Nincs áram? Ültess növényeket!

Miközben a fejlett világ jelentős részén kis túlzással lassan nem lehet villanyvezeték nélkül tájképet fotózni, még ma is vannak olyan területek, ahova egyáltalán nem jut el az elektromos áram: vagy azért mert lehetetlen, esetleg irreálisan drága lenne vezetéket kiépíteni, vagy mert a már kiépített vezetéket a természet újra és újra lerombolja.

Peruban például a trópusi erdők mentén élők 42%-a esténként azért nem kapcsolhatja fel a villanyt otthonában, mert a villanyvezeték rendszeresen megsérül, az áradás elsodorja.

kislany_lampas

Erre a problémára keresett megoldást az UTEC (Universidad de Ingeniería y Tecnología, azaz a limai Műszaki Egyetem) egy oktatókból és nyolc hallgatóból álló kutatócsoportja. Abból indultak ki, ha a természet az oka az áramhiánynak, a megoldást is a természetben kell keresni. Olyan innovatív lámpát fejlesztettek ki, amely teljesen zöld és megújuló energiát állít elő, és kivitelezési költsége is alacsony, tehát a szegényebb területeken is elérhető megoldás.

eszkoz_fejlesztett

Megújuló, de mégsem szél, nap, víz, vagy a termikus hő szükséges hozzá, csupán egy növény. Ez a lámpa a Plant-Lamp, a Növény-Lámpa.

plant-lamp

A technológát még 2007-ben fejlesztették ki a holland Wageningen University munkatársai és hallgatói, az ő kutatási eredményüket vette alapul a perui program. A technológia már a piacon is elérhető a Plant-e vállalatnak köszönhetően, akik missziójuknak tekintik, hogy a teljesen környezetbarát eljárás minél szélesebb körben elérhető legyen.

Noveny_lampa_folyamat_abra

A technológia lényege: a növény a fotoszintézis során szerves anyagokat bocsát ki a talajba, amelyett az ott lévő baktériumok felhasználnak, a melléktermékként keletkezező szabad elektronokat pedig elektródák segítségével hasznosítja az eszköz. A keletkező energiát egy hagyományos akkumulátor tárolja és lényegében felhasználható bármire.

Ami még nagyszerűvé teszi ezt az eljárást, hogy az energia felvétele és hasznosítása közben nem szenved szennyezést, sérülést, vagy bármilyen torzulást a környezet, a növény és a termőtalaj sem.lampak

A UTEC programjában olyan nélkülöző településeket kerestek, ahol valamilyen okból nem áll rendelkezésre az elektromos áram. Világításra olaj vagy petróleumlámpát használnak a lakosok, ami drága, nem ad olyan minőségű fényt és füstje is mérgező. Az egyetem munkatársai a növénylámpa-technológia fejlesztésével olyan hordozható megoldást dolgoztak ki, amely képes egy nagy fényerejű, alacsony felhasználású LED lámpát napi két órán át üzemeltetni. Nem kell hozzá más, mint termőföld és növény, amely a hordozható ládában nevelkedik, növekedésével pedig energiát termel.

A programról készült videó összeállítás tökéletesen szemlélteti, hogy egy ilyen program milyen minőségi ugrást jelent minden résztvevő életében.

Akit részletesebben érdekel a technológia, az itt tájékozódhat a legújabb fejleményekről.

Tetőkertek

A tetőkertekről a földi halandók keveset tudnak. Az utcáról nemigen látni őket, jószerével csak akkor találkoznak velük, ha netán van ilyen kerttulajdonos ismerősük, esetleg egy magasabban levő lakásból rálát egy ilyen kertre. És persze akkor, ha kertépítő albumokat, honlapokat böngészget (itt).

2

Talán furcsa hóbortnak is gondolhatja, hogy egyes szerencsések a város fölé építenek – egyébként nagy odafigyelést, szakértelmet, és anyagi ráfordítást igényelő – kerteket. Nem igazán gondol bele, hogy ezek a kertek a városlakó közösség számára is hasznot hoznak, növelik a zöldfelületeket, amelyeknek ugyancsak híján vagyunk. „Mérésekkel bizonyították, hogy a zöldfelületek felett nedvesebb és tisztább a levegő. A növényzet a párologtatással csökkenti a hőmérsékletet, az asszimilációs folyamat során széndioxidot nyel el és oxigént termel. A zöldtető megköti a port és a szennyeződéseket. Emellett jelentős mennyiségű csapadékvizet tárol, amelynek egy részét a párologtatás során visszajuttatja a természetes körforgásba, így tehermentesíti a városi csatornahálózatot.”  (forrás)

3

Nem véletlen, hogy egyre több nagyvárosban, nem egyszer különös, figyelemfelkeltő happeningekkel serkentik a tetőkertek építését. A holland vízügyi társaság például Amszterdamban, önkéntes, férfi „donoroktól”, utcai mobil piszoárokban gyűjtött vizeletet. Az akció célja nem egészségügyi, vagy köztisztasági, hanem környezetvédelmi volt, mert a begyűjtött „anyagot” egy hektár városi tetőkert tápanyaggal való ellátásához kívánják felhasználni. Az emberi vizeletben ugyanis magas a nitrogén-, kálium- és foszfortartalom, amely fő összetevői a modern műtrágyáknak (erről már olvashattunk korábban egy hírlevélben).

Bukarest belvárosában 50 fiatal bevonásával készítenek tetőkert beépítési terveket: kiválasztják a megfelelő épületeket; beszerzik az engedélyeket; felkutatják, megszerzik a szükséges forrásokat; beszerzik a szükséges anyagokat, és nem utolsó sorban kommunikációs eseményeket: médiakampányt, flashmobokat, workshopokat szerveznek azért, hogy követőkre találjanak (erről itt olvashat bővebben). A központi üzenet a nem megfelelő bukaresti várostervezés köré épül: nincs elegendő zöldterület, nagy a forgalom, a főváros szinte élhetetlen. Aktivizálni akarják a polgárokat, különös tekintettel a fiatalokra.

1

Katmanduban a város kampányt indított 500 alkalmas, de még beépítetlen tetőn, kert létrehozásáért. A város nem csak beszél, hanem konkrét segítséget is ad az erre vállalkozó háztartásoknak: 5000 nepáli rúpiát (mai árfolyamon 11 ezer forint), szerszámokat (csákány, ásó) és tároló eszközöket (kaspók, kosarakat).

Folytathatnám a sort, Londontól New Yorkon át egészen Torontóig, de inkább azt emelem ki, egyre több városban ismerik fel a tetőkertek jelentőségét. Jó lenne nekünk is követni őket, az aktivitást serkenteni, az erre vállalkozókat minél több eszközzel segíteni.