A műanyag születése, és… ???

Victor Renault 1838-ban laboratóriumban PVC-t állított elő. Ezzel kezdetét vette a műanyagok robbanásszerű fejlődése. Ma már szinte nincs életünknek olyan része, környezetünknek olyan eszköze, amelyben ne lenne valamilyen módon műanyag, akár csak úgy, hogy a tárgy egy részelemét alkotja. A műanyagok felhasználási lehetőségei messze felülmúlták a kezdeti várakozásokat, nincs is elérhető alternatíva helyettük.

Muanyag_uvegek

A műanyaggal viszont sok probléma van, amennyiben a környezetszennyezés aspektusából vizsgáljuk őket. Bár természetes anyagok kémiai szintézise révén jön létre, azonban a folyamat során végbement biológiai átalakulásuk miatt a természetbe már nem vezethetők vissza. Bizonyos fajtájuk nem bomlik le, csak mindig egyre kisebb és kisebb részecskékre esik szét. Ezzel bekerülhet akár a táplálékláncba is, előre meghatározhatatlan és hosszú távú egészségkárosodást okozva embernek és állatnak egyaránt. Az okozott környezeti károk enyhítésére több kezdeményezés is elindult.

Muanyag_molekulak

Az egyik legismertebb és legsikeresebb a szelektív gyűjtés. A feladat egyszerű: gyűjtsük össze műanyag tárgyakat és hasznosítsuk őket.

Egy másik a lebomló műanyagok felhasználása, melyekkel leginkább a hipermarketek kasszáinál találkozhatunk, ha nem vittünk magunkkal saját táskát, így jobb híján ezekbe pakolhatunk.

Muanyag_szemetes

Megint egy másik a tartós műanyag használati tárgyak és eszközök előállításában látja a megoldást. Azaz, úgy kerüljük el a környezetszennyező hulladékok keletkezését, hogy le sem gyártjuk azokat. Az egyik ilyen a HydAway mosható, akárhányszor használható és picikére összenyomható szilikonból készült kulacs-üveg, mely a tonnaszámban keletkező PET palackokat helyettesíthetné. Ez a program civil kezdeményezés, a KickStarter.com-on gyűjtötték hozzá össze a pénzt az ötletgazdák. A szükséges összeg tizenegyszerese gyűlt össze, még bőven a kiírás vége előtt, amiből jól látható a hatalmas érdeklődés a környezetbarát és praktikus termékre.

Végezetül nézzék meg ezt az oktató animációt. A le nem bomló műanyag PET palackok három lehetséges életútját kíséri végig, miközben szemléletesen mutatja be, hogy mi történik, ha az ember nem vigyáz és műanyaggal szennyezi a környezet.

Műanyagtömeg a Dunában

A Bécsi Egyetem kutatói megállapították, hogy a Duna egyes szakaszain több műanyaghulladék van a vízben, mint halikra. Kétségtelenül markáns vélemény, de vajon hogyan juthattak erre a meghökkentő következtetésre?

Az MTI híradása szerint a kutatók eredetileg a fejlődésben lévő kishalak eloszlását akarták feltérképezni a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán. Ennek folyamán tapasztalták, hogy több műanyagszemcse van a vízben, mint halivadék. Méréseik szerint ezer köbméter vízben átlagosan 317 műanyag részecske (4,8 gramm) és 275 cseperedő hal (3,2 gramm) található. A műanyaghulladék csaknem 80 százaléka valószínűleg ipari eredetű.

1

Az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban közzétett eredményeik arra engednek következtetni, hogy a folyó sokkal erősebben szennyezett műanyaggal, mint ahogyan azt korábban gondolni lehetett. A kutatók a környező népességszám és a helyi vízhozam alapján úgy számolnak, hogy a Duna naponta mintegy 4,2 tonna műanyaghulladékot juttat a Fekete-tengerbe. Pedig a vízben lebegő plasztikhulladék veszélyezteti a halakat, mert ha lenyelik, akár halállal járó belső elzáródást is okozhatnak. De más problémát is okozhat: a műanyagdarabokhoz ugyanis káros vegyi anyagok tapadhatnak, amelyek a halak elfogyasztásán keresztül az emberi szervezetbe is bejuthatnak.

Mit tehetünk ez ellen? Többet, mint gondolnánk. Azon túl, hogy újra és újra szóvá tesszük minden zöld médiafelületen; iskolákkal, önkormányzatokkal, horgászokkal stb. figyelemfelkeltő akciókat is szervezhetünk, de időnként csatlakozhatunk nemzetközi kezdeményezésekhez is. Úgy, ahogy néhány magyarországi szervezet (Mikrolin, TKV, HUKE, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) tette a Waste Free Danube, azaz a ‘hulladékmentes Dunát’ projekt esetében. A neszmélyi kikötőben felállított palackgyűjtő hálóval néhány óra alatt (!) 1 köbméter hulladékot, többségében műanyag palackot fogtak fel. A hulladék-lehalászást többször is meg fogják ismételni, majd a tapasztalatokat közzéteszik azért, hogy ezzel az eljárással, más folyószakaszokon, folyókon is megtisztíthassák a vízfelületet.

2

Természetesen tudom, hogy önmagában ez sem oldja meg a Duna műanyag-szennyezettségének a problémáját, de arra mindenképpen jó, hogy felhívja a figyelmet és másokat is cselekvésre serkentsen. Amire nagy szükségünk lenne, ha élvezni is szeretnénk a mi Dunánkat….