés megakadályozásáért, de keleten kevesebbet. Nem véletlen, hogy éppen Indiában indították útjára azt a figyelemfelkeltő kampányt, amely a városi levegő szennyezettségének mérséklésérre irányult. Talán sokak számára bizarrnak tűnik, hogy éppen a szennyezett városi levegőből állították elő a kampányukhoz szükséges anyagokat.

gasrg

Egy vezető ázsiai sörmárka, a Tiger Beer és az indiai művészetet, technológiát és tudományt ötvöző kutató központ, a Gravity Labs összefogásával megalkották az Air-Ink márkát. Autók, hajók, kémények légszennyezéséből előállított tinta felhasználásával hoztak létre tollat, filctollat és festékszórót. Az alkalmazott technológia két legyet üt egy csapásra. Egyrészt mérséklik a káros hatásokat, másrészt újra is hasznosítják a kibocsátott szennyező anyagokat. A kampány során 150 literhez való tintát gyűjtöttek, ez egy 2500 óráig működő dízelmotor kibocsátásának az eredménye. Ezek után hong-kongi utcai művészeket kértek fel installációk készítésére.

w4t

Ismeretes, hogy  legfinomabb (művészek által használt) tus alapanyaga a parafa, a fenyő, és a szőlővenyige égetéséből nyert korom, de úgy tűnik, a városi levegőből leválasztott korom is megteszi. Legalábbis az utcaművészek képei erről tanúskodnak.

Forrás: http://highlights.stscope.com/tust-es-tintat-varosi-levegobol/

Élő kápolna a Mária-zarándok úton

Még tavaly nyáron adtunk hírt arról a különleges új-zélandi templomról, amelyet Barry Cox a saját kertjében épített. A fáma szerint világjárás közben „beleszeretett” a templomokba, talán a sokféleségük ihlette meg, talán az a különleges hangulat, aura, amely akkor is rabul ejti a látogatót, ha nem hívő. Bárhogy is történt, a világ hálás lehet neki, mert bámulatos lett az építmény. Sőt, talán az „épített-építmény” szavak nem teljesen pontosak, az „ültetett” már annál inkább. Ez a templom ugyanis élő fából készült, azaz egy előre elkészített fém vázra futatta fel az arra alkalmas fajtájú fákat Barry Cox. Az eredmény egy csodálatos tér: szép látvány kívülről is.

Aki kíváncsi egy ilyen természetközeli imahelyre, most nem kell, hogy messzire utazzon. Elég, ha kirándul egyet a sződi magánerdőbe, a Mária-útra. Ott ugyanis tavaly az Ilona-Malom Műhely szakemberei lelkes helyi lakosok segítségével, együtt építettek meg egy szabadtéri fűzfakápolnát.

fuzfa_kapolna

A kápolnát dr. Beér Miklós váci megyéspüspök áldotta meg. A kápolnáról további fotókat a műhely Facebook oldalán láthatunk.

Robotméhek a láthatáron

A méhek tömeges pusztulását a ’90-es években dokumentálták először, az utóbbi években pedig már nem csak a téli de a nyári időszakban is drámaian növekszik az elhullott állatok száma. Ezt több tényező okozza együtt és külön-külön. A pusztulás egyik oka, mely egész kaptárokat tehet tönkre, a varróatka. Ez a parazita „vérszívóként” gyengíti az állatokat a kaptáron belül, sok esetben a lárvákat támadva meg. Ennél a problémánál súlyosabb, hogy a mezőgazdaság nagyon sok növényvédő és rovarirtó szert használ, amelyek idegméregként hatnak a méhekre. Részben gyengül az immunrendszerük, és betegségben pusztulnak el, vagy egyszerűen nem találnak haza. Az ipari mezőgazdasági tevékenység más módon is okozója a méhek gyors pusztulásának. A nagy földterületeket elfoglaló monokultúrás termesztési mód ugyanis, úgy hat a méhekre, mint az egyoldalú táplálkozás az emberre.

Mehecske_01

Sokak szerint már az is megoldás lehet, ha növeljük a méhek számára hasznos növények számát. Egy ilyen kezdeményezése volt a Cheerios márkának, amikor eltüntette jelképét, Buzz-t a méhecskét a mézesmüzlis dobozairól, és akciót hirdetett: „Hozd vissza a méheket” szlogennel. Mehecske_02A kampány arra szólított fel minden kanadai állampolgárt, hogy ültessenek vadvirágokat. Így nő méhek számára oly kedves és hasznos virágos területek aránya. A cég CSR tevékenységének részeként ehhez ingyen osztott virágmagcsomagokat. Eddig már több mint 30 millió virágmagot osztottak ki.

Mehecske_03

Más próbálkozások is vannak, hogy éhen ne haljon az emberiség. Például érdekes megoldást jelenthet a problémára, hogy az ember átveszi a méhek feladatát. Már most vannak helyek a világban, ahol nem a méhek végzik a beporzást, hanem az emberek. És számos kísérleti projektben azt tesztelik, hogy robotokkal váltsák ki a drága és kevésbé hatékony emberi beporzást. Lehet, hogy jön a robotméhek sci-fi világa?

Nem szemét, hanem szent!

Találkoztunk egy indiai kezdeményezéssel, amely jól illusztrálja, hogy a környezetvédelemmel – nagy örömünkre – egyre többen és többet foglalkoznak, az élet minden területén.

Tulsi_5

Fotó: operationworld.org

India a Föld második legnépesebb országa, lakosságszáma ma már több mint 1,2 milliárd, akiknek a mindennapjaiban a vallás igen fontos szerepet játszik. Az itt élőknek kevesebb, mint egy százaléka vallja magát ateistának. Az emberek közel 80 százaléka hindu vallású. E vallás nagy istenháromsága: Brahma, a teremtő, Visnu, a megtartó és Síva, a romboló isten. Minden főistenséghez alsóbb rangú istenek és szellemek sokasága tartozik, akiknek többféle neve, megjelenési formája lehet.

Nem csoda tehát, hogy India lakosságának gondolkodását és viselkedését éppúgy, mint a közösségi életet és a politikát átjárja, meghatározza a vallás. Természetesen a szakrális tárgyak, eszközök, kiegészítők piaca emiatt hatalmas üzlet. Ennek a piacnak egy érdekes, a környezetvédelmet is érintő vonatkozása, hogy a gyártók, a csomagoláson gyakran istenségek ábrázolásával teszik vonzóbbá a terméket, mert így kelendőbbek.

Tulsi_4

Ez a jó üzleti elgondolás súlyos következménnyel jár. Egy egyszerű csomagolást kidobunk a szemétbe, vagy szelektíven hasznosítjuk. De hogyan lehetne a szemétbe dobni valamit, amit egy istenség képe díszít. Egyszerű: sehogyan. Nem dobják ki a hívők, hanem fák tövébe teszik, vagy a folyókba szórják, ezzel a „szakrális szemeteléssel” viszont a környezetet szennyezik nap mint nap.

Tulsi_2

A HelpUsGreen frappáns, mindenki számára elfogadható megoldást talált. Tiszteletben tartja a vallási meggyőződést, nem bántja a kereskedelmi elvárást, és segít a környezeten is. Különleges csomagolóanyagot állítottak elő, természetes alapanyagok felhasználásával: 100%-ban komposztálható papírt, amelybe a Tulsi növény magjait keverték. Így a csomagolás önmagában is szakrális kiegészítő, hiszen a Tulsit a hinduk vallási növényként ültetik otthonaikban, templomaikba, és felhasználják vallási szertartásaikhoz. A hívők tehát, miután elvégezték vallási rituáléjukat, a szent bazsalikomot, a Tulsit elültethetik.

Nincs áram? Ültess növényeket!

Miközben a fejlett világ jelentős részén kis túlzással lassan nem lehet villanyvezeték nélkül tájképet fotózni, még ma is vannak olyan területek, ahova egyáltalán nem jut el az elektromos áram: vagy azért mert lehetetlen, esetleg irreálisan drága lenne vezetéket kiépíteni, vagy mert a már kiépített vezetéket a természet újra és újra lerombolja.

Peruban például a trópusi erdők mentén élők 42%-a esténként azért nem kapcsolhatja fel a villanyt otthonában, mert a villanyvezeték rendszeresen megsérül, az áradás elsodorja.

kislany_lampas

Erre a problémára keresett megoldást az UTEC (Universidad de Ingeniería y Tecnología, azaz a limai Műszaki Egyetem) egy oktatókból és nyolc hallgatóból álló kutatócsoportja. Abból indultak ki, ha a természet az oka az áramhiánynak, a megoldást is a természetben kell keresni. Olyan innovatív lámpát fejlesztettek ki, amely teljesen zöld és megújuló energiát állít elő, és kivitelezési költsége is alacsony, tehát a szegényebb területeken is elérhető megoldás.

eszkoz_fejlesztett

Megújuló, de mégsem szél, nap, víz, vagy a termikus hő szükséges hozzá, csupán egy növény. Ez a lámpa a Plant-Lamp, a Növény-Lámpa.

plant-lamp

A technológát még 2007-ben fejlesztették ki a holland Wageningen University munkatársai és hallgatói, az ő kutatási eredményüket vette alapul a perui program. A technológia már a piacon is elérhető a Plant-e vállalatnak köszönhetően, akik missziójuknak tekintik, hogy a teljesen környezetbarát eljárás minél szélesebb körben elérhető legyen.

Noveny_lampa_folyamat_abra

A technológia lényege: a növény a fotoszintézis során szerves anyagokat bocsát ki a talajba, amelyett az ott lévő baktériumok felhasználnak, a melléktermékként keletkezező szabad elektronokat pedig elektródák segítségével hasznosítja az eszköz. A keletkező energiát egy hagyományos akkumulátor tárolja és lényegében felhasználható bármire.

Ami még nagyszerűvé teszi ezt az eljárást, hogy az energia felvétele és hasznosítása közben nem szenved szennyezést, sérülést, vagy bármilyen torzulást a környezet, a növény és a termőtalaj sem.lampak

A UTEC programjában olyan nélkülöző településeket kerestek, ahol valamilyen okból nem áll rendelkezésre az elektromos áram. Világításra olaj vagy petróleumlámpát használnak a lakosok, ami drága, nem ad olyan minőségű fényt és füstje is mérgező. Az egyetem munkatársai a növénylámpa-technológia fejlesztésével olyan hordozható megoldást dolgoztak ki, amely képes egy nagy fényerejű, alacsony felhasználású LED lámpát napi két órán át üzemeltetni. Nem kell hozzá más, mint termőföld és növény, amely a hordozható ládában nevelkedik, növekedésével pedig energiát termel.

A programról készült videó összeállítás tökéletesen szemlélteti, hogy egy ilyen program milyen minőségi ugrást jelent minden résztvevő életében.

Akit részletesebben érdekel a technológia, az itt tájékozódhat a legújabb fejleményekről.

A műanyag születése, és… ???

Victor Renault 1838-ban laboratóriumban PVC-t állított elő. Ezzel kezdetét vette a műanyagok robbanásszerű fejlődése. Ma már szinte nincs életünknek olyan része, környezetünknek olyan eszköze, amelyben ne lenne valamilyen módon műanyag, akár csak úgy, hogy a tárgy egy részelemét alkotja. A műanyagok felhasználási lehetőségei messze felülmúlták a kezdeti várakozásokat, nincs is elérhető alternatíva helyettük.

Muanyag_uvegek

A műanyaggal viszont sok probléma van, amennyiben a környezetszennyezés aspektusából vizsgáljuk őket. Bár természetes anyagok kémiai szintézise révén jön létre, azonban a folyamat során végbement biológiai átalakulásuk miatt a természetbe már nem vezethetők vissza. Bizonyos fajtájuk nem bomlik le, csak mindig egyre kisebb és kisebb részecskékre esik szét. Ezzel bekerülhet akár a táplálékláncba is, előre meghatározhatatlan és hosszú távú egészségkárosodást okozva embernek és állatnak egyaránt. Az okozott környezeti károk enyhítésére több kezdeményezés is elindult.

Muanyag_molekulak

Az egyik legismertebb és legsikeresebb a szelektív gyűjtés. A feladat egyszerű: gyűjtsük össze műanyag tárgyakat és hasznosítsuk őket.

Egy másik a lebomló műanyagok felhasználása, melyekkel leginkább a hipermarketek kasszáinál találkozhatunk, ha nem vittünk magunkkal saját táskát, így jobb híján ezekbe pakolhatunk.

Muanyag_szemetes

Megint egy másik a tartós műanyag használati tárgyak és eszközök előállításában látja a megoldást. Azaz, úgy kerüljük el a környezetszennyező hulladékok keletkezését, hogy le sem gyártjuk azokat. Az egyik ilyen a HydAway mosható, akárhányszor használható és picikére összenyomható szilikonból készült kulacs-üveg, mely a tonnaszámban keletkező PET palackokat helyettesíthetné. Ez a program civil kezdeményezés, a KickStarter.com-on gyűjtötték hozzá össze a pénzt az ötletgazdák. A szükséges összeg tizenegyszerese gyűlt össze, még bőven a kiírás vége előtt, amiből jól látható a hatalmas érdeklődés a környezetbarát és praktikus termékre.

Végezetül nézzék meg ezt az oktató animációt. A le nem bomló műanyag PET palackok három lehetséges életútját kíséri végig, miközben szemléletesen mutatja be, hogy mi történik, ha az ember nem vigyáz és műanyaggal szennyezi a környezet.

Filmpályázat a környezettudatosságért

OHU_filmpalyazat_uj_hatarido_1

 

Mint arról az OHÜ (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) hírt adott honlapján, 2014 augusztusában második alkalommal hirdették meg filmpályázatukat, melynek tárgya a környezettudatos gondolkodás népszerűsítése, a társadalmi szemléletformálás elősegítése volt. Jelentkezhetett bárki, korosztályos megkötés nem volt, azonban a pályaműveknek a fiatalokhoz kellett szólniuk.

Két kategóriában lehetett nevezni, az egyik OMG – Ezdedurva! illetve a LOL – Sírva nevettess!. A zsűri tagjai ugyanazok voltak, mint tavaly: Novák Péter, Pokornyi Lia, Vadon János és Dr. Wégner Krisztina az OHÜ ügyvezetője vizsgálta meg a beküldött pályaműveket. A zsűri mindkét kategóriában a legjobb három alkotást jutalmazta – közel 2 millió forint összértékben (első helyezett: 500.000 Ft, második helyezett: 250.000 Ft, harmadik helyezett 100.000 Ft) illetve egy különdíjat is odaítéltek (50.000 Ft), amely nem is filmes eszközeivel, hanem eredeti megoldásával érdemelte ki a zsűri figyelmét.

Érkeztek alkotások az ország minden pontjáról, de érkezett egy Londonból, és érkezett egy az erdélyi Szilágycseh településről is. Volt olyan alkotópáros is, aki nem egy, hanem négy kisfilmmel is pályázott. A legfiatalabb pályázó 12, a legidősebb pedig 48 éves volt. Pályáztak egyéni alkotók és filmműhelyek is. Összesen 83 alkotás érkezett be idén, ami jelentősen felülmúlja az első évi 18 kisfilmet. A 83 alkotás egy előzsűrizésen esett át, és végül nyolc-nyolc pályamű juthatott tovább a döntőbe, valamint még egy a YouTube videók nézettségi mutatója alapján.

Na, de jöjjenek a pályaművek!

Az OMG – Ezdedurva! kategória díjazottjai:

1. helyezett: Amíg lebomlik… Készítette: Filkor Gábor (Budapest)

 

2. helyezett: Palackposta. Készítette: Fonth Eszter (Páty)

 

3. helyezett: Farost. Készítette: Varga Máté (Debrecen)

 

A LOL – Sírvanevettess! kategória díjazottjai:

1. helyezett: Illegál. Készítette: Horváth Tímea (Budapest)

2. helyezett: A futás. Készítette: Kovács Zoltán Frigyes, Balla Gábor, Erlauer Balázs, Préda-Kovács Zsolt, Kapás Zsolt Zsombor, Pap Róbert, Jeddi Ágost (Szeged)


 

3. helyezett: sZEMÉT. Készítette: Futó László, Omódi Marianna (Pécs)

 

…és a különdíjas: Kukában a szemét. Készítette: Molnár Kristóf (Miskolc)

A végére pedig egy olyan mű, mely nem részesült díjazásban, de alapötlete és kivitelezése nagyon szellemes.