Templomépítés élő fákból

Vannak csodálatos emberek, akik édenkertet is tudnak varázsolni.  Olyanokat, ahol az épített környezet nem csak funkcionális, nem csak egyszerűen szép, de harmonikusan illeszkedik a természetbe is.  Barry Cox újzélandi tervező a világot járván beleszeretett a templomokba. Amikor hazaérkezett elhatározta, maga is épít egyet a kertjébe, de nem akármilyen anyagokból, hanem élő növényekből.  Ehhez persze olyan fajtákat (pl. mézgás éger, ausztrál teafa) kellett kiválasztania, amelyek alkalmasak a gyors növekedésre, rugalmasak, jól fonódnak az előzetesen elkészített vas vázra, megfelelő a sűrűségük, de egyben fényáteresztők, és a kőhöz is hasonlít a színűk. Kellettek még hozzá rózsafák, amelyek romantikussá teszik a templomot és kertjét, és hathetente nyírni is kellett, hogy a fa falak kontúrjai mindig jól láthatók legyenek.

templom_07

A terv remekül bevált, a 100 fő befogadására is alkalmas templom gyönyörű, és most már látogatható is. Persze nekünk Új-Zéland túl messze van, de annyit talán az alábbi fotókon is látni lehet, milyen elbűvölő, kultikus helyet hozott létre Barry Cox.

templom_06
templom_05 templom_04 templom_03 templom_02 templom_01

templom_08

Hősziget-hatás

Itt van a nyár, nem árt megismerkednünk azzal a jelenséggel, amit a szakirodalom hősziget-hatásnak nevez. A fogalom azt jelenti, hogy a belvárosokban több Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet, mint máshol. Ezt bárki megtapasztalhatja, ha természet közeli helyről toppan be hirtelen valamelyik nagyvárosba. Mi ennek az oka? Az Országos Meteorológiai Intézet szerint.

  • a felszín fizikai jellemzői: a város felszínét alkotó olyan anyagok, mint a beton és az aszfalt nagyobb arányban nyelik el, mint ahogy visszaverik a napsugárzást,
  • hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), melyek a vidéki területeken közreműködnek az energia egyensúly fenntartásában,
  • a függőleges falfelületek fokozzák a felszín sugárzás elnyelését és visszaverését, ezzel együtt gátolják a szelet, mely elősegíthetné a hőmérséklet csökkentését,
  • az emberi tevékenység, főként a hőerőművek és épületek hűtésből és fűtésből, ipari tevékenységből, járművekből stb. származó hőtermelés,
  • a szennyezőanyagok jelentős mennyisége, ami módosítja a légkört.

A listához még hozzáadhatjuk a terület beépítettségét, és a népsűrűséget is. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy négyzetkilométeren hány (emeletes) házat építünk, azokban mennyien lakunk és nem utolsó sorban milyen a helyi klímát alakító környezetünk. Az alábbi ábra elég plasztikusan mutatja az egyes területek hőmérsékletének különbségeit: a legmagasabb a belvárosokban és legalacsonyabb a külvárosokban, elővárosokban, illetve a vidékies adottságokkal rendelkező rurális térségekben (ahol alacsony a népsűrűség és a beépítettség, valamint nagy és kevéssé terhelt a természeti környezet).

hosziget_1

Forrás: http://www.urbanheatislands.com/

Mit lehet a hősziget-hatás ellen tenni? Minél több felületet kellene kiszabadítani az aszfalt, beton, kő fogságából, mert ezek az anyagok tárolják a meleget. Ezzel párhuzamosan növelni kellene a zöld felületek és vízfelszínek arányát, csökkenteni a hőkibocsátást, mérsékelni a hűtű-fűtő eszközök működését. Amerikában kiszámították, hogy csak a klíma használata 1 Celsius fokkal képes növelni a városban mért hőmérsékletet. Építészek hozzáteszik, hogy a nyáron egyébként is meleg napok hőterhelését gyengíteni lehet a lakhelyek megfelelő tájolásával, a házak közötti távolság növelésével; fehér vagy növényekkel borított tetővel; zöld, tágas, nyílt terekkel, a szellőzés, légáramlás kialakításával; a légszennyezés csökkentésével. Persze csak akkor, ha valóban csökkenteni szeretnénk a hőmérsékletet. Mert ne feledjük, ugyanezen hatás miatt hideg időben, télen is melegebb lesz.

hosziget_2