Igazán környezettudatos ember nem a kukába dobja használt ruháit, inkább felajánlja másoknak. A ruhák eljuttatásának többféle intézményesült módja van. A különböző egyházak, karitatív és civil szervezetek folyamatosan fogadják a ruhaadományokat, de alkalmanként vállalatok, önkormányzatok, iskolák stb. is szerveznek ilyen akciókat.  A kedvezményezettek többnyire a hajléktalanok, szegények, de előfordul, hogy mások, például kismamák, akik koraszülött gyermekei számára gyűjtenek nehezen beszerezhető, drága ruhákat egy babamama portálon.

A szervezett ruhagyűjtés mellett megjelentek spontán kezdeményezések is. Vannak, akik lusták elvinni egy gyűjtőpontra, vagy nem is tudják, hol van ilyen, ezért egyszerűen kirakják az utcára, kapualjakba, kerítésekre, lépcsőkorlátokra, aztán vigye, aki akarja.A ruhák többsége el is kel hamar, de néha látom, napokig ott maradnak, eső áztatja, kutyák marcangolják, szóval az idő múltával ezek is csak a szemét mennyiségét gyarapítják.

A bizalmatlanság is oka lehet ennek az új szokásnak. Vannak, akik azért nem adják le használt ruháikat az erre hivatott szervezeteknek, mert egyszerűen nem hiszik el, hogy adományuk a megfelelő helyre kerül, sokkal inkább azt, hogy azokat más célokra használják fel. És ennek hangot is adnak, valahogy így.

Nem adományozok semmilyen szervezeten, alapítványon, egyesületen keresztül. Inkább személyesen adakozok, így legalább tudom, hogy biztos jó helyre kerül, amit adtam.

Szerintem is így kell csinálni, mert itt már nem csak anti-lop, már mindenki. Mennyi alapítványt tettek már tönkre a vezetőik. Én sem adok alapítványoknak, csak annak, akit biztosan tudom, hogy nem adja tovább és szüksége van rá!”

Vajon igazuk van? Nem tudom, de az biztos, hogy több szervezet gyűjtési módja, kommunikációja alkalmat is ad a gyanúra. A G.L.H. Kft. például több száz településen helyezett ki ruhagyűjtő konténereket a forgalmasabb pontokon. Hol van a probléma? Ott, hogy már a ruhagyűjtő konténerek felirata is becsapós, az ugyanis csak arról tájékoztat, hogy a ruhagyűjtést a Magyar Vöröskereszt támogatója a G.L.H. Kft. végzi. Tehát nem a Vöröskereszt megbízásából, hanem annak neve felhasználásával gyűjt. Ügyes. Akár az a semmire sem kötelező szöveg is rákerülhetett volna, hogy a Vöröskereszt ajánlásával, ahogyan azt már a kereskedelmi reklámokból megszokhattuk. Persze ez sem lenne gond, ha a vállalkozás történetesen nem egy ruha nagykereskedő lenne, aki, leginkább használt ruhákkal, ipari anyagokkal, törlőrongyokkal foglalkozik, és, ha ruhagyűjtő tevékenységét transzparensen végezné.

„A gyűjtőkonténerek egy turiellátó, a GLH Kft. tulajdonát képezik, azokból a cég emberei szedik össze és szortírozzák a ruhákat. A Magyar Vöröskereszt pedig (más civilszervezetekkel együtt) előzetes igénylés alapján kap a begyűjtött mennyiségből. Ezt használják a lakossági segélyezésre. De hogy a partner GLH mennyi ruhát gyűjt be, és mit csinál azzal a mennyiséggel, amit nem igényelnek tőle a segítőszervezetek, arról semmit nem tudtak mondani, mondván: más cég üzleti ügyeibe nincs belelátásuk”. http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/01/11/turkaloba-kerulhet-a-ruhaadomany/

Persze lehet, hogy ez a cég teljesen ártatlan, és valóban a rászorulók ügyét szolgálja. De vannak olyanok is, akik biztosan nem. Fejér megyében fordult elő, hogy egy hasonló konstrukcióban és módszerrel dolgozó cég az általa begyűjtött több mint ezer tonna ruhaadománynak csak kis részét adta át a segélyszervezetnek, a többit értékesítette. Az eladásból ugyan szintén juttatott a Vöröskeresztnek, de csak a bevétel egy százalékában.

Ilyen esetek után azokat is meg kell értenünk, akik nincsenek bizalommal a gyűjtők iránt, akik aggódnak, hogy felajánlott ruhadarabjaik végül turkálókba kerülnek, és így nem a szegényeken segítenek, hanem, akaratukon kívül csak az arra érdemtelenek pénztárcáját dagasztják. Sovány vigasz, hogy környezetvédelmi szempontból így is, úgy is jól járunk, mert a használt ruhák végül is hasznosulnak.