Robotméhek a láthatáron

A méhek tömeges pusztulását a ’90-es években dokumentálták először, az utóbbi években pedig már nem csak a téli de a nyári időszakban is drámaian növekszik az elhullott állatok száma. Ezt több tényező okozza együtt és külön-külön. A pusztulás egyik oka, mely egész kaptárokat tehet tönkre, a varróatka. Ez a parazita „vérszívóként” gyengíti az állatokat a kaptáron belül, sok esetben a lárvákat támadva meg. Ennél a problémánál súlyosabb, hogy a mezőgazdaság nagyon sok növényvédő és rovarirtó szert használ, amelyek idegméregként hatnak a méhekre. Részben gyengül az immunrendszerük, és betegségben pusztulnak el, vagy egyszerűen nem találnak haza. Az ipari mezőgazdasági tevékenység más módon is okozója a méhek gyors pusztulásának. A nagy földterületeket elfoglaló monokultúrás termesztési mód ugyanis, úgy hat a méhekre, mint az egyoldalú táplálkozás az emberre.

Mehecske_01

Sokak szerint már az is megoldás lehet, ha növeljük a méhek számára hasznos növények számát. Egy ilyen kezdeményezése volt a Cheerios márkának, amikor eltüntette jelképét, Buzz-t a méhecskét a mézesmüzlis dobozairól, és akciót hirdetett: „Hozd vissza a méheket” szlogennel. Mehecske_02A kampány arra szólított fel minden kanadai állampolgárt, hogy ültessenek vadvirágokat. Így nő méhek számára oly kedves és hasznos virágos területek aránya. A cég CSR tevékenységének részeként ehhez ingyen osztott virágmagcsomagokat. Eddig már több mint 30 millió virágmagot osztottak ki.

Mehecske_03

Más próbálkozások is vannak, hogy éhen ne haljon az emberiség. Például érdekes megoldást jelenthet a problémára, hogy az ember átveszi a méhek feladatát. Már most vannak helyek a világban, ahol nem a méhek végzik a beporzást, hanem az emberek. És számos kísérleti projektben azt tesztelik, hogy robotokkal váltsák ki a drága és kevésbé hatékony emberi beporzást. Lehet, hogy jön a robotméhek sci-fi világa?

A fák is felelősek a klímaváltozásért?

fak_klima_1

Hibásnak bizonyult az a feltételezés, hogy új erdők ültetésével csökkenthető a globális felmelegedés, ugyanis nem mindegyik faj alkalmas erre a feladatra – adta hírül egy, a Science folyóiratban megjelent vizsgálati eredmény. A témát kutatók állítják, hogy a lombos erdők egy jelentős részének tűlevelűre cserélése miatt éppen az ellenkező hatást értük el, nem, hogy csökkent volna, inkább nőtt a felmelegedés. Magyarázata egyszerű: a tűlevelűek általában sötétebbek, emiatt több hőt nyelnek el, mint a többi faj, például a tölgy vagy a nyír.

A távoli múltban az erdők vadon nőttek, de később 85 százalékban már emberek keze nyomán gyarapodtak. Márpedig az emberek (erdészek) tudományos megalapozottsággal inkább olyan, kereskedelmileg értékes fajokat telepítettek, mint az erdei fenyő, vagy a norvég luc. Ennek az lett az eredménye, hogy Európa zöld lombkoronája 1750 és 1850 között drámai mértékben elvékonyodott, a lombos erdőterületek kiterjedése 190.000 négyzetkilométerrel lett kevesebb. Később az ütem ugyan mérséklődött, ám a trend maradt, amíg a tűlevelűek aránya nőtt, a lombosaké tovább csökkent.

fak_klima_2

Dr. Kim Naudts, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a telepítésekor nem csak a fák széndioxid elnyelő képességét, de színét és a talajviszonyokat is figyelembe kell venni. “Eredményeink azt mutatják, hogy az Európa nagy részén, a faültetési programok ugyan képesek ellensúlyozni a káros kibocsátásokat, de ez nem mindig jó a bolygó számára, főként akkor nem, ha az erdősítés tűlevelűekkel történik. Most már az lenne a helyes irány, ha a tűlevelű erdőségeket lombosakra cserélnénk.”

Forrás: BBC

Az év költöző madara

Szürke gém (Ardea cinerea). Gázlómadár. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém, vasgém. Viszonylag későn, októberben indul, és korán, februárban érkezik, de az is igaz, hogy az állomány egy része az enyhébb, jégmentesnek ígérkező teleken itt marad. (Viselkedésükből tehát akár a téli időjárásra is következtethetünk.) Nyakát „S” alakban, szépen fent tartva repül, de lassan, nehézkesen. Halakkal, kétéltűekkel, csigákkal, hüllőkkel, kisemlősökkel, rákokkal táplálkozik.

szurke_gemSárgarigó.  (Oriolus oriolus) Nevével ellentétben nem rigó, a madarak osztályában a verébalakúak rendjébe tartozik. Régebben nem is sárgarigónak, hanem aranymálinkónak hívták. Rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. Fészkét keményen védi, a tojás- és fiókatolvaj szajkót nem csak elzavarja, de vadászrepülőként követve, rikácsolva üldözőbe is veszi. A költöző madarak közül legutolsóként, májusban érkeznek vissza, és augusztus végén, szeptember elején már távoznak is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben már „Az év madarává” választotta, de most, ha olvasóink is úgy akarják, az Év költöző madara is lehet a Zöld színén.

sarga_rigobúbos banka (Upupa epops) Hívják még fostos bugybókának és büdös bankának is. Márciustól szeptemberig van nálunk. Lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket a földből is kiszed. Ehhez kell a hosszú csőr. A Magyar Madártani Egyesületnél többször is volt az év madara, most begyűjtheti az Év költöző madara büszke címet is.

bubos_banka_1