Falfeliratok és átiratok

Úgy nyolcéves lehettem, amikor krétával, jó nagy betűkkel felírtam a házunkhoz közel eső deszkakerítésre az ilyen korban leggyakrabban hangoztatott külső női nemi szerv nevét. Másnap anyám, meglátva a feliratot azt mondta ingerülten: törném le a kezét, aki ezt tette. Én mellette bandukolva sunyítottam, és azon imádkoztam, nehogy meglássa rajtam, hogy én voltam az elkövető. Ez volt az utolsó falra írt üzenetem a világnak, kinőttem belőle.  Vannak viszont olyanok, akik soha sem nőnek ki ebből. Benne ragadnak a gyermekévekben. Olthatatlan vágyat éreznek megosztani a világgal, hol vicces, hol „filozofikus”, hol trágár gondolataikat, tönkretéve, elcsúfítva lakások, műemlékek, templomok, közintézmények falait.

Hosszú évekig virított a Bertalan Lajos utca egyik házfalán ez a magvas gondolat: „A művészet egyszerű manipuláció”. Vajon mit jelenthet, és főként miért volt ez fontos a szerzőnek közzé tenni? Mit üzent, és kit akart meggyőzni? „Légy ember, van Isten” – hirdeti az igét a Ménesi út egyik utcatábláján egy önkéntes hitszónok. Ennek legalább világos az üzenete.

3

Valamivel szórakoztatóbb, a 27-es busz egyik megállójára festett felirat: „What are you waiting for?”  Vagy az aluljáró bal oldalán virító szöveg: „Megyek a melóba”, a jobb oldalán pedig a folytatás:” Jövök a melóból.” Ez a sajátos szerelmi üzenetváltás is mulatságos, és még címzettje is van: „Szeretlek túrógombóc!”. Alatta a válasz: “Én is Te veréb”. Mai szemmel már kifejezetten szórakoztatónak tűnik az egykori punk üzenet is: „Komcsik, ne merjétek emelni a sajtos pogi árát, mert baj lesz!”

Aztán vannak más tréfás kedvű önkéntes alkotók is, akik plakátokat dekorálnak ki (különösen választások idején), vagy meglevő feliratokat alakítanak át. Így lesz a Fehérvári úti piacon a hulladéktárolóból hullatároló.

2

A bölcselkedő és vicces feliratok legalább jó kedvre derítenek, a durva, trágár üzenetek viszont elszomorítanak. Gondolom nem csak engem. Mit lehet ezek ellen tenni? Az utóbbi időben úgy látom, szorgos kezek mossák Budapest falairól az oda nem illő szövegeket, de sajnos ez időleges, ugyanis újabb és újabb „alkotók” érkeznek: kezdődik az egész elölről. Más megoldást választottak a  No hate speech movement aktivistái, akik átírják, kiegészítik az ostoba, gyűlölködő, rasszista feliratokat. Így lesz a f*ckból lucky, az ‘n’ betűs szóból bigger, a warból aware, a f*ckerből lower stb. Jó lenne valami hasonlót nekünk is csinálni, mert ez ellentétébe fordítja az eredeti üzenetet. A rútból, ha nem is szépet, de legalább jópofát, tanulságosat hoz létre, és némi nevelő szándékot is kifejt.

1

Műanyagtömeg a Dunában

A Bécsi Egyetem kutatói megállapították, hogy a Duna egyes szakaszain több műanyaghulladék van a vízben, mint halikra. Kétségtelenül markáns vélemény, de vajon hogyan juthattak erre a meghökkentő következtetésre?

Az MTI híradása szerint a kutatók eredetileg a fejlődésben lévő kishalak eloszlását akarták feltérképezni a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán. Ennek folyamán tapasztalták, hogy több műanyagszemcse van a vízben, mint halivadék. Méréseik szerint ezer köbméter vízben átlagosan 317 műanyag részecske (4,8 gramm) és 275 cseperedő hal (3,2 gramm) található. A műanyaghulladék csaknem 80 százaléka valószínűleg ipari eredetű.

1

Az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban közzétett eredményeik arra engednek következtetni, hogy a folyó sokkal erősebben szennyezett műanyaggal, mint ahogyan azt korábban gondolni lehetett. A kutatók a környező népességszám és a helyi vízhozam alapján úgy számolnak, hogy a Duna naponta mintegy 4,2 tonna műanyaghulladékot juttat a Fekete-tengerbe. Pedig a vízben lebegő plasztikhulladék veszélyezteti a halakat, mert ha lenyelik, akár halállal járó belső elzáródást is okozhatnak. De más problémát is okozhat: a műanyagdarabokhoz ugyanis káros vegyi anyagok tapadhatnak, amelyek a halak elfogyasztásán keresztül az emberi szervezetbe is bejuthatnak.

Mit tehetünk ez ellen? Többet, mint gondolnánk. Azon túl, hogy újra és újra szóvá tesszük minden zöld médiafelületen; iskolákkal, önkormányzatokkal, horgászokkal stb. figyelemfelkeltő akciókat is szervezhetünk, de időnként csatlakozhatunk nemzetközi kezdeményezésekhez is. Úgy, ahogy néhány magyarországi szervezet (Mikrolin, TKV, HUKE, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) tette a Waste Free Danube, azaz a ‘hulladékmentes Dunát’ projekt esetében. A neszmélyi kikötőben felállított palackgyűjtő hálóval néhány óra alatt (!) 1 köbméter hulladékot, többségében műanyag palackot fogtak fel. A hulladék-lehalászást többször is meg fogják ismételni, majd a tapasztalatokat közzéteszik azért, hogy ezzel az eljárással, más folyószakaszokon, folyókon is megtisztíthassák a vízfelületet.

2

Természetesen tudom, hogy önmagában ez sem oldja meg a Duna műanyag-szennyezettségének a problémáját, de arra mindenképpen jó, hogy felhívja a figyelmet és másokat is cselekvésre serkentsen. Amire nagy szükségünk lenne, ha élvezni is szeretnénk a mi Dunánkat….

Köss pulcsit a pingvineknek!

Facebook-oldalunk kommentelői közül többen is megróttak múlt heti bejegyzésem kapcsán (kimondottan örülünk az olvasói aktivitásnak). Aki esetleg nem olvasta volna (itt megteheti), röviden a tartalom: arra igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy a megújuló energiák esetében sem minden „fenékig tejfel”. Hogy ne kerüljek ismét ilyen éles össztűz alá, egy igazán kedves témát választottam, aminek azonban nagyon is van köze a környezetvédelemhez.

A brit Metro és a Telegraph (itt és itt) számol be ausztrál állatvédők érdekes kampányáról. Arra biztatják csoportjuk tagjait, hogy segítsenek a pingvinek egészségének megőrzésében. Ebben nem lenne semmi különös, azonban –egyszerűen nem találok alkalmasabb kifejezést, elnézést érte- rendkívül cuki ennek a módja: kötött pulóvereket készítenek a pingvineknek, amik megóvják az állatokat a kihűléstől. Ugyanis ha a tengerbe került olajfoltokon átúsznak a madárfélék, akkor reflexszerűen csőrükkel próbálják megtisztítani magukat a szennyeződéstől. Azonban ennek következményeképpen elveszítik természetes hőszigetelésüket és vízállóságukat is.

155276

A mindössze 30 cm magas kis pingvinek (tündér pingvinnek is nevezik őket) egyre nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen a lelkes ausszik a Knits for Nature (kb.: Köss a természetért) program keretében már több, mint 300 különböző designú pulóvert készítettek.

Az egyesület központja a Melbourne-től 140 km-re délkeletre található Philipp-sziget, ami otthont ad a jelentős pingvinkolóniának. Akcióikkal már többször is felhívták magukra a közvélemény figyelmét, hiszen a régiónak van sajnálatos tapasztalata az olajszennyezés okozta károkról (2001-ben történt itt egy komolyabb baleset).

185433

Örülünk ausztrál barátaink ötletességének, de talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy az olajszennyezés problematikáját nem oldja meg ez az odaadó és szimpatikus hozzáállás…

A napos oldal

Néhány napja jelent meg egy rövid hír az Index Tudomány rovatában, ami gondolkodóba ejthet minden embert, aki képes arra, hogy saját érvrendszerének szajkózása mellett más nézőpontokat is figyelembe vegyen.

A téma nagyon aktuális, tekintve, hogy a „hagyományos” és a megújuló energiaforrásokról lesz szó.(Egyelőre szándékosan nem beszélünk Paksról, mert azt gondoljuk, hogy akkor lesz érdemes írnunk erről, ha a politikai sárdobálás helyébe a szakmaiság lép majd.)

Szinte minden globális és hazai sajtóorgánum is kitörő örömmel fogadta a kaliforniai Ivanpah Solar Electric Generating System (Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer) működésének megindulását. Az 1600 hektáron elterülő naperőmű az előzetes számítások alapján biztosítani tudja Kalifornia állam 140 ezer háztartásának energiaszükségletét. A beruházás cca. 2,2 milliárd dollárba került. A „Golden State” legmelegebb pontjainak egyikén épült (ahol egyébként a napsütéses órák száma legalább kétszer annyi átlagosan, mint a legnapfényesebb magyar városban, Szegeden).

2

Írtunk már korábban (ha netán nem olvasta, itt megtalálja) a „zöld” energiákról, ezt nem akarjuk megismételni. Most csak néhány gondolat jutott újra eszünkbe a gigantikus méretű erőmű kapcsán.

A tények röviden: a napenergia ugyan környezetbarát, könnyen elérhető, környezetkímélő energiaforrás, azonban a termelt energia mennyisége nehezen megbecsülhető. Mindezek mellett azt is meg kell említenünk, hogy a beruházás kivitelezése, működtetése jelentős környezetterheléssel jár.

A néhány napos működés máris rávilágított (akár szó szerint is) egy igen komoly problémára: a 300.000, számítógép által vezérelt tükör felett elrepülő madarak egyszerűen megperzselődnek a kb. 500 Celsius fokos forróságban.

Ritka állatok, köztük héják, sólymok, papagájok esnek áldozatul a működésnek. Amerikai környezetvédők tették fel a kérdést (ebben a tudósításban), hogy megéri egyáltalán a naperőmű „környezetbarát” technológiájának működése, ha közben számos faj kipusztul?

solar_equipment_highdefinition_picture_168688

Félre ne értsék, nem a megújuló energiaforrások ellen vagyunk! Sőt! Csak arra akartuk figyelmeztetni olvasóinkat, hogy még a környezetvédelemben sem minden fekete, vagy fehér, ahogy egyes szervezetek -saját érdekeik miatt- azt a közvélemény felé kommunikálják. Minden szempontot mérlegelve, a technikai fejlettségünk egyelőre ott tart, hogy nem biztos, hogy a zöld energia minden esetben valóban óvja a környezetet.

Várjuk tehát a lelkes aktivistákat egy kis magunkat odaláncolós kaliforniai tüntetésre! (Feltéve persze, hogy nem tartják helyesnek az állatok pusztulását.)