Sokan gondolják úgy, hogy a növényeknek igenis lelke van, érdemes rájuk odafigyelni, szeretettel gondoskodni róluk, beszélni hozzájuk, sőt, vannak feltételezések, melyek szerint a növények fejlődésére a komolyzene „hallgatása” pozitív hatással van. Ezt persze még nem tudták egzaktan igazolni, ám vannak, akik hisznek benne. Például az IKEA kreatív csapata. Az áruház a kínálatában megtalálható növényekből két egyforma jó állapotút telepítettek egy, az Egyesült Arab Emírségekben található iskolába, és arra kérték a diákokat, hogy rögzítsék a virágoknak szóló dicsérő, illetve destruktív, bántalmazó szavaikat. 30 napon keresztül a két növényt teljesen azonos körülmények között nevelték (víz, napfény, tápoldat) egy különbséggel: az egyiknek pozitív üzeneteket, a másiknak negatívokat játszottak le folyamatosan. A fotónkon látható eredmény magáért beszél: balra a “lelkileg bántalmazott”, jobbra a “jutalmazott” növény látható. Érdemes a kampányvideót is végignézni, hogy ezt a kis kísérletet milyen gondossággal tervezték, szervezték meg. (Forrás: Stscope)

A jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok újrahasznosításával akár egy Gödöllő nagyságú, 30 ezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége lenne megtakarítható, derül ki a Returcom Nonprofit Kft. tanulmányából. A Forbes magazinban közzétett dokumentumból az is kiderül, pazarlóan bánunk ezzel az értékes nyersanyaggal. Magyarországon minden évben 15000 tonna alumíniumot használnak üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, 50 százaléka (körülbelül 7500 tonna) a hulladéklerakókban, 9 százaléka hulladékégetőben végzi. Nagy kár érte. Ugyanis ez az az anyag, amely – minőségromlás nélkül – végtelenszer újrahasznosítható, ráadásul olcsón, energiatakarékosan! A Returcom szerint a hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból (bauxitból elektrolízissel) gyártott fémhez képest.

Ha ennyire nyilvánvalók az előnyei, mi az akadálya a gyűjtésének? Első helyen említhetjük az oda nem figyelést, a kényelmet, az ismerethiányt, és a lustaság önigazolását, vagyis azt a széles körben terjedő városi legendát, amely szerint azért nem érdemes szelektíven gyűjteni, mert „átverés az egész, úgyis összeöntik a szemetet”. Rákérdezés után persze kiderül, nem is ő látta, hanem hallotta valakitől, valamikor évekkel ezelőtt, valahol. Pedig a rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető, például házhoz menő visszagyűjtés és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy kétszáz kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz-visszaváltó automaták hálózata.

A kételkedők meggyőzésére jó alkalom kínálkozik május 11-12-én a Hulladékkezelők Nyílt Napján (KUKAkulTÚRA). Országosan közel 50 hulladékkezelő és hulladékhasznosító üzembe látogathatnak el az érdeklődők, akik a www.szelektalok.hu/kukakulturahonlapon ki is választhatják saját túraútjukat. Itt megismerkedhetnek a legújabb technikai és technológiai eljárásokkal, betekintést nyerhetnek a hulladék kezelésével kapcsolatos innovációs folyamatokba. Aki csak teheti, menjen el, saját szemével győződjön meg arról, hogyan is történik a hulladékok hasznosításának előkészítése.