Hulladékkezelés 3. – Környezetbarát szennyvíz-technológiák

A hulladékgazdálkodási törvény szerint a szennyvíz csak akkor válik folyékony hulladékká, ha nem vezetik el szennyvízelvezető hálózaton, illetve nem tisztítják. Persze a szennyvízhálózaton elvezetett és vegyi úton megtisztított szennyvízből is keletkezik hulladék, amelynek környezetbarát elhelyezése komoly gondot okoz a településeknek. Ilyen hulladék az iszapanyag és a rácsszemét. Becslések szerint a szennyvíztisztítás melléktermékeként, mintegy 20-30 kg/fő iszapszárazanyag képződik évente a csatornázott településeken. Jó hír, hogy már ezen problémák kezelésére, de legalább mérséklésére is vannak bevált, piacképes eljárások.

Víztisztítás élőlényekkel

Egy magyar fejlesztésű technológia segítségével tisztítani és újra használhatóvá lehet tenni a szennyvizet. Az eljárás, amelyet Élőgépnek neveztek el, tulajdonképpen a hagyományos biológiai víztisztítás továbbfejlesztése egy tápláléklánc felépítésével. A szennyvízből először kiszűrik a szilárd szennyeződéseket, majd a klasszikus, eleveniszapos technológiához (amit gyakran használnak, például jelenleg a Dél-pesti Szennyvíztisztítónál is) hasonlóan baktériumokkal végzik el a szerves anyagok bontását. Az eltérés abból adódik, hogy a lebontás után az elhalt baktériumokból nem rögtön biomasszát képeznek (mint az iszapos megoldásnál), hanem bekapcsolják őket egy táplálékláncba. Az egyik baktérium cukrokat bont le a vízben, majd ezekből egy másik élőlény táplálkozik, amelyet egy újabb fogyaszt el. Egy másik baktérium a foszfátokban gazdag mosószerek anyagait használja fel, majd őt fogyasztja el egy másik élőlény. Közben az élőlények nagy hatékonysággal kinyernek szinte minden szennyező anyagot a vízből. A megtisztított vizet így vissza lehet engedni a természetbe, vagy vissza lehet forgatni háztartásokba, hűtőrendszerekbe, ipari felhasználásra. Élő rendszerként élőlényekre jellemző tulajdonsággal bír a technológia, például tud tanulni, és fel lehet készíteni betegségek ellen is. Az Élőgép „olyan mesterséges ökoszisztéma, amelyet mi tervezünk, építünk, úgy néz ki, mint egy botanikus kert, és ha jól épül, akkor olyan illatú, mint egy virágüzlet”. (Kenyeres István igazgató, Organica Zrt.) Ezért aztán akár belvárosi környezetbe, lakóházak közé is telepíthető! A cégbe jelentős külföldi tőkét is bevontak, így okkal reménykedhetnek, hogy a már ma is népszerű eljárásuk a piacon világelsőségre tesz szert.

Tápanyag-előállítás szennyvízből

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában végzett kísérletek alapján Köhler Mihály fejlesztése a szennyvíziszapból készült növényi tápanyag termék. Lényege, hogy a granulált vagy komposztált szennyvíziszapot egy fémes elem szénnel alkotott vegyületével és egy – Magyarországon több helyen megtalálható – ásványi anyaggal keverik össze, majd makro- és mikroelemekben gazdag tápanyagot készítenek belőle. E találmányt már a gyakorlatban is alkalmazzák a pécsi, a szentesi, a kunszentmártoni, a kazincbarcikai, a miskolci és a nyíregyházi szennyvíztisztító telepeken. Forrás

Szennyvíztisztítás házilag

Nagyobb kerttel rendelkező háztulajdonosok maguk is készíthetnek szennyvíztisztító berendezést. Ehhez nem kell mást tenniük, mint kertjükbe – a képen látható módon – közönséges nádat telepíteni (egy főre kb. 5 négyzetmétert).  A nád olyan tökéletesen tisztít, hogy az onnan kikerülő vizet rögtön lehet a kert locsolására használni. A szomszédok tiltakozására sem kell számítani, ugyanis a szennyvíz áramlása és a lebontási folyamatok a talaj felszíne alatt történnek, tehát nincs szaghatás. A lebontási, tisztítási folyamatok télen is működnek, részben a talaj szigetelő hatása, részben a lebontási folyamatok során termelt saját hőtermelési miatt.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizenhét − 7 =