Ginko Biloba bejegyzései

A növényeket se bántsd!

Közzétéve Szerző:
Válasz

ikea-noveny

Sokan gondolják úgy, hogy a növényeknek igenis lelke van, érdemes rájuk odafigyelni, szeretettel gondoskodni róluk, beszélni hozzájuk, sőt, vannak feltételezések, melyek szerint a növények fejlődésére a komolyzene „hallgatása” pozitív hatással van. Ezt persze még nem tudták egzaktan igazolni, ám vannak, akik hisznek benne. Például az IKEA kreatív csapata. Az áruház a kínálatában megtalálható növényekből két egyforma jó állapotút telepítettek egy, az Egyesült Arab Emírségekben található iskolába, és arra kérték a diákokat, hogy rögzítsék a virágoknak szóló dicsérő, illetve destruktív, bántalmazó szavaikat. 30 napon keresztül a két növényt teljesen azonos körülmények között nevelték (víz, napfény, tápoldat) egy különbséggel: az egyiknek pozitív üzeneteket, a másiknak negatívokat játszottak le folyamatosan. A fotónkon látható eredmény magáért beszél: balra a “lelkileg bántalmazott”, jobbra a “jutalmazott” növény látható. Érdemes a kampányvideót is végignézni, hogy ezt a kis kísérletet milyen gondossággal tervezték, szervezték meg. (Forrás: Stscope)

Műanyagmérgezés

Közzétéve Szerző:
Válasz

01

A Bécsi Egyetem az Environmental Pollution című tudományos folyóiratban adta közre kutatási eredményeit a Duna műanyagszennyezéséről, amely az eredmények szerint sokkal nagyobb, mint ahogyan azt korábban gondolni lehetett. A kutatók a környező népességszám és a helyi vízhozam alapján úgy számolnak, hogy a Duna naponta mintegy 4,2 tonna műanyaghulladékot juttat a Fekete-tengerbe. Pedig veszélyezteti a halakat a vízben lebegő plasztikhulladék, mert lenyelve akár halállal járó belső elzáródást is okozhatnak. De más problémát is okozhatnak: a műanyagdarabokhoz ugyanis káros vegyi anyagok tapadhatnak, amelyek a halak elfogyasztásán keresztül az emberi szervezetbe is bejuthatnak. Mit tehetünk ez ellen? Többet, mint gondolnánk. Azon túl, hogy újra és újra szóvá tesszük minden zöld médiafelületen; iskolákkal, önkormányzatokkal, horgászokkal stb. közösen figyelemfelkeltő akciókat is szervezhetünk, sőt időnként csatlakozhatunk nemzetközi kezdeményezésekhez. Például a Sea Shepherd Conservation Society (SSCS) nemzetközi nonprofit szervezet Pollutoys kampányához, amelyet kifejezetten gyermekek részére, oktatási céllal indítottak. Innovatív játékuk segítségével korán kialakítható a gyermekekben az elköteleződés, hogy tiszteletben tartsák a nagy vizek és a bolygó élővilágát. Kedves tengeri kampányfiguráik megmutatják a szomorú valóságot. Gyomruk tele van szeméttel: műanyagzsák, palack, pohár, evőeszközök, léggömb stb. Ha nem állítjuk meg a folyamatot, 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal az óceánban – egyéb hasznos információk mellett ez is olvasható felvilágosító oldalukon.

02

De van a magyarországi kezdeményezés is, például a Mikrolin, a TKV, a HUKE, és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Waste Free Danube, azaz a ‘hulladékmentes Dunát’ projektje. A neszmélyi kikötőben felállított palackgyűjtő hálóval néhány óra alatt (!) 1 köbméter hulladékot, többségében műanyag palackot fogtak fel. Természetesen tudjuk, hogy ezek a kampányok, akciók önmagukban nem oldják meg a vizek műanyagszennyezésének a problémáját, de arra mindenképpen jók, hogy felhívják a figyelmet és másokat is cselekvésre serkentsenek.

Környezetbarát termékek piaca – attitűdök, akadályok

Közzétéve Szerző:
Válasz

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de az én saját attitűdöm összecseng annak a kutatásnak az eredményeivel, amit 2013 januárjában az Európai Bizottság megbízásából, 28 tagállam polgárai között végeztek el, „Az európaiak attitűdjei a környezetbarát termékek egységes piacának kialakításával szemben” címmel készített.

 

A kutatás az európai polgárok vásárlási szokásait és attitűdjét vizsgálta a környezetbarát termékekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy az emberek többsége, több mint háromnegyedük hajlandó lenne többet fizetni egy környezetbarát termékért, a környezet megóvása érdekében, 89% gondolja azt, hogy a környezet szempontjából nem mindegy, hogy milyen terméket vásárolunk.

Mi az oka, ha mégis a hagyományos terméket választjuk? Sokan, köztük én is, úgy érezzük, hogy nem megbízható információkkal rendelkezünk a termék tulajdonságaival kapcsolatban. A vásárlók alig több mint fele elégedett a rendelkezésre álló adatokkal a vásárolt termék környezeti hatásaival kapcsolatban. Leginkább a Franciák, a Belgák és a Portugálok bíznak a környezetbarát termékekben, kevésbé bizalmasak az emberek Németországban, Hollandiában és Romániában. Az európai polgárok fele úgy gondolja, hogy gyakran állítanak valótlan vagy félrevezető információkat a cégek saját termékükről. Az emberek kétharmada hajlandó lenne többet fizetni, ha biztos lehetne abba, a hosszabb ideig (minimum 5 évig) garantálják a termék megbízhatóságát. Szomorú tény, hogy a válaszadók majdnem 50 százalékával előfordult az elmúlt egy év során, hogy egy tartós terméket nem javíttatott meg, inkább újat vásárolt helyette, mert ez a megoldás kifizetődőbbnek tűnt.

Másfelől a cégek, akik szeretnék termékeik pozitív környezeti hatását kiemelni, rengeteg kormányzati és magánkezdeményezés által támasztott akadályba ütköznek. Gyakran többször is fizetniük kell azért, hogy a fogyasztókat megfelelő információkkal lássák el.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a kérdésben így nyilatkozott: „Természetesen mindannyian örülnénk, ha több környezetbarát terméket látnánk a polcokon. A felmérés azonban azt mutatja, hogy a legtöbbünket összezavarják a termékek környezetbarát jellegére vonatkozó gyártói információk, és nem bízunk bennük. Ez nem jó a fogyasztóknak, és azoknak a cégeknek sem kifizetődő, amelyek valóban igyekeznek környezetbarát termékeket kínálni. Különböző vállalkozások és más érintettek bevonásával olyan hiteles tájékoztatáson dolgozunk, amelyet a fogyasztó a vásárláskor valóban igényel. Ez kedvező hatással lesz a piacok fejlődésére, továbbá új innovációs és beruházási lehetőségeket nyit meg a zöld gazdaságban.”

 A felmérés teljes anyaga itt olvasható.

Forrás: itt

Túl sok a kerékpár Amszterdamban!?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Amszterdamban nem csak a vízből, kerékpárból is sok van. Ami a kerékpárok számát illeti, úgy tűnik, hogy a város elérte a határait.Amszterdam mára eljutott odáig, hogy próbálja kordában tartani a kerékpározást. Abszurd, de a nyolcszázezres városban becslések szerint a kerékpárok száma meghaladja a nyolcszáznyolcvanezret. Gyakori, hogy valakinek 2-3 kerékpárja is van. A kormány becslése szerint négyszer több a kerékpár mint az autó. Az elmúlt 20 évben a kerékpárok száma 40 százalékkal nőtt. A városban történő összes utazás 32 %-a történik kerékpárral, míg 22%-ka autóval.

A híresen kerékpárbarát, Koppenhága városi tanácsa minden évben kiad egy listát, az első 20 kerékbár-barát városról, melyben Amszterdam az idei első helyezett, hasonlóan a korábbi évekhez. A lista főként Európai országokból áll, de megtalálható rajta Tokio, Rio de Janeiro és Montreal is.

 

Sok amszterdami szerint a legnagyobb problémát a kerékpárok parkolása okozza a városban, ahol szinte több a víz, mint a száraz felület. Túl sok a kerékpár a vasútállomásokon, bevásárlóközpontok közelében, lakott területen, mindenhol, szerte a városban. Mindenki próbálja leparkolni a kerékpárját ahol arra alkalmas lámpaoszlopot, padot, fát talál. Ám problémát okoznak a robogókkal közlekedők is, egyre gyakrabban használják a kerékpárutakat, ami igen balesetveszélyes, bár a robogók száma mindösszesen 3 százalék, a közlekedési baleseteknek 16 százalékát okozzák. A nehézségek ellenére sem kívánják korlátozni a kerékpározást, keresik a megoldást. A város vezetése a következő két évtizedben, 135.000.000 dollárból kívánja fejleszteni a kerékpáros infrastruktúrát, melynek része 38 000 új parkoló létrehozása is.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, én mégis irigylem a problémát.

Forrás: itt

Környezetbarát tippek kánikula idején

Közzétéve Szerző:
Válasz

Bár már lassan túl vagyunk az idei nyár első kánikula etapján, hosszú még a nyár, úgyhogy arra gondoltam összegyűjtök néhány környezetkímélő technikát, hőérzetünk javítása érdekében.

Ideális megoldást kínál, télen a fűtésre, nyáron a hűtésre, ha eleve passzív házat építünk. Ebben az esetben a tervező és a gépész úgy tervezi meg a szigetelést, hogy nem kell nyáron a lakást hűteni. Ha egy mód van rá, akkor lakásunkba hőszigetelő nyílászárókat helyezzünk el.

De maradjunk a realitások talaján, mit tegyünk, ha nem passzív házban lakunk és nem is tervezzünk éppen ablakaink cseréjét, és nincs légkondicionáló berendezés?

Csak az éjszakai órákban tartsuk nyitva az ablakokat, amint hűvösebb van kint, mint bent szellőztessünk, reggel azonban az ablakokat csukjuk be. Amint felkelt a nap a déli, délkeleti tájolású ablakok árnyékolásáról gondoskodjunk. Erre a legideálisabb megoldás, a fehérre mázolt, billenő redőny, ebben az esetben a levegő igen, a meleg kevésbé jut be a lakásunkba. Ha nincs redőny az ablakokon, a fehér függöny vagy ponyva kínál megfelelő megoldást, mivel a fényt visszaveri. Jótékony hatása van a napközben többször megismételt langyos/hideg vizes zuhanyozásnak, ha tehetjük, éljünk vele! Ugyan a szoba hőfokán nem, de a hőérzetünkön sokat segít a ventillátor, hatását fokozza, ha egy nagy tál jeget teszünk a készülék elé. Gondoljunk a lakásban, irodában lévő rejtett hőforrásokra is. Ilyenek: a feleslegesen bekapcsolt számítógép, nyomtató. A főzést, ha tehetjük, hagyjuk az esti órákra, és ne a kánikula napjaira időzítsük a lekvár befőzést, pizza sütést.

Ha mégis úgy döntünk, hogy dacolva környezettudatos énünkkel, mégis a légkondicionálót választjuk, a következőkre figyeljünk oda. A vásárlásnál energiatakarékos modellt válasszunk. Ne pörgessük a villanyórát feleslegesen, nem kell a szobát 18 C°-ra lehűteni, ha kint 30-35 C° van, bőven elég, ha bent elérjük a 25-28 C°-ot. Egészségünk megóvása érdekében, a rendszerben megtelepülő penészgombák és baktériumok kiűzése céljából, ne sajnáljuk a pénzt és energiát a légkondicionáló rendszeres tisztítására, karbantartására.

Érdekes

Egy korábbi (2010) közel 1200 fős reprezentatív online kutatásból, melyet 18-64 évesek körében végeztek el, sok érdekességet megtudhatunk a hazai felnőtt lakosság légkondicionáláshoz fűződő attitűdjéről.

  • Nem szeretjük, mégis bekapcsoljuk.
  • Leginkább a 18-24 évesek utasítják el-környezettudatos megfontolásból.
  • A nők jobban félnek egészségkárosító hatásától.
  • Otthonukban inkább az idősebbek, a munkahelyükön a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 25-30 évesek használják.
  • Az autókban leginkább a kisvárosban élő, férfiak használják a klímát. 

A kutatás teljes anyaga itt tölthető le. (Forrás: Kutató Centrum)

Indul a magyarországi Csikk Brigád – újrahasznosított cigarettavég

Közzétéve Szerző:
Válasz

A világon elsőként egy Kanadában élő, magyar származású, fiatalember, bizonyos Tom Szaky 2002-ben környezetvédelmi beruházásokkal foglalkozó céget alapított (TerraCycle), majd számos sikeres év és program után elindította új kezdeményezését, melynek célja a cigarettacsikkek újrahasznosítása volt. A tavaly májusban indult kezdeményezés keretein belül önkéntesek- a Csikk Brigád tagjai- segítségével gyűjtik össze a csikkeket, a hamut és a cigaretta műanyag csomagolását, hogy azokat újra felhasználva műanyagot állítsanak elő. Az önkéntesek a leadott szemétért pontokat kapnak, melyeket felhasználva egy általuk kiválasztott szervezetet támogathatnak.  A vállalkozó becslése szerint a világban évente 1000-2000 milliárd között van az eldobott csikkek száma.

Forrás: http://www.terracycle.hu/

Kanada, az Egyesült Államok és több Európai országot követve most Magyarországon is csatlakozott a programhoz. A már számos országban sikeresen működő projekthez szórakozóhelyek, irodák is regisztrálhatnak. A Csikk Brigád akcióval lehetővé válik a cigarettacsikkek és a cigaretta műanyag csomagolásainak teljes körű újrahasznosítása – mondta el az amerikai TerraCycle magyarországi képviselője. Beszámolója szerint az egyik leggyakoribb hulladék a cigarettacsikk, amelynek lebomlása igen hosszú ideig tart. A program segítségével azonban a csikkek 100 százalékban újrahasznosíthatók.

A feldolgozás a sterilizálással kezdődik, ezután a cigarettavéget gondosan feldarabolják, majd a papírt és a dohányt komposztálják. A hulladékok nagy részéből ipari célra használható műanyag-granulátumot gyártanak.  A filterben lévő cellulóz-acetátot a megolvasztás után különböző új termékek előállítására használják fel.

A cég közleménye szerint a csikkgyűjtő-pontok létrehozásával több nyári rendezvényen fognak részt venni az akcióval.

A cég magyarországi honlapján olvashatóak a cigarettacsikk-újrahasznosításáért induló magyarországi kezdeményezés részletei.

Forrás: MTI, www.terracycle.hu

Május 22. – A biológiai sokféleség nemzetközi napja

Közzétéve Szerző:
Válasz

Május 22., a biológiai sokféleség nemzetközi napja, avagy a biodiverzitás védelmének világnapja. Ezen a napon az élővilág sokféleségére és a biodiverzitást fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet világszerte. A Földünkön élő fajok számát csak megbecsülni tudjuk, hiszen még ma is folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb fajokat. A mindezidáig leírt fajok száma megközelítőleg 8,5 millióra tehető. Egyes becslések szerint ez a szám, a még felfedezésre váró fajokkal együtt elérheti a 80 milliót.

A sokféleség megóvása a bioszféra stabilitása szempontjából is nagyon fontos. Minden egyes faj kipusztulása gyengíti ezt a stabilitást.

1992. május 22-én, Nairobiban az ENSZ Környezeti Programjának konferenciáján, ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Eszményének végleges szövegét. Az egyezmény célkitűzése szerint, 2010-re jelentősen csökkenteni kellett volna nemzetközi szinten a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét. Mára már tudjuk, hogy a kitűzött cél kudarcot vallott, a négyévente kiadott ENSZ jelentés szerint óránként 3 faj tűnik el a Föld színéről!!!

A biológiai sokféleséget veszélyeztető okok között elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az erdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős. A kétéltűek a legveszélyeztetettebbek, egyharmaduk a kipusztulás szélén áll, leggyorsabb ütemben pedig a korallzátonyok tűnnek el a Földről. Emellett a faji sokszínűség szempontjából igen aggasztó az amazóniai esőerdők folyamatos kiirtása, valamint a számos édesvizű tó elalgásodásából fakadó halpusztulás.

Magyarország 1992-ben írta alá az egyezményt. Első ízben 2005-ben emlékeztek meg  hazánkban erről a napról, de szomorúan tapasztalom, hogy nem alakult ki komolyabb hagyománya ennek a fontos környezetvédelmi eseménynek, annak ellenére, hogy Magyarország komolyan érintett a témában. Az ENSZ 2007-ben kiadott jelentése szerint Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából. Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése, közel másfélszerese a globális felmelegedés ütemének. Becslések szerint Magyarországon körülbelül 45 ezer különböző növény- és állatfaj él.

Vigyázzunk rájuk!

Környezetvédelmi design pályázatot írt ki a tatai Talentum Iskola – Nem csak tataiaknak!

Közzétéve Szerző:
Válasz

A PET-ékszer Megyeri Zita alkotása

A tatai Talentum iskola design pályázatot írt ki környezetvédelmi témában. A pályázat témája a hulladék és az újrahasznosítás. Pályázni lehet hulladékból készített vagy funkciójában az eredetitől eltérő, újraértelmezett tárgyakkal (táska, pénztárca, cipő, kalap, használati- vagy éppen ajándéktárgy). Fontos, hogy az elkészített mű hulladékból készüljön! Pályázni 7-19 éves korig lehet. A pályázat részletei a Talentum Iskola honlapján, itt találhatók. A pályaműveket június végén, a Víz-Zene-Virág Fesztiválon lehet megtekinteni, itt kerül sor az ünnepélyes díjátadásra is.

Örömömre szolgál, hogy egyre gyakrabban találkozom általános- és középiskolások részére kiírt környezetvédelmi témájú pályázattal. Azért tartom nagyon fontosnak, mert tényleg a gyerekek, a fiatalok azok, akik megváltoztathatják a jövőt. Nyitottak az újra, a jóra. Emlékszem, amikor 16 éves koromban (nem ma volt, éppen 23 éve :-)) eldobtam egy papírzsebkendőt az utcán, a barátom, akivel akkoriban jártam, nem jutott szóhoz. Gondoljak bele, magyarázta, vajon mi lenne, ha mindenki eldobná az utcán a szemetet! Sokat beszélgettünk erről, nagyon szégyelltem magam, azt hiszem, hogy azon a napon indultam el a „környezettudatos, környezetvédő” utamon.

Ma már egészen más a helyzet. A gyerekeim az óvodában megünneplik a környezetvédelmi jeles napokat (Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak Világnapja stb.) Madáretetőt készítenek Tetra Pak-ból, gyűjtik a műanyag kupakokat, ellátogatnak a szelektív gyűjtőszigetekre…

Az én gyerekeimnek már természetes, hogy otthon különválasztjuk a szemetet, hogy az üveget elvisszük a hulladékgyűjtő szigetre (mert nincs erre külön edény a lépcsőházban), hogy szomorúak vagyunk, mert nincs kertünk, ahol komposztálhatnánk, hogy vigyázunk az ivóvízre és a környezetre. Ők ebben nőnek fel, nem tudom elképzelni, hogy a lányom 16 éves korában szemeteljen az utcán.

Ezért tartom nagyon fontosnak az gyerekek szemléletformálását.

Március 22. – A Víz Nemzetközi Világnapja

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ma van a Víz Nemzetközi Világnapja.  Az idei év a nemzetközi vízügyi együttműködés éve! – „Jusson a Földön mindenkinek tiszta ivóvíz!” szlogennel.  1994 óta emlékezünk meg március 22-én természeti kincsünkről, a VÍZ-ről.  Az ENSZ 47. közgyűlése,1994-ben a Víz Világnapjává nyilvánította március 22-ét, hogy felhívja a kormányok, szervezetek, magánemberek figyelmét a víz elengedhetetlen szerepére az életünkben. A felhívás célja, hogy védjük környezetünket, ezen belül a Föld vízkészletét. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk vizeink megóvásáért, állapotuk javításáért. Ezt célozza meg az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely kimondja, hogy a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. Földünk felszínének 71%-a víz, ebből mindössze 2,5% édes víz, a többi sós. Csak az édesvíz alkalmas ivásra, öntözésre, tisztálkodásra, főzésre stb. Földünk ivóvíz ellátottsága drasztikusan csökken, ezáltal az egyik legnagyobb globális környezetvédelmi probléma.   A világon egyre jelentősebb az ivóvíz probléma. Az ivóvíznek sajnos nem csak a mennyisége csökken, hanem minősége is fokozatosan romlik, hiszen édesvizeink egyre szennyezettebbé válnak az emberi, mezőgazdasági és ipari terhelés által. A szennyezés forrása, az ipar által kibocsátott szennyvíz, a mezőgazdaság vegyszerekkel, gyom-és rovarirtókkal, műtrágyával szennyezi a vizet, de mi emberek is komoly mértékben járulunk hozzá a problémához, mosószereket, kozmetikumokat, savakat, lúgokat juttatunk a természetbe.

A szomorú tények: Az ENSZ jelentése szerint, hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz. Tanulmányok szerint 2025-re a vízhiányos országok lakossága fél milliárd körül lesz. Legfőképpen Afrikát és Dél-Ázsiát érinti a probléma mindene. 2080-ra megközelítőleg 2,3 milliárdan nem jutnak majd ivóvízhez. Az egy főre jutó ivóvíz mennyisége a világ különböző részein

  • 573 l – USA
  • 385 l – Olaszország
  • 250 l – Svájc
  • 150 l – EU
  • 130 l – Németország
  • 110 l – Magyarország
  • 87 l – Kína
  • 10 l – Mozambik

A Víz – H2O A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható, szilárd halmazállapotban jég, légnemű halmazállapotban gőz. Egy átlagos felnőtt ember szervezete 50 l vizet tartalmaz. Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot iszik. A veséken naponta 180 liter testnedv folyik át.

Vigyázzunk rá!

 Ez a nap jó alkalom arra, hogy mindannyian végiggondoljuk, hogy mi az, amit mi magunk is megtehetünk a vízért, nemcsak a Víz Világnapján!

Ide kattintva néhány jól hasznosítható tippet találunk.

Újrahasznosított híd – a világ első konténerhídja

Közzétéve Szerző:
Válasz

Újrahasznosított teherszállító konténerekből épülhet meg az a 160 méter hosszú híd (ECOntaniner Bridge), ami a Tel Aviv mellett fekvő, hajdani hulladéklerakó helyén kiépített, Ariel Sharon Parkhoz vezet.

Forrás: www.archdaily.com

Israelben, Tel Aviv mellet fekszik az Ariel Sharon Park, aminek különlegességét az adj, hogy egy hajdani hulladéklerakó „tetején” építették ki. A hulladéklerakóban 25 millió tonna szemét gyűlt össze 1998-as bezárásáig. A mélyben rothadó szemétből metán szabadul fel, amit a közeli erőműben elektromos árammá alakítanak át. A felszínen pedig egy teljesen biztonságos, egészségre és a környezetre nézve teljesen ártalmatlan pihenőövezetet hoztak létre. Ám a környezetbarát projekt itt még nem fejeződik be, sőt! Mondhatnám azt is, hogy itt kezdődik.

Forrás: www.archdaily.com

Ki gondolná, hogy évente nyolcszázezer teherszállító konténert selejteznek le világszerte. Sokféle megoldási javaslat készült már az újrahasznosításukra, de a Yoav Messer Architects építésziroda egy rendhagyó ötlettel állt elő. A Tervek szerint, egy 160 méter hosszú hídnak a szerkezetét építené meg konténerekből, mely a fent említett Ariel Sharon Parkba vezetne. A híd, ami gyakorlatilag egy fedett folyosó, gyalogosok, motorkerékpárok, és kerékpárosok számára nyújtana lehetőséget a park megközelítésére. A folyosókon kilátókat nyitnának, melyek egyrészt a folyamatos friss levegő biztosítását, másrészt a kilátást szolgálnák. A belső felületét fapallóval borítanák, a világításhoz és ventillátorok működtetéséhez, a konténerek tetején elhelyezett napkollektorok biztosítanák az energiát. A híd belső falát időszakos kiállítások kivitelezésére használnák fel, természetesen környezetvédelmi, újrahasznosítási témákban. A konténerhíd 70%-ban előre gyártott elemekből készülne, így kivitelezése komoly idő-, költség- és energia megtakarítást jelenten. További részleteket a tervekről, itt találhatóak.