2014. május hónap bejegyzései

A sütőolajjal mi legyen?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Májusban kampányt indított a Mol a használt sütőolaj leadásának ösztönzésére. (A begyűjtött használt sütőolajból bioüzemanyagot készítenek.) A kampányban 178 MOL kút vesz részt, ezeken a helyeken lehet az otthon összegyűjtött olajat flakonokban, üvegekben leadni. Erről május 1. és június 1. között több országos televízióban, rádióban, napi, heti és havilapban is hírt adnak. A leadott hulladékért cserébe mindenki egy serpenyőt formázó hűtőmágnest, illetve egy egyedi kóddal ellátott kupont kap, amellyel egy weboldalon regisztrálhat a MOL sorsolásos játékára. Számos nyereményt, köztük élmény-utalványokat, illetve fődíjként egy 20 fős grillpartyt sorsolnak ki a vállalkozó kedvű, környezettudatos játékosok között. Három szerencsés nyerteshez pedig Segal Viktor sztárséf látogat el, aki segít a vasárnapi ebéd elkészítésében, és felszolgálásában.

2

A kezdeményezést nagyon jónak tartom, főként azért, mert a lakosok túlnyomó többségének fogalma sincs, miként szabadulhatna meg ettől a hulladékfajtától. Rosszabb esetben a mosogató vagy a WC lefolyójába önti, kályhában elégeti, a kertben elássa; jobb esetben megeteti az állatokkal. Egy Nyugat-Dunántúlon készült kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek között alig voltak olyanok, akik a maradék háztartási sütőolajtól környezetbarát módon szabadultak volna meg.

Feltehetően kevesen gondolták végig, hogy a lefolyóba, csatornába, kukába való kiöntéssel, az elásással, elégetéssel súlyosan szennyezik a környezetet. Nem tudták, vagy nem érdekelte őket, vagy egyszerűen nem is volt elérhető közelségükben  átvevőhely, így aztán kevesen is éltek ezzel a lehetőséggel. Voltak, akik újrahasznosították, fűtőolajnak, üzemanyagnak használták, nem éppen egészség- és környezetbarát módon.

A háztartási sütőolaj elhelyezése

grafikon
*Mivel a kérdésre több választ is lehetett adni, a végösszeg szükségszerűen eltér a 100 százaléktól.

 

A háztartási sütőolajat kukába vagy lefolyóba kiöntők (38,5%) legnagyobb arányban a nők (41,9%), a fiatalabbak (50,5%), a felsőfokú végzettségűek (43,8%) és a városokban élők (45,9) csoportjaiban fordul elő. Sajnos saját, közvetlen környezetemben élők körében is elég kevesen vannak, akik tudják, hova tehetik, hova vihetik az összegyűjtött folyékony hulladékot. Ebben tanácstalanok még azok is, akik az egyébként környezettudatosan élnek.

 

Néhány visszajelzés olvasóinktól a témával kapcsolatban:

  • A maradék sütőolajat összegyűjtöm, és többször is felhasználom. Otthon az udvarra öntöttem, itt a WC-be.
  • Most hallottam, hogy a MOL átveszi a benzinkutakon. Ha az közel lesz, oda fogom vinni. Régebben, amikor még nem voltam tudatos környezetvédő, bizony bedobtam a kukába. Az olajat elástam a kertben. Kb. 10 éve nem teszek ilyet. 
  • Összegyűjtöm, mert az egyik barátom el szokta vinni üzemagyagnak.
  • Összegyűjtöm befőttes üvegekbe, és amikor már 4-5 megtelt, elviszem a MOL kútra.
  • Külön edénybe gyűjtjük, majd kitesszük a szemétbe.
  • Zacskóba és ki a kukába!
  • Az olajat egy befőttes üvegben lezárva a kukába dobom.
  • Összegyűjtöm, és az állatoknak adok, főzök vele kutya-macska ebédet. 
  • Legutóbb a benzinkútnál akartam leadni, de a gumiszerelő műhelyben elkérték, mivel ezzel kiválóan lehet fűteni az olajkályhát.
  • Sajnos kiöntöm szappanosítva a WC-be. Nincs infóm arról, hogy a lakossági háztartási olajat hol gyűjtik.
  • Nem használok étolajat, én kókuszzsírral sütök, főzök. Régebben összegyűjtöttem és elvittem s leadtam a benzinkútnál.
  • Ha kevéske olaj marad, az megy a WC-be, meleg víz és mosogatószer keverékével. A többit a pincében gyűjtjük és rendszeresen elviszi a közös képviselő a pár méterre lévő gyűjtőhelyre.

Ott voltunk a Dunai Regattán

Közzétéve Szerző:
Válasz

Mozgalmas heteken van túl a Zöld színe szerkesztősége. Múlt hétvégén volt a TeSzedd akció, előtte pedig a Dunai Regattára hívtak minket, hogy működtessünk egy környezetvédelmi sátrat. Az Antall József Tudásközpont által szervezett napon több ezren vettek részt.

Nagyon örültünk, hogy ránk is számítottak. Táblás játékunkkal legalább százan játszottak, a kisgyerekektől egészen a nyugdíjas korosztályig. A sikeresen szereplők (jószívű a szerkesztőség, így majdnem mindenki) ajándékokat kaptak, amik színükben (halványzöld) is emlékeztetik őket, hogy milyen fontos a környezetvédelem. A felelős környezetvédelem.

fotó

A rendezvény igazi majálissá nőtte ki magát: koncertekkel, játszóházakkal, sörsátrakkal és persze a nap végén a Regattával, ahol a Kárpát-medencei egyetemek evezős csapatai versenyeztek egymással.  Az evezősversenyt a Széchenyi Egyetem, míg a sárkányhajó kategóriát a Szegedi Tudományegyetem csapata nyerte. A férfiközönség legnagyobb örömére megválasztották a Dunai Regatta Szépét is.:)

Az ENSZ New Yorkból érkező My world pódiuma (angolul itt) a ligetnek kialakított Műegyetem alsó rakparton kapott helyet, amely mögött a látogatók elmondhatták, hogy milyen világban szeretnének élni. A mi sátrunk „holdudvara” elsősorban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg.

Egyik kollégánk megörvendeztetett minket egy rövid videóval, ami talán a szavaknál jobban adja vissza a nap hangulatát:


 

Reményeink szerint jövőre is ott leszünk!

TeSzedd– önkéntesek a tiszta Európáért

Közzétéve Szerző:
1

A múlt hétvégén ismét önkéntesek ezrei jelentek meg az ország különböző pontjain, hogy tegyenek tiszta környezetünkért. A szemetelés visszatérő, sőt sajnos állandó probléma. Hányszor bosszankodunk kedvenc folyóparti fürdő-, vagy horgászhelyünkön, hányszor fordul elő, hogy a minket megelőző autóból egyszerűen csak kihajítják a szemetet az út szélére? A szervezők azt remélik, hogy a példamutatás szemléletformáló hatással lehet a notórius környezetszennyezőkre.

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció, ma hazánk legnagyobb, önkéntességi alapon szerveződő mozgalma. A „tavaszi nagytakarítás” során az ország különböző pontjait tisztították meg a vállalkozó szellemű civilek. A program célja kettős: egyrészt sokunk igényét fejezi ki az élhető környezetre, másrészt remélhetőleg minél többen ráéreznek az önkéntesség önzetlen szépségére.

Abból a szempontból is unikális volt a május 9. és 11. között zajló akció, hogy idén, először csatlakozott hazánk az európai „Let’s clean up Europe!” mozgalomhoz. Május 10-én összesen 28 országban zajlottak hasonló akciók. Örülünk neki!

ECUD_EN_HD

Általános szabály, hogy nem lehet összeszedni bármilyen hulladékot, csak olyat, amit kesztyűben, biztonságosan bele lehet helyezni a zsákokba. Az építési törmelék, az autóalkatrészek, az olajos edények, az elektronikai készülékek nem tartoznak ebbe a kategóriába. Annyit azért szomorúan meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen módon kollektált hulladék nem kerülhet bele a szelektív rendszerbe szennyezettsége miatt.

Véletlen tudtuk meg, hogy bizonyos régiókban cégek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. A Tati Környezetvédelmi Zrt. Tatán az Öreg-tó környékét takarította ki, ráadásul más megyei cégekhez eljuttatott felhívásuknak köszönhetően egész sokan melléjük álltak. Külön érdekessége a dolognak, hogy az Esőemberekét Alapítvány autista fiataljait is bevonták.

kep1

Tatabányán a Gallavit munkatársai a Turul-emlékmű környékét tisztították meg. Én speciel eddig mindig csak elrohantam mellette az autópályán, talán most már meg is állok, ha már így eszembe juttatták. Oroszlányban a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. a Dobai-tó partját szabadította meg a mocsoktól, míg Szigetszentmiklóson a Terra-Logosok a Bucka-tónál dolgoztak. Balatonfűzfőn az Envisio és a Fűzfői Hulladékégető „szemétkommandója” erőteljes támogatást kapott a helyi Irinyi János Általános Iskolától, 44 diák és 2 tanár személyében. Vasárnapra sem fogyott el a lendület, Esztergomban a Polplast a Prímás-szigetet takarította ki, így újra eldobált csokis papírok, sörösdobozok nélkül sétálhatunk a Dunánál.

kep2

Nem túlértékelve a cégek szerepvállalását, követendő példának tartom önkéntes munkájukat. A következő akció előtt bíztassuk arra főnökünket, kollégáinkat, hogy keressük meg a legközelebbi pontot és csatlakozzunk! Csapatépítőnek sem utolsó, ráadásul jót is teszünk. Ahogy a mondás tartja: „kellemest a hasznossal”.

 

Biciklis ötletek

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Bécsi Iparművészeti Múzeum után Budapesten is bemutatták azokat a legsikerültebb innovatív elképzeléseket, amelyek a városi kerékpáros kultúra fejlesztéséhez nyújtanak kreatív megoldásokat. A kiállítás május 25-ig tekinthető meg a Design Terminálban. A kiállítás maga elég szegényes, unalmas. Mindössze 10 tablóra kasírozták fel az ötletek rövid leírását és fotóit, ám ezeken kívül semmi nézőcsalogató, látogatómarasztaló látványosság, érdekesség sincs, pedig ez ma már elengedhetetlen, kötelező elem a kiállításoknál is. De, ha már ott jártam, felcsíptem egy-két, megosztásra méltó ötletet.

1

Kerékpáros kesztyű. Sötétedéskor biztonságosabbá teszi a közlekedést ez a LED izzókkal ellátott kesztyű. A kéz felemelésekor, irányjelzéskor az apró világítótestek felvillannak, a kerékpárosok így jól láthatóvá válnak a forgalomban. Biztosan hasznos, de már így is sok speciális (drága)ruhadarab kell a bringásoknak.

2

Szélenergia hajtású lámpa. Energiatakarékos megoldás, a beépített motort a menetszél hajtja egy propeller segítségével. Remélhetően sokáig működik, és nem törik le, nem lopják el irigy, barbár emberek.

3Bringabútor. A kormány alá szerelt kis fiókba pénztárcát, biciklikulcsokat, és más apró használati tárgyakat lehet elhelyezni. Hát nem tudom, bármennyire dizájnos, nekem ormótlannak, nem biciklire  valónak tűnik.

4Utánfutó. Ez az eszköz maga nem újdonság, de nem is ez, hanem a hozzáférés módja az érdekes. Bécsben, ugyanúgy, mint a bicikliket, utánfutókat is lehet a közbringa állomásokon kölcsönözni. Az utánfutók stabilak, időjárásállók, bármilyen típusú kerékpárhoz csatlakoztathatók, de kézzel is húzhatók. A kiskocsival történő szállítás költséghatékony, környezetbarát, gyorsan alkalmazható, széles körben hozzáférhető. Egyetlen hátránya lehet: a gyanútlan vásárlóknak ezentúl még több „banyaszatyorban” kell botladoznia a járdán, a piacon és a boltokban.

5

6Bringaöv. Az ide „felfűzött” tárgyakat biztonságosan, és, ahogy mondják, stílusosan lehet szállítani anélkül, hogy az zavaró lenne kerékpározás közben. Gondolom, ha valaki feltétlen banánt akar majszolni útközben, jól jöhet ez a szíjrendszer, de görögdinnyében ne gondolkozzon senki.

7

Kerékpártáska. Ilyet már láttam nálunk is, igaz, nem ilyen szép, hanem egyszerű, házilagos kivitelben. Vitorla- és viaszos vászonból, meg műanyag fonalakból kötött anyagból.

8

Teherkerékpár. Mozgássérültek, gyerekek „szállítására” kiválóan alkalmas eszköz. A segítők, szülők nálunk is egészen biztos szívesen használnák, persze, ha könnyen és nem túl drága áron férhetnének hozzá.

9

 

 

 

 

Zoknicsere

Közzétéve Szerző:
Válasz

Az utóbbi időben a divatiparban érdekelt vállalatok körében is elszaporodtak azok a – lényegében egy kaptafára húzott – akciók, amelyek a forgalomserkentői szándékot valamilyen környezetvédelmi aktivitással támogatják meg. Lényegük: az adott bolt profiljának megfelelő, elhasznált ruhadarabokat kell leadni, cserébe kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítanak.

Tavaly az Intimissimi és a H&M hirdetett ilyen akciót. Az Intimissimi „Megéri újrahasznosítani” kampányában bármilyen márkájú, elhasznált, régi fehérneműtért kuponokat adtak, de ezeket csak a náluk vásárolt új ruhadarab vételárának 20 százalékáig lehetett beváltani. Tehát itt lényegében egy 20 százalékos árengedményes akcióról volt szó, amelynek keretében megszabadítottak bennünket néhány megunt holmitól, amelyekből aztán különböző használati tárgyakat készíttettek. Ha készítettek. Mert erről később már nem szólt a fáma. Nem tudom, az akció mennyire volt sikeres, de saját nőismerőseim körében meglehetősen vegyes volt a fogadtatás. Volt, aki szégyellte volna elhasznált fehérneműit bevinni egy ilyen fényes boltba, mások a kedvezményeket kevesellték, de voltak olyanok is, akiknek tetszett az ajánlat, és éltek is vele.

Néhány tipikus vélemény:

„Alapvetően tetszik az ötlet, de attól, hogy az ember a bugyiját és a melltartóját (is) kell, hogy leadja, van bennem valami rossz érzés.”

„Én személy szerint nem élnék a lehetőséggel, mivel szerintem a fehérnemű egy intim dolog, és nem szívesen vinném be, hogy kapjak cserébe egy kupont.”

„Ha most vennék valami új Intissimit, összeszedném otthon a fehérnemű-szemetet, s kapok, amit kapok, elvinném, ne foglalja tovább a helyet a fiókban. Tényleg évekig pakolgat az ember régi ruhákat, mert nincs szíve kidobni.”

2

Hasonló módon szervezték a H&M akcióját is, amelynek keretében, márkától és állapottól függetlenül bármilyen ruhadarabot visszavettek. Egy szatyor ruháért 500 forintos kupon járt, amelyet a H&M üzleteiben lehetett beváltani, de csak 2500 forint feletti vásárlás esetén. A begyűjtött ruhákat partnercégükkel újrahasznosíttatták, és a bevételeket karitatív, illetve gyermekszervezeteknek adták át. A rossznyelvek szerint ezzel a gesztussal azonban csak a Greenpeace feketelistájáról szerettek volna lekerülni. (A H&M más, nagyhírű ruhagyártókkal, – forgalmazókkal együtt azért került a zöld szervezet feketelistájára, mert toxikus anyagokat találtak kínálatuk egy jelentős részében.)

Legújabban egy internetes áruház kísérletezik hasonlóval, ők zokni csereprogramot hirdetnek.


 

Az elkopott zoknikat összegyűjtik és újrahasznosítják: házak hőszigetelésére használt anyagot készíttetnek belőle. A zokni-tulajdonosoknak csak ki kell válogatni és postára kell adni elhasznált, megunt darabjaikat, amelyek után súlyuknak megfelelő arányban válnak különböző vásárlási kedvezményre jogosulttá.  1 kg-ig: 15%-os; 1-2 kg-ig: 20%-os; 2-5 kg-ig: 25%-os kedvezménykupont küldenek új HDI pamut zoknik megszerzéséhez. (5 kg feletti mennyiséget viszont már nem vesznek át.)

3

Átverés, kereskedelmi fogás, kommunikációs trükk, green washing, vagy valódi környezetvédelemi gesztus egy ilyen akció? Amikor kereskedők valamilyen áruvásárlással összekötött környezetvédelmi, természetvédelmi akciót hirdetnek, mindig gyanakodhatunk. A jól felépített program, hangzatos kommunikáció mögött rendre felsejlik a nyers üzleti érdek: a környezetvédelmet használják egyes vásárlórétegek (pl. fiatalok, városban élők, nők) megnyerésére, a fogyasztásélénkítésre. Mégsem kellene a fürdővízzel a gyereket is kiöntenünk, ahogyan ezt egyes zöldszervezetek teszik.  Lehet, hogy a kereskedők bevétel-növekedést, image-javulást remélnek az ilyen akcióktól, de az is biztos, hogy elég sok feleslegessé vált holmitól szabadítanak meg bennünket, és még a szemléletet is formálják. Nem mellékesen valamelyest növelik a textilhulladékok újrahasznosítási arányát, ami jelenleg szégyenletesen kevés, mindössze 4-5 százalék. Úgyhogy minden gyanakvásom ellenére én látom az ilyen kezdeményezések hasznát is. Egyet kell értenem azzal a kommentelővel, aki a H&M akciójára adott „méregzöld” reakcióban kukacoskodást, a zöld mozgalom lejáratását véli felfedezni: „magam is „zöld szakmabeli vagyok”, és díjazom az éleslátást, amikor cégek zöldrefestési kísérleteiről van szó, de ez a cikk csak kukacoskodás. A kákán is csomót kereső zöld aktivista megnyilvánulása, ami nem éppen a józan környezettudatos szemlélet terjedését szolgálja, éppen hogy a zöld mozgalmárok rossz híréhez tesz hozzá.” (Kinga bejegyzése a H&M ruhacsere akciójáról a tudatosvasarlo.hu-n)