Egyéb kategória bejegyzései

Növénygömb

Közzétéve Szerző:
Válasz

novenygom2b

Két kreatív dán építész, Mads-Ulrik Husum és Sine Lindholm olyan szerkezetet konstruált (Growroom), amely a városban élők élelmiszer szükségletének kielégítéséhez is hozzájárulhat. Az itt termelt zöldség, gyógynövény, ígéretük szerint jobb ízű, táplálóbb, frissebb és egészségesebb, mint a bolti kínálat. Ráadásul, ha tömegessé válna, csökkenthetné a környezetre gyakorolt (mezőgazdasági termelésből származó) nyomást, sőt még oktatási funkciója is lehet. A gyerekek megtanulhatják, honnan származik az élelmiszer; mi mindent kell tenni annak érdekében, hogy a megfelelő minőséghez juthassanak. A 2,8 x 2,5 méteres szerkezet összeállításához csak rétegelt lemez, csavarok, szerszámok (asztali fűrész, fúró, csavarhúzó, kalapács), és némi kézügyesség szükséges. Nem szabad elfelejteni, hogy a felhasználás előtt a faanyagot kezelni kell.

novenygomb3

A szükséges anyagok:

  • 13 lap lemez: 2440mm x 1220mm x 18mm
  • 4 db lap lemez: 2440mm x 1220mm x 4mm
  • 500 rozsdamentes fejű csavar: 3,5 mm x 30 mm

Az előállítás főbb lépéseit 17 pontban foglalták össze. Akik szeretnek barkácsolni, netán IKEA bútorok összeszereléséhez is volt szerencséjük, vagy mesteremberrel akarják megcsináltatni, tanulmányozzák a fényképekkel és rajzokkal illusztrált használati útmutatót. Persze ehhez kell még kreativitás, kézügyesség, szerszámok és gyakorlat is kell, ugyanis pontos sablonokat nem adnak – az egyébként angolul is könnyen érthető, követhető – leírásban. Akinek sikerült összeállítani, küldjön fényképet róla, és mi a Zöld színe blogon be is mutatjuk.

Búbos ökoházak

Közzétéve Szerző:
Válasz

Különleges tervvel rukkolt elő a Szupervályog Magyarország (SzuperMa) munkacsoport. Olyan házat terveztek, amely nem csak küllemében, anyagában, de a természethez való kapcsolódásában is egyedülálló. A házat nem véletlenül hívják búbosnak, alakjában és hangulatában is a búbos kemencék világát idézi. Az igazi újdonság azonban a ház anyaga, amit szupervályognak neveznek. Bár a vályog nálunk is ismert és használt építőanyag, a szupervályog nem magyar, hanem egy iráni építész, Nader Khalili találmánya. „A szupervályog – vagy más néven földzsák (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait, visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló, változatos építési formákat hozhatunk létre földből egyszerű és környezettudatos módon.

bubos ház

Mi ez a négy elem? 1. Polipropilén zsák vagy cső (nyomó és húzószilárdság). A vályogkeveréket polipropilén zsákokba töltjük a kialakítandó fal helyén (mintha hurkát töltenénk), majd döngöljük. Erre jön a következő zsákokba töltött „vályoghurka”, amit szintén döngölünk, és így tovább. A zsák megóvja a benne lévő anyagot a környezet romboló hatásaitól, ugyanakkor lehetővé teszi a fal „lélegzését” és páraszabályozását, hiszen a levegőt és a vizet átereszti. A földzsák falak bevakolva, azaz a napsugárzástól megvédve, gyakorlatilag örök életűek. 2. Szögesdrót (szakítószilárdság). A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot teszünk, amely mintegy tépőzárként összetartja a sorokat, amolyan rugalmas maltert képez. 3. Stabilizáló anyag (nyomó- és húzószilárdság). A vályogkeverékbe cementet vagy meszet keverünk (de jóval kisebb arányban, mint pl. a beton esetében), ami a vályog szerkezetét stabilizálja. 4. Ívelt szerkezet (strukturális szilárdság, energetikai és gazdasági előnyök). A legstabilabb szerkezetek az ívek, a boltozatok, és kupolák, amelyek esetében a szerkezetre ható erők az ívek mentén eloszlanak, és nem egy ponton terhelik azt, mint az egyenes falak esetében. Ezért fordulhat elő az, hogy a legerősebb egyenes falakból és födémből álló vasbeton szerkezetek is kártyavárként dőlnek össze egy komoly földrengés vagy hurrikán során, amíg a kupolák épen maradnak. A gömbölyded formák (pl. kupolák) nemcsak erősek, de gazdaságosabbak is: ugyanakkora belső térhez relatíve kisebb felület társul, azaz kisebb az anyagszükséglet és kisebb felületen hűl télen és melegszik nyáron az épület.” http://szupervalyog.szupervalyog.com/mi-az-a-szupervalyog

bubos ház2

A szupervályogból készült háznak rendkívül sok előnye van. Egészséges, statikailag erős, gazdaságos, környezetbarát, harmonikus, kellemes klímájú. Fontos, hogy a technológia megtanulható, így bárki alkalmazhatja. Ennek érdekében a munkacsoport már több tanfolyamot is szervezett. Egy probléma van, nem lehet „élőben” bemutatni. Az engedélyt ugyan már 2015-ben megkapták, ám a ház megépüléséről nem érkezett hír. Csak annyit tudunk róla, hogy egy Nyugat-Dunántúli kis falu, Héreg határában, természetes környezetben épülne meg az első búbos ökoház.

A fotón levő ház tervét a SzuperMa csoport, a látványtervét pedig Válóczy Balázs készítette.

Hogyan hat a fákra ez a brutális hideg?

Közzétéve Szerző:
Válasz

fa04

2014. december elején lényegében egész erdőségeket tett tönkre az ónos eső, amely leginkább a 400 méter feletti területeken, főként a középkorú (40-50 éves) lombos fák „körében” pusztított. Ennek oka nagy koronaátmérőjük, illetve ehhez viszonyítva vékonyabb törzsük volt, amely nem bírta el az odafagyott csapadék hatalmas súlyát. Szakemberek szerint ilyen méretű pusztítás csak 100-200 évenként fordul elő, de ez ne vigasztaljon bennünket, mert kisebb méretekben minden keményebb és csapadékos télen előfordulhat. Sajnos akár ezen a télen is.

fa05

Viszont mondhatnánk, a fagykárok mellett azért pozitív hatásai is vannak a brutális hidegnek, mert ilyenkor elpusztulnak a kártevők is. Sajnos ez nem, vagy nem teljes mértékben igaz. Mínusz 15 fokig a kifejlett bogarak nem pusztulnak el, de azon felül sem feltétlenül, mert védettebb helyekre bújnak. Petéik pedig akár mínusz 50 fokot is kibírnak. „Minden állat igyekszik elbújni télire. Amelyek pedig nem az embereknél telelnek, a talajba vonulnak. Bizonyos mélység alatt ugyanis már egyáltalán nincs fagy a talajban, és mindig marad annyi állat, hogy az egész populáció újraéledjen a következő évben”- vázolta a helyzetet a Magyar Természettudományi Múzeum szakértője.

fa01

Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy önmagában a hidegben bízni nem lehet. Továbbra is szükség van a fák védelmére, bár jó lenne, ha ez nem csak a gyakori permetezésből állna. A védelem ennél sokkal több és összetettebb. Ez egészséges (vírus-, sérülés- és fagymentes) csemete vásárlásával kezdődik, és elfelejtett, vagy „korszerűtlennek” tartott módokkal folytatódik. Például azzal, hogy megsemmisítjük a fertőzött részeket, bemeszeljük a fák törzsét (ez a fagy ellen is hatásos), csapdákat állítunk, emberre, állatra veszélytelen permetezőszereket használunk, vagy egyszerűen hajnalban lerázzuk a dermedt kártevőket.

A harcsa lett az év hala

Közzétéve Szerző:
Válasz

harcsa

Mióta a vizák eltűntek a Tiszából, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálkamentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étkezési hala is. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság. Teste a többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszála van. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen.

harcsa01

Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai főként hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak.

A paduc vagy másképpen, vésettajkú paduc rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Teste hosszú és hengeres, oldalról kissé lapos. Tömpe orra messzire előrenyúlik. Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajkának szegélye éles. Lárvákkal, férgekkel, apróbb rákokkal és algákkal táplálkozik. Legfeljebb 15 évig él. A magyarországi folyókban gyakori.

paduc02

Fotó: Digitális Tankönyvtár

A halványfoltú küllő  rajban élő fenékhal; leginkább a kavicsos medrű hegyi patakokban, a nagyobb folyók felső szakaszán a forrásvidékig fordul elő, de megél az állóvizekben is. A hal testhossza 8-10 centiméter, maximum 15 centiméter. A feje kúpos, orra lekerekített, a szemei nagyok és fölfelé tekintenek. Alsó állású szája szögletében 1-1 hosszabb bajuszszál található. Tápláléka fenéklakó állatok és algák, de növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt.

kullo

Fotó: tiszatoelovilaga.hu

Forrás: MTI, wikipedia

Az év vadvirága

Közzétéve Szerző:
2

hovirag

Hóvirág (Galanthus nivalis). Népi nevei: árvavirág, fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, hófehérke. Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Érdekes, hogy bár több mint 70 fajtája ismert, mégis mindegyik fehér színű. 2005-től védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft, virágját, hagymáját sem szabad gyűjteni. Ha piacok környékén mégis kínálják, tudnunk kell, hogy az eladók tilosban járnak. Hazánkban nagy népszerűségnek örvend, amit részben elterjedtsége, gyakran nagy területeken virágszőnyeget alkotó megjelenése, részben „tavaszhírnöki szerepe” miatt érdemelt ki. Régebben izomgyengeség ellen, újabban az Alzheimer-kór korai fázisainak tüneti kezelésére is használják.

golyahir

Mocsári gólyahír (Caltha palustris). A boglárkafélék családjába sorolt gólyahír, nemzetségének egyetlen, Magyarországon őshonos faja. Nem védett. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Számos alfaja, illetve változata ismert, ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól. A bokros megjelenésű, vízfolyások, tavak, mocsarak nyirkos környékét kedvelő aranysárga virág, márciustól május végéig, de sokszor meleg őszi hónapokban is virít. Többféle gyógyhatása is ismert, főként krónikus bőrbetegségek, elégtelen veseműködés, aranyér és magas vérnyomás ellen használják.

turbanliliom

Turbánliliom (Lilium martagon). A török fejkendőre való hasonlatossága miatt nevezik turbánliliomnak, és régebben csalmaliliomnak, török turbántnak és török csalmának is hívták. Magyarországon leginkább a Dunántúlon és középhegységek erdeiben található meg; védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft. Főleg csapadékosabb években igen gyakori érdekessége, hogy speciális alakú virágait kizárólag szenderek (lepkék rendjéhez tartozó rovar) képesek beporozni. Mitológiai története: Juno istennő érintése nyomán a turbánliliomból született Mars, a hadak istene. Gyógyhatásáról nem tudunk, de régen „ínségnövényként” tartották számon, azaz nagy éhinség idején megették a gumóját.

Szavazás itt: http://evvadviraga.nhmus.hu/aktualis_szavazas

Erdővédő drónok

Közzétéve Szerző:
Válasz

01

A drón  olyan repülőeszköz, melyhez nem szükséges pilóta, amelyet távirányítással lehet a célba juttatni, de természetesen önirányításra is képes. Van rajta fedélzeti kamera és egyes példányai komolyabb súlyú, 200-300 kilós terhek szállítására is alkalmasak. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett drónokat ma már a mindennapi élet számos területén is használják. Például közúti baleseteknél a szükséges mentő eszközök odaszállítására; instabil épületek megvizsgálására, permetezésre, légi, illetve nehezen megközelíthető helyek fényképezésére, eltévedt turisták felkeresésére, régészeti lelőhelyek felkutatására stb., de vannak már sör- és pizzafutár drónok is.

02

De mire használják ezeket az okos eszközöket az erdészek? A hőkamerával ellátott, élőképet sugárzó, távvezérelt minikopterekkel gyakorlatilag minden, erdészeti szempontból fontos kockázati tényező kiszűrhető, a kártevő inváziótól kezdve, az elemi károkon át egészen a falopásig, orvvadászatig, területek elbirtoklásáig. A merev szárnyú drónokkal napi 5-10 négyzetkilométernyi terület légi fényképezése végezhető el. Külön előny, hogy a drónok a nehezen megközelíthető ártéri erdőket is látják, így a védművek, töltések állapota is könnyedén ellenőrizhető. Sima légi felvételről nem biztos, hogy lehet látni az árnyékban levő területeket, a jégkárt, melyik fa áll, melyik fekszik. A drón azonban 3D-s képet készít, a fedélzetén levő GPS segítségével pedig 1-2 méteres navigációs pontosságot lehet nyerni. Ha egy közelítő utat kell kitűzni a fakitermeléshez, egyszerűbb felküldeni egy drónt, és megnézni a terepviszonyokat. Egy hirtelen fertőzés esetén is könnyebb egy ilyen eszközzel kiszűrni a gócot, akárcsak az erdőkárok felmérésénél. Szóval rendkívül sok feladatot el tud látni, és az innovációknak még koránt sincs vége.

http://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/dron_orzi_erdo_Heves

03

Csapvíz bár

Közzétéve Szerző:
Válasz

Csapvíz bárt nyitottak Minneapolisban és Manhattanben. Ennyiről tudunk, de lehetnek máshol is. Az ok, amiért létrejöttek nyilvánvaló: így akarják felhívni a figyelmet a víz szennyezettségére, illetve a tiszta víz megóvásának fontosságára. És persze a kereskedelmi forgalomban kapható víztisztító berendezésekre, szűrőkre. (Ne feledjük, Amerikában vagyunk!)  De van más megközelítés is. Olaszországban az autósoknak mérnek különböző vidékekről származó vizeket, kevernek mixeket a jókedvű csaposok, megelőzendő az alkoholos befolyásoltság okozta közúti baleseteket.

04

Mégse higgyük, hogy mindezek csak jól kigondolt marketing ügyletek. A tiszta víz bizony sok helyen szinte hozzáférhetetlen, luxuscikk, és, ha nem vigyázunk rá, előbb-utóbb nálunk is az lesz. Vezetékes vizeink 40.000-60.000 különböző vegyi anyagot tartalmaznak, sajnos köztük igen veszélyeseket is. A legmérgezőbb vegyületek, amelyek vizeinkben megtalálhatóak: nitrátok, klór, toxikus fémek, szerves vegyületek, fenol vegyületek, növényvédő szerek, gyógyszer maradványok (antibiotikumok, fogamzásgátlók, stresszoldó gyógyszerek), hormonok. http://roviz.iwk.hu/vizeink-szennyezettsege/

02

Szennyezést okozhatnak a nem környezetbarát mosó- és mosogatószerek, a mezőgazdaságban használatos műtrágyák, a szennyvíz biológiai tisztításának hiánya, az emésztőgödrök, a tartályhajókból kifolyó veszélyes anyagok, a WC-be és mosogató lefolyóba öntött sütőolajok, az élővizekbe öntött háztartási hulladékok. A tiszai árvíz idején saját szememmel láttam, hogy WC ülőkét, pet palackok tömegét, autógumikat, bútordarabokat és mindenféle piszkos anyagot sodort a víz.

03

Ha nem akarjuk, hogy mi is csak palackos vizet, vagy bárokban felszolgált csapvizet igyunk, jobban, sokkal jobban vigyázzunk környezetünkre, és becsüljük meg azt a kincsünket, ami nekünk szerencsére még van. Márpedig, ha víz van, minden van. Vagy, ahogyan a csapvíz bár szlogenje szól: Water is all we have.

Forrás: http://highlights.stscope.com/csapviz-bar-isszuk-szurve-vagy-szuretlen/

Fűts okosan!

Közzétéve Szerző:
1

03

Ezen a néven indított kampányt három szervezet (FM, OKHT, Hermann Ottó Intézet) a fűtési szezon kezdetén. www.futsokosankampany.hu A kampány célja felhívni a lakosság figyelmét egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire, a lakossági hulladékégetés tilalmára és káros hatásaira, valamint elérhetővé tenni minden olyan információt, amely a helyes fűtési technikát ismerteti. Szükség van erre? Nagyon is! Az elmúlt években készített országos légszennyező anyagleltár adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (közel 70 %-kal). Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak (kb. 7 %) és közlekedésnek (kb. 10 %). Ennek oka, hogy a gázról sokan áttértek a szilárd fűtőanyagokra, miközben az ipari létesítményeket komoly környezetvédelmi berendezések felszerelésére kötelezték és az autók üzemanyag összetétele is pozitív irányba változott.

04

Nem mindegy tehát, hogy mivel és hogyan fűtünk. A gáz kevésbé szennyez, mint a szén (különösen az olcsó barna és a lignit), de tiszta energiának ez nem mondható. A villamos energia és a fa sokkal környezetkímélőbb. Különösen a száraz tüzelőfa, amely nem juttat többlet széndioxidot a levegőbe, csak annyit, amennyit a növény az élete során megkötött, és ami rothadás útján (ami egy lassú égés) ugyancsak eltávozna a légtérbe.

A különböző fűtőanyagot felhasználó fűtési módok éves széndioxid-kibocsátása egy 100 négyzetméteres ház esetén Forrás: tudatosvasarlo.hu

07

A nagyon ártalmas, emiatt tiltott fűtőanyagok, mint például, az olajos talpfák, lakkozott parketták, rétegelt lemez, bútorlap, rongyok, autógumi, háztartási hulladékok, olajos papírral tömött pet-palackok (!) még a szénnél is nagyságrendekkel veszélyesebbek, és nem csak a környezetre, hanem a lakásban tartózkodókra is. Sőt, leginkább rájuk veszélyes. Ezekből az anyagokból ugyanis elégetéskor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészségünket. Jó, ha észben tartjuk, hogy Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. Amelyhez sajnos a helytelen fűtési mód is hozzájárul.

05

Tudom, ahol szegénység van, ahol a napi étel és a fűtés között kell dönteni, ott nem a fűtőanyag minőségének kérdése lesz az elsődleges. Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint a magyar lakosság 27 százaléka nem tudja a lakását rendesen fűteni, ami még akkor is nagy szám, ha tudjuk, hogy véleményükbe más tényezők (jövedelmi helyzet, lakásminőség, tüzelőanyag beszerzési nehézség) is beszüremkednek. Ha valamiben, akkor abban kellene segítenünk, hogy az anyagi nehézségek miatti senki se kényszerüljön olyan megoldást választani, ami saját és mások egészségét is komolyan veszélyezteti. Például a szociális tüzelőanyag-támogatások kiterjesztésével, és nem utolsó sorban a kiutalt fűtőanyagok gondos megválasztásával. És, ha ezt meg tudjuk oldani, teljes joggal és szigorral követelhetnénk meg a környezetvédelmi szempontok betartását is.

Maradó vándormadarak

Közzétéve Szerző:
Válasz

Míg egy évtizede ezeknek a Magyarországon költő madárfajoknak mintegy 10 százaléka rekedhetett nálunk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park megfigyelései szerint tavaly és az idén már a Velencei-tó környéki fészkelők legalább ötöde itt maradt. A változás nem csupán Magyarországon figyelhető meg: az egész Földön időbeli eltolódás figyelhető meg az állatok, kivált a madarak természetes életciklusát illetően: a költöző madarak évtizedenként átlagosan 2,3 nappal korábban érkeznek meg fészekrakó helyükre és kezdik meg költési időszakukat. http://www.origo.hu/tudomany/fold/20030121atalakulo.html

01

Melegebbek a telek, sőt időnként az lehet az érzésünk, hogy az évszakok között nincs is határ, így a vándormadarak inkább maradnak, mivel könnyedén átvészelhetik a telet. Különösen úgy, hogy elegendő élelem is rendelkezésükre áll. Az alacsony vízállású, nem egyszer erősen algás élővizekből, valamint a nem kellően tárolt szemétből bőven jut élelem, nem kell fárasztó és veszélyekkel terhelt „utazásra” indulni. Igaz, elkeserítő látvány gémeket, gólyákat, kócsagokat a szemétben turkálva látni, de hát a madarak csak alkalmazkodnak a megváltozott környezethez és a számukra legjobban megfelelő megoldást keresik. Mit lehet ez ellen tenni? Egyáltalán kell-e ez ellen valamit tenni? Az időjáráson nem változtathatunk, de a madáreleségül szolgáló hulladékélelmiszer képződésén igen. Mindenekelőtt a nyitott szeméttelepeket, kukákat, tárolókat kellene befedni, és az élővizek algásodását megakadályozni. S, ha már maradnak, a hulladékok helyett (amelyek között veszélyes anyagok is találhatók) lássuk el őket inkább magvakkal és faggyúval. Talán jobban odafigyelünk ezekre a madarakra is, ha kicsit utánuk nézünk a lexikonokban. (Például a wikipedián).

1) Kócsag. Nagy kiterjedésű, sűrű nádas mocsarak, tavak környékének lakója, de gyakran mezőgazdasági földeken is megfigyelhetjük. Tápláléka főleg halakból áll, de ebihalakat, gőtéket, rovarokat, hüllőket is fogyaszt. Vonuló, de enyhébb teleken át is telelnek. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft. Népi elnevezései: lovas kócsag, fehér gém, török kócsag, lábas kócsag, páva kócsag, fehér fosgém, kolcsag, kótyag.

02

2) Bölömbika. Nagyobb termetű gázlómadár. Békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat, ősszel és télen kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, általában március elején érkezik, és október közepén távozik. Meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett viszont egyes példányai – gyakran kisebb csoportokban – áttelelnek. Népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém. A fotón jellegzetes gubbasztó tartásban áll egy tó szélén.

03

3) Szürke gém. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém. A szürke gém részben vonuló madár. Magyarországon február és október között figyelhetjük meg; igaz, az állomány egy része itt tölti a telet, legfeljebb csak valamilyen rendkívül erős fagy készteti őket a tél előli menekülésre. Az enyhébb idő és a táplálékbőség (halak a tóban, hulladék) viszont itt marasztalja őket, időnként még a város központjába is bemerészkednek. Az alábbi, januárban készült felvételen a budapesti Feneketlen-tónál nézelődik egyikük.

x

4) Fehér gólya. Népi elnevezései gilice, cakó, koszta, gagó, eszterág. Megfigyelték, hogy a gólyák egy része még a télen zordabb éghajlatú országokban is szívesen maradnak, ha táplálkozásukat biztosítottnak látják. A viselkedés megváltozása mögött egy egyszerű, de logikus „számítás” áll: a maradással, vagy az út megszakításával energiát tudnak megspórolni, könnyebben átvészelik a telet, így aztán életben maradásukra is több esély marad.

05

Fekete rigó. A szélességi körtől függően a közönséges feketerigó bizonyos területeken, így hazánkban is, áttelel, míg más élőhelyeiről telente melegebb tájakra vonul. Az erdőkben élő fekete rigók költöző madarak, míg a városi rokonaikban már nem él a költözési ösztön. Mindenevő, főleg rovarokat, gilisztákat, bogyókat és gyümölcsöket fogyaszt. Nagyon jól alkalmazkodnak az ember jelenlétéhez.

06

Tinta és tus városi levegőből

Közzétéve Szerző:
Válasz

ink01

Az elmúlt 150 évben az ember energiaszükségletének egy jelentős hányadát közvetlenül vagy közvetve fosszilis anyagokból biztosította. A tüzelőanyag elégetése során viszont az emberre veszélyes anyagok, például korom került a levegőbe, amely – ahogyan azt kutatások bebizonyították – nagyon sok ember korai haláláéért, megbetegedéséért felelős. A Föld lakóinak 92 százaléka egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben él az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint, amelyekből az is kiderül, hogy a légszennyezettség következtében évente több mint hétmillióan halnak meg.

001

A nyugati világban már sokat tettek a légszennyezés megakadályozásáért, de keleten kevesebbet. Nem véletlen, hogy éppen Indiában indították útjára azt a figyelemfelkeltő kampányt, amely a városi levegő szennyezettségének mérséklésérre irányult. Talán sokak számára bizarrnak tűnik, hogy éppen a szennyezett városi levegőből állították elő a kampányukhoz szükséges anyagokat.

gasrg

Egy vezető ázsiai sörmárka, a Tiger Beer és az indiai művészetet, technológiát és tudományt ötvöző kutató központ, a Gravity Labs összefogásával megalkották az Air-Ink márkát. Autók, hajók, kémények légszennyezéséből előállított tinta felhasználásával hoztak létre tollat, filctollat és festékszórót. Az alkalmazott technológia két legyet üt egy csapásra. Egyrészt mérséklik a káros hatásokat, másrészt újra is hasznosítják a kibocsátott szennyező anyagokat. A kampány során 150 literhez való tintát gyűjtöttek, ez egy 2500 óráig működő dízelmotor kibocsátásának az eredménye. Ezek után hong-kongi utcai művészeket kértek fel installációk készítésére.

w4t

Ismeretes, hogy  legfinomabb (művészek által használt) tus alapanyaga a parafa, a fenyő, és a szőlővenyige égetéséből nyert korom, de úgy tűnik, a városi levegőből leválasztott korom is megteszi. Legalábbis az utcaművészek képei erről tanúskodnak.

Forrás: http://highlights.stscope.com/tust-es-tintat-varosi-levegobol/